Alsó-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 7., 1965)
VIII. fejezet. Ivó- és ipari vízellátás
VIII. FEJEZET Ivó- és ipari vízellátás 1. BEVEZETÉS Ebben a fejezetben két időszakot különböztetünk meg. Az első időszak határa 1960. december 31-e, mely a szövegben megegyezik a jelennel és egyben elhatárolja a múltat. A második időszak 1960-tól 1980-ig terjed és ez szorosan kapcsolódik a népgazdaság 20 éves távlati fejlesztési tervéhez. 1.1 A témakör ismertetése Ez a fejezet a lakosság ivóvízellátásával, továbbá az ipari üzemek vízellátásával foglalkozik. Az ivóvízellátás Az ivóvízellátás feladata a lakosság természetes szükségleteit közvetlenül kielégítő háztartási (ivás, főzés, tisztálkodás céljait szolgáló) víz biztosítása. Az ivóvízellátás hazánkban kialakult főbb módozatai a következők: Városi, községi vízmű: Egy település sűrűn lakott teljes belső területére kiterjedő vagy kiterjeszthető vízellátási rendszer, mely a csőhálózathoz lakások kapcsolását teszi lehetővé és a tűzoltáshoz megkívánt nyomást, valamint a víz tározását biztosítja. Regionális vízmű: Nagyobb terület, több település, vagy ipartelep ellátására szolgáló vízellátási rendszer, mely egy vagy több víztermelő helyről közös csőhálózaton keresztül továbbítja a vizet a fogyasztói helyekre. Intézményi, lakótelepi vízmű: Meghatározott intézményt (ÁG. gépállomás, kórház, üdülő, iskola, laktanya, stb.) az esetleg hozzátartozó lakótelepet, valamint önálló lakótelepet ivóvízzel kiszolgáló vízellátási rendszer. Törpevízmű: Főleg falusi településeken létesített közcélú víz- szolgáltató vízmű, mely a település sűrűn lakott teljes belterületére kiterjed vagy kiterjedhet és főleg a közterületen levő közkifolyón keresztül biztosítja a vízellátást. Körzeti vízmű: A település teljes belső területének csak egy részét ellátó vízszolgáltató mű, mely pozitív, fúrt kutakból, azok természetes nyomásával csőhálózaton keresztül juttatja el a vizet a fogyasztókhoz. Közkutas vízellátás: Egy település különböző alkalmas pontjain, közterületen létesített fúrt, vagy ásott kutak rendszere, melynél a vízvétel kútra jár ássál történik. A vízmű termelési kapacitásán a vízszolgáltató létesítményekből (kutak, források, tavak, stb.) a vízműveknél rendelkezésre álló gépi berendezések által naponként kivehető max. vízmennyiség értendő. A vízmű szolgáltató képességén a létesítményből kivehető max. vízmennyiséget kell érteni, amelyet a létesítmények a gépi berendezés megfelelő növelése esetén egyáltalán adhatnak. Közművel ellátott lakosszám alatt a vízvezetéki csőhálózattal behálózott területen élő lakosság értendő. Ivóvízzel ellátott lakosszám alatt ezen túlmenően a csőhálózatra szerelt közkifolyók kb 200 m-es környezetében élő lakosságot, továbbá a közkutakból ellátott lakosságot kell érteni. Az ipari vízellátás Az ipari vízellátás feladata a termelés technológiai folyamataihoz szükséges minőségű és mennyiségű víz biztosítása. Az ipari víz biztosítható saját víztermelő berendezésekből (üzemi víztermelés), valamint ivóvízművek ill. más iparvállalatok hálózatáról (vásárolt vízmennyiség). A kettő összege a frissvízfelhasználás, mely az újból felhasznált forgatott vízmennyiséggel együttesen az üzem teljes vízfelhasználást adja. Azon kisipari és tanácsi szolgáltató üzemekkel, (vendéglátóipar, sütőüzemek, tejüzemek, szikvíz- üzemelk, stb.), melyek kizárólag ivóvízminőségű üzemvizet használnak fel, s azt városi (községi, törpe, stb) vízművektől szerzik be; a továbbiakban az ivóvízellátás keretében foglalkozunk. 0.71
