Alsó-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 7., 1965)
VIII. fejezet. Ivó- és ipari vízellátás
1.2 A múlt és a jelen 1.21 AZ ivövIzellätAs műltja és jelene A 7. TVK területe az Alföld jellegzetesen mező- gazdasági területének jelentős része. A települések — beleértve a járási jogú városokat is (Baja, Kalocsa) — ritka, egyszintes beépítésűek. A felszínihez közelfekvő talajvizek — megfelelő vízzáró rétegek hiányában — a háztáji gazdaságok trágyadombjai, pöcegödrei miatt fertőzésveszélynek vannak kitéve. Ezért a múlt században — az Alföld más területeihez hasonlóan — a rossz ivóvíz fogyasztása miatt a lakosságot gyakori, súlyos járványok tizedelték. A mélyfúrás technológiájának elterjedése óta a helyzet javult, amennyiben ezidőtől kezdve a lakosság fokozatosan áttért a mélyfúrású kutak vízfogyasztására. Az ivóvízellátás általában közkutas, közkifolyós jellegű, ami a mezőgazdasági lakosság életkörülményeinek teljesen megfelel. Jelentékeny ipar hiányában a városokban sem alakult ki közműves jellegű vízellátás. A városközpontok kis kiterjedésű, zártsorú, többszintes beépítéssel rendelkező területein egyedi, házi vízellátóberendezések biztosították a vízvezetékes ellátást, a kiterjedt külső városrészekben, közkutakról hordta a lakosság háztartási és ivóvizét. A területen jó ivóvizet szolgáltató ásott kutak általában nem telepíthetők. Ezzel szemben a mélységi rétegek mindenütt megfelelő minőségű, egészségügyi szempontból kifogástalan ivóvizet adnak, ámbár a víz többhelyütt a megengedettnél jóval több vasat tartalmaz. Különösen magas a Hartától délre, az ország határáig kitermelt víz vastartalma. A vastartalom ritkán rétegeredetű, az ok legtöbbször a magas szénsavtartalom, ami agresszivitásával a csővezetéket megtámadja. Az artézi vizek nagy agresszivitására utal az itteni rétegvizek nagy keménysége is. Kalocsa környékén ismerik az Alföld legkeményebb artézi vizeit. A 7. TVK területén jelenleg magasabbszintü (regionális, központi) vízmű még a közigazgatási és mezőgazdasági szempontból jelentős városokban (Baja, Kalocsa) sem üzemel. A mintegy 446 000 főt számláló terület lakosságának ivóvízellátását 1960- ban 13 db törpe, 8 db körzeti, 54 db intézményi, lakótelepi vízmű, továbbá mintegy 40 db ásott és 550 db fúrt közkút biztosítia. A vízművek és köz- kutak vizét 151 000 fő (34 %) fogyasztja, a magán- kutakra utaltak száma ezzel szemben az összes lakosság 66%-a! Tekintetbe véve azt a ténye, mely szerint az ásott magánkutak zöme a műszaki és higiéniai szempontból kedvezőtlen telepítés miatt rosszízű, gyakran az egészségre is ártalmas vizet szolgáltat, leszegezhető, hogy a 7. TVK területén az ivóvízellátás az országos színvonalhoz képest elmaradt. A vízművek, továbbá a közkutak együttes napi víztermelése 8300 m3-re becsülhető, ami egy ellátott főre számítva 55 liter napi fajlagos ivóvíztermelésnek felel meg. 1.211 Törpevizművck A terület 1$ településében létesült törpevízművek mintegy 8700 fő (tehát a terület összlakossága alig 2 %-ának) vízellátását biztosítják. A vízművek napi víztermelése 600 m3, ami 56 lit/fő átlagos fejadagot biztosít egy ellátott lakos részére. A vízművek kivétel nélkül mélyfúrású kutak vizét hasznosítják. A vizet 56 km hosszú — azbesztcement anyagú — csőhálózaton keresztül osztják szét. A hálózati nyomást, valamint a tárolást 2 vízműnél víztorony, többinél hidrofor biztosítja. 1.212 Körzeti vízművek Körzeti vízművek 8 településben, mintegy 5500 főnyi lakosság (1,2 %) vízellátását szolgálják. A 8 pozitív artézi kútra telepített vízmű naponta mintegy 370 m3 vizet juttat 9 km hosszú elosztóvezetéken keresztül a fogyasztókhoz. Az egy ellátott főre jutó fajlagos víztermelés ilymódon 68 lit/пар. Az üzemelő körzeti vízművek túlnyomórészt régebbi létesítmények. Az utóbbi években új körzeti vízművek létesítésére már nem került sor, ami azt bizonyítja, hogy a területen is mindinkább a korszerűbb és gazdaságosabb törpevíművek foglalják el a megelőző évtizedekben annyira közkedvelt és felkapott körzeti vízművek helyét. 1.213 Intézményi, lakótelepi vízművek A terület 15 településében 54 db kisvízmű van üzemben (legnagyobbrészt Baja és Kalocsa városokban), melyek mintegy 10 000 fő (2,2 %) vízellátását biztosítják. Napi víztermelésük 910 m3, melynek 85 %-a rétegvíz, 15 %-a pedig talajvíz eredetű. A vízművek 30 km hosszú csőhálózattal rendelkeznek. Az üzemi nyomást 4 vízmű esetében víztorony, a többinél légüst (hidrofor) biztosítja. Az intézményi, lakótelepi vízművek működése általában kielégítő, az egy főre jutó 80—100 liter fejadag megfelel az igényeknek. 1.214 Közkutas vízellátás A 7. TVK területén 39 db ásott, továbbá 546 db fúrt közkút mintegy 127 000 fő (29 %) vízellátását biztosítja. 50 lit/fő fejadaggal számolva a kutak hasznosított víztermelése 6430 m8-re becsülhető, melyek 98%-a rétegvíz eredetű. A következőkben a 7. TVK két legjelentősebb településének — Baja és Kalocsa városok — jelenlegi ivóvízellátását ismertetjük. Baja ivóvízellátása. A mintegy 27 600 főnyi belterületi lakosság ivóvízellátását jelenleg 1 db törpe, 19 db intézményi, lakótelepi vízmű, továbbá 36 db — általában egyenletesen szétszórt telepítésű — fúrt közkút biztosítja. Törpevízműrői a belterületi lakosság 3 %-a, kisvízművekről 8 %, közkutakról 48 % nyeri ivóvizét, míg 41 % jelenleg is zömmel ásott magánkutak, illetve házi vízvezetékek vizét 172
