Alsó-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 7., 1965)
VII. fejezet. Halászati vízhasznosítás
19. sorsz. alatti Dunapataji halastó A Dunapataj határában tervezett 170 ha-os halastó szintén szövetkezetközi lenne, rekeszelt érmederként kiépítve a Kékesi iréten. (Ez a tógazdaság még nincs kijelölve.) 21. sorsz. alatti Kunszentmiklósi halastó A solti ág, a XXX. sz. belvízi csatorna 10—15 km szelvények közti szakaszán Kunszentmiklós határában vettek tervbe egy 120 ha-os körtöltéses tógazdaságot, szivattyús vízellátással. (A 23. sorszámtól kezdve tervbevett tavak már a Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatsóág területére esnek.) 22—24. sorsz. alatti Apaji halastó Az Apaji új tógazdaság a dömsödi Árapasztótól északra terülne el, a XXXI. sz. belvizesatoma által bezárt területen. Tervbevett tógazdaság síkvidéki jellegű, 15 tóegységből áll és 40 db teleltető medence, továbbá 20 ívató is épülne hozzá. Vízellátása szivattyúval, de lecsapolása gravitádósian biztosítható. A tóépítésre tervbevett terület ugyan nagyobb részt vízzáró, azonban helyenként homokos foltok is találhatók. (A szivárgási veszteség — kísérletek alapján — 20 cm/hóniap.) Feltöltési ideje 2 hónap, vízszükséglete kát. holdanként 9 300 m3, míg a vízr- pótlás 1 700 m3/kh- hónap. A tervezett másik apaji tógazdaság a meglévő 2 halastavat köti össze. Ennek építésekor a meglévő halastavak korszerűsítését is végire kell hajtani. A jelenlegi XXX. sz. belvízcsatornából kivezetett tápcsatornán a vízkivétel megszűnik és helyette új közös tápcsatorna épül. A vízkivételi mű a Szunyogi szivattyútelep mellett beépítendő 1 m3/s teljesítményű szivattyúból áll. A tógazdaság a felújított tavakkal együtt 16 tóból fog állni, az ívatás és a teleltetés a meglévő tógazdaságokban történik. Talajtani és víztartási adottsága az előző tógazdasággal azonos. 25. sorsz. alatti Sárii halastó A Sári tógazdaság a Dunavölgyi főcsatorna, a XX. belvíz1- és XX. árapasztó csatornák által bezárt területre kerülne. A víz táplálása a halastó északi részén, a Sári zsilip belvizéből részben gravitációs úton, részben átemeléssel lenne. Körtöltéses rendszerű, 2—3 tóegyísógből fog állni, teleltető medencékkel. A lecsapolás gravitációsan biztosítható. A terület talajadottságai kieüégítőek. (Terve még nem készült el.) 26. sorsz. alatti Dömsödi halastó A Dömsödi Dózsa Mg. TSz. új halastava a meglévővel szemben, az Árapasztó bal partján épülne. Körtöltéses rendszerű, két rekeszes, talajtani és üzemi adottságai a szövetkezet meglévő halastavával azonosak. A halállomány teleltetése, a négy medencével bővített, meglévő teleltetőkben oldható meg. Az Alsó-Dunavidéken tervbevett kb. 5 100 ha-nyi új tógazdaság teljes haltermése 47 650 q, ehhez jön még a már meglévő halastavak jelenlegi 7 185 q halhozama, ami az intenzívebb tenyésztés folytán csak emelkedni fog, tehát a tógazdasági várható teljes halhozam kereken 50 000 q-ra tehető, ami a jelenlegi országos tógazdasági halhozamnak a harmada. 2.23 A JÁRULÉKOS HALTENYÉSZTÉS KERETTERVE 2.231 A tározók járulékos haltenyésztésének keretterve Ebben a körzetben egyrészt a, belvizekből táplálható (kb. 2 100 ha-nyi) halastavak és a holtágak járulékos haltenyésztése jöhet szóba. Ezek hasznosítását viszont résziben a természetes vízbhalászat, részben a tógazdasági haltenyésztés során már figyelembe vettük. 2.232 A rizstelepek járulékos haltenyésztésének keretterve Bebizonyosodott, hogy a gabonafélék és az állati protein együttes termelése1 igen előnyös. A nemes- ponty megkívánt életfeltételei (a megfelelő hőház- tairtás, az élettér mélysége, a víz feletti növényzet erős fejlettsége stb.) szempontjából a rizstelepi parcellák ugyan különböznek a halastavaktól, de a rizsföldi talaj, annak hidrokémiai és oxigénháztartása igen kedvező a halak fejlődésére. Ehhez járul még a ponty jelentékeny biológiai plaszticitása, illetve alkalmazkodó képessége. A Kiskunsági öntözőrendszer területén összesen 2 000 ha rizstelepet vettek tervbe, amelyen járulékos haltenyésztés is folytatható, kiegészítő halastavak és járulékos halászati beruházások biztosításával. Ezeken a rizstelepeken 1 q fajlagos hailhozamot irányoztunk elő, tehát a teljes rizsföldi haltermés ebben a térségben 2 000 q lenne. 2.233 A szennyvizek tógazdasági hasznosításának keretterve Itt elsősorban a községek kommunális szennyvizeinek halastavi utótisztítása jöhet szóba. A még 1954-ben készült Országos Halászati Vázlatterv szerint Baján, (20 ha), Bácsalmáson (10 ha), Kalocsán (15 ha), Kecelen (8 'ha) és Kiskőrösön (10 ha), összesen 63 ha vízfelülettel irányoztak elő ezen a vidéken szenny vízi tógazdaságokat. A bevezetett szennyvízmennyiség folyamatos víz- sugárban összesen 99 lit/s, a minimális szükséges higítóvíz pedig ennek a háromszorosa kell, hogy legyen. Ezeknek a szennyvizi tógazdaságoknak a fajlagos halhozamát ha-ként 10 q-ra vettük fel, de ennél jóval nagyobb hal termések is elérhetők. Így a mindössze 63 ha-nyi tógazdaság halhozama 630 q. Ezeknek a halastavaknak a berendezése drágább, ezért 166
