Alsó-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 7., 1965)
VII. fejezet. Halászati vízhasznosítás
a síkvidéki tavak 10%-kaÍ megemelt építési költségét irányoztuk elő: 35 000 Ft/ha értékben. (Lásd 4/a. sz. táblát.) 2.24 HATÉKONYSÁGI VIZSGALATOK A tógazdaságok hatékonysági vizsgálatát az előírt T —К ö = —----- összefüggéssel számoltuk, ahol <5 az abszolút hatékonysági mutató T a beruházás évi hozama К az évi költségek munkabérek nélkül I a népgazdasági összberuházás. A 4. sz. mellékletben feltüntetett megtérülési idő 1 A fajlagos beruházási költség I a halastó területe A 4. sz. mellékletben szereplő 3. sz. Kunszentmiik- lósi, 18. sz. Herbai (Álompuszta) és 20. sz. Kunszent- miklósi halastavakra már beruházási program is készült. Ennél a három tónál a beruházási program alapadataival, a többinél normatívával számoltunk. A fajlagos! beruházási költség és megtérülési idő értékeit a táblázat tartalmazza. 2.3 A javasolt megoldások sorrendje és a sorrend indokolása 2.31 A TERMÉSZETES VIZEK HALÄSZATI HASZNOSÍTÁSI MUNKAINAK SORRENDJE ÉS A SORREND INDOKOLÁSA A természetes-vízi halhozamdk minőségi és meny- nyiségi növelése céljából, de a többirányú hasznosítás érdekében is fokozottabban érvényesíteni kell a védelmi és a tilalmi rendszabályokat, továbbá végre kell hajtani az intenzívebb halászati hasznosítás céljából szükséges vízügyi műszaki munkálatokat. Ezen a téren a Dunán elsősorban a külső Bédai, Kölkedi, Mocskosi, Szeremlei, Bácsalmási és a Solti Dunai, valamint a Budzsáki (Kadia) Baracskai Füzesi (Ferenc-csatorna-menü) holtágak intenzívebb hasznosítása jöhet szóba. A Kadia-Duna komplex hasznosítására az Alsó- dunavölgyi VÍZIG. 1961-ben már részletes tanulmányt is készített. A holtágból 100 kh. öntözőtelep nyerné vízszükségletét, eznkívül járulékos hal- és viziszárnyas tenyésztést, továbbá nádgazdálkodást folytatnának benne. Az átalakítás költsége 1,8 millió Ft. (18 500 Ft/ha az öntöző teleppel együtt), a megtérülési idő pedig 2,6 év! Végül az érintet dunaszakasz és a Ferenc-csatorna halhozamainak emelése érdekében szigorúan, be kell tartani a vizek tisztaságának biztosítására vonatkozó rendszabályokat és az új halászati törvényben is előírt tervszerű halászatot, megfelelő halállománypótlással. A DVCS, a Sárközi L, II. sz. csatornák és a többi kisebb természetes tó halászata már nem olyan jelentős. 2.32 A TÓGAZDASÁGOK LÉTESÍTÉSÉNEK SORRENDJE ÉS A SORREND INDOKOLÁSA A tervbevett tógazdaságok létesítését a 2.42/4. sz. mell. táblázatban feltüntetett megtérülési idő sorrend szerint javasoljuk. A tervbevett nagyobb halastavak üzeme csak a Kiskúnsági öntözőrendszer kiépítése után biztonságos és gazdaságos. Ezért a magas (fajlagos) építési költségektől eltekintve, építésüket későbbre javasoltuk, bár az építés igénye már több ízben felmerült, megfelelő vízforgatással. A Pest megyei részen elsősorban a döm- södi tógazdaság bővítését javasoljuk, mert ennek mind a műszaki, mind a termelési feltételei adottak. A sári tógazdaság üzeme is gazdaságos lesz, a 30 %-os gravitációs víztáplálás folytán. A kiépítés sorrendjét .azonban módosíthatja a bel- víztározás szüksége, hiszen a tervbevett tavak egy része belvízi tározásra is szolgálna. Ez nem egyezik a 2.42 táblázattal, mert ott a 15. sorsz. 500 ha 1980 utánra van tervezve. 2.33 A JÁRULÉKOS HALTENYÉSZTÉSSEL KAPCSOLATOS MUNKÁK SORRENDJE ÉS A SORREND INDOKOLÁSA A járulékos haltenyésztéssel kapcsolatban a belvíztározók építését a belvíz-visszatartás szüksége szabja meg. A tervbevett 2 000 ha-nyi rizsföldi járulékos haltenyésztés sorrendiségét pedig a telepek kiépítése szabja meg, ez viszont a kiskunsági öntözőrendszer megvalósításának üzemétől függ. A szenny vízi tógazdaságok létesítési sorrendje: Kiskörös, Baja, Kalocsa, Bácsalmás és Kecel. A szennyvizek halastavi utótisztítását, mint a vízfolyások önemésztésének, illetve Öntisztulásának utánzatát elsősorban a kommunális szennyvizek tökéletes tisztítása érdekében javasoljuk. Ezeknek a kiépítése előtt azonban előzőleg kísérleti úton tisztázni kell mind az élettani, és tenyésztési, mind a vízgazdálkodási feltételeket, továbbá meg kell állapítani ezeknek a tógazdaságoknak a tervezési szempontjait és az üzemi követelményeit. Jelenleg ugyanis csupán, egy szennyvizi tógazdaságunk van (Balatonföldváron), de annak üzeme sem mondható korszerűnek. 16?
