Alsó-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 7., 1965)
VIII. fejezet. Ivó- és ipari vízellátás
egyéb települések ivóvízellátására, továbbá a nagyobb ipartelepek ipari vízellátásának megoldására egyedi tervek készültek az előzőekben felsorolt forrásmunkák és adatok alapján. A kisebb települések, ipari létesítmények és lakótelepek fejlesztésének jellemző műszaki adatai nomativák alapján szerepelnek a kidolgozásban. 2.12 A TERVEZÉSNÉL KÖVETENDŐ FEJLESZTÉSI ALAPELVEK Az ivó- és ipari vízellátás tervezésénél követendő fejlesztési alapelvek a következők: Közműves ivóvízellátást valamennyi városban, 10 000 főnél népesebbb nagyközségben, továbbá olyan településiekben, illetve településrészekben, ahol a laksűrűség a 100 fő/ha értéket eléri, vagy meghaladja, és egyes jövőben kiemelt szerepet betöltő jelentősebb településekben (bányai, illetve ipari lakótelepek, üdülőcentrumok, mezőgazdasági termélőközpontok stb.) kell előirányozni . A meglévő vízművel rendelkező településekben — a szükséghez képest — a vízművek korszerűsítését és bővítését keil végrehajtani. A kisebb falusi jelegű településeken törpevízműveket kell elsősorban építeni. A közkutas ellátást ennek következtében kisebb területre kell korlátozni. A szocialista mezőgazdaság termelési és települési központjának (állami gazdaságok, gépállomások TSz-ek stb.) vízellátását általánosságban községi törpevízművekhez kapcsolódva kell megoldani. Csak ahol nem lehet, ott kell független vízbeszerzést létesíteni. A jelenleg jó ivóvízzel el nem látott üdülőhelyek vízellátását a kedvezőtlen hidrogeológiai adottságokkal rendelkező területeken regionális vízművel kell megadni. Városokban, illetve közművel ellátott településekben az alacsonyabb laksűrűségű zónákat részben a vízvezetéfchálózatra. szerelt közkifolyók, részben (külterületéken) közkutak útján kell megoldani. A vidék összpontosított iparosítása érdekében az alföldi ipartelepítésre előirányzott városok vízellátását kiemelten kell biztosítani. Azoknál a — főleg dombvidéki — településeknél, melyéknél a kedvezőtlen hidrogeológiai adottságok nem teszik lehetővé fúrt közkutak létesítését, az ún. törpevízmű jellegű vízellátást kell előirányozni. Vízszegény területek településeinek és ipartelepeinek vízellátásánál meg kell vizsgálni a regionális vízművek létesítésének lehetőségeit és gazdaságos- sági feltételeit. Az életszínvonal emelkedésével növekvő vízigények kielégítésére vízműveknél helyi bekapcsolás esetén 100—300 1/fő/nap fejadagot, közkutakról, további törpevízművek utcai kifolyóiról ellátott lakosok vízigényeinek biztosítására pedig 40—50 1/fő/nap fejadagot kell előirányozni. A fenti fejadagban a nagyipar, valamint a fürdők vízigénye nincs beleszámítva. Az utcai közkifolyókat és a közkutakat zárt településeken úgy kell elhelyezni, hogy minden lakos 150—250 m távolságon belül kifogástalan jó vízhez jusson. A minőségi vízkészleteket elsősorban az ivóvíz- ellátás céljára kell biztosítani. Ahol gazdaságosan megoldható, ott a nem ivóvízigényű ipari fogyasztókat le kell választani az ivóvízművekről. Az ország állatállománya vízigényét jelenleg és távlatilag meg kell állapítani, különös tekintettel a mezőglazdasági központok kialakítására. Az ipar ipari vízminőségű vízigényét elsősorban felszíni vízműből, tározás lehetősége esetén tározóból kell kielégíteni. Az ipar ipari vízminőségű vízigényének kielégítésénél a vízforgatást a legnagyobb mértékben és ahol lehetőség van, a sorozatos vízellátást kell alkalmazni, a vízkészlet gazdaságos kihasználása, érdekében. összefüggő ipartelepek és több közeli ipartelep ipari vízigényét a telepítés és gazdaságosság figyelembevételével lehetőleg egy ipart vízműről kell kielégíteni. Az ipari vízművek betervezett iparivíz minőségű vízigényét az év minden szakában korlátozás nélkül kell kielégíteni. Az ipartelepek ipari vízminőséget szolgáltató vízmüveinél a frissvíz-mennyiség állandó méréséről, továbbá a vízágényes technológiai folyamaitoknál az üzemrészekben állandó vízmérésről gondoskodni kell. Ahol az ipari vízigényék kielégítésére jobb lehetőség nincs, ott a megfelelően tisztított és fertőtlenített szennyvíz felhasználásának lehetőségeit is meg keli vizsgálni. 2.2 Az ivó- és ipari vízellátás keretterve 2.21 AZ IVÖVIZELLÄTÄS KERETTERVE A fejlesztési tervek értelmében a 20 éves tervidőszak folyamán a 7. TVK területén az ivóvízellátás jelenlegi elmaradt állapotlát fel kell számolni, s az ivóvízellátás színvonalát az ország jövőben előírt színvonalára, kell 1980-ig felemelni. Az ország egységes ivóvízellátási tervének területi lebontása alapján a tervidőszak végiéig a 7. TVK lakosságának ivóvízellátását 7 településben központi. 51 településben törpevízművel, továbbá 51 községben, korszerűen kialakított közkutas ellátás keretében kell a fejlesztési tervek értelmében megoldani. A tervidőszak végén a tervezett ivóvízellátás- fejlesztés a következő számadatokkal jellemezhető: Központi vízműről ellátott 160 447 fő 35 % Törpevízműről ellátott 209 580 fő 45 % Kökutakról ellátott 80 885 fő 17 % Magánkutakról ellátott 17 546 fő 3% (A magánkutakat a jövőben cstipán a 1 külterületi lakosság egy része fogja igénybe venni). A vízművek napi várható víztermelése 1980-ban mintegy 48 000 m3-re becsülhető, melynek 13 %-a felszíni-, 30%j-a felszínközeli, 57%-a pedig rétegvízkészletből biztosítható. Az egy ellátott főre eső fajlagos víztermelés — az ipari vízelvonás leszámításával — átlagosan 100 lit/пар; ezen érték megfelel 174
