Alsó-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 7., 1965)
VII. fejezet. Halászati vízhasznosítás
A Solt—Kecskeméti műúttól délre fekvő, Ágasegyházai és Orgoványi nagyréten 2 600 kh-on gyü- lemlik össze a belvíz, mely pár hónapos pangás után elpárolog. E belvizeket lecsapoló csatornával a Csira-tóhoz vezetve és ott a vizet beszivattyúzva, a tó víznivója felemelhető. E korszerűsítési berendezéssel 2 600 kh keményszárú vízinövénnyel benőtt rétet megjavítani, 200 kh-on intenzíven kezelhető halastavat létesíteni lehet. A Csira-tó túlfolyó vize a VIII-as csatornán a Kolontóba vezethető. Kolon tó: E 2 000 kh-as medencét, először pár évtizeddel ezelőtt csapolták le, de még a mai napig sem sikerült mezőgazdasági kultúra alá vonni. Több szakvélemény készült már hasznosításáról. Jelenleg, mintegy negyedrészében víz visszaduzzasztással halasvízként próbálja hasznosítani az Izsáki TSz. A Csira tó és Ágasegyházai belvizek rendezéséve1 a XVIII-as csatornán keresztül, ide is több vizet lehet juttatni. Az 500 kh átalakítási költsége, mintegy 650 m Ft beruházást igényel. A jelenleg is hasznosított természetes vizek fajlagos halhozamainak megkétszerezésével tehát habént 0,7 q halzsákmányt biztosítanánk, míg a korszerűsített természetes tavak halzsákmánya 1,5—2,0 q/ha. 2.22 A TÓGAZDASÁGI HALTENYÉSZTÉS KERETTERVE A halastavak fejlesztésének távlati terve szerint, amint erre már korábban is rámutattunk, tógazdaságaink területét 1980-ig 63 000 ha-ra (110 000 kát. holdra) kell felemelni. Kerettervi bontás alapján ebből a 7. TVK területén csak 3 400 ha intenzív halgazdaságot (1 300 ha szövetkezeti halastavat és 2 100 ha állami tógazdaságot), továbbá 3.50 ha holtági hasznosítást irányoztunk elő. A későbbi tókijelölések után ez az előirányzat nagymértékben megemelkedett, hiszen, amint a 242. sz. táblázatból (lásd 4. sz. mellékletet) láthatjuk, csak az Alsódunavölgyi Vízügyi Igazgatóság területén kb. 3 500 ha új halastó van, tervbevéve, de ehhez jön még a Középdunavölgyi térségben tervezett további több mint 1 500 ha új tógazdaság, vagyis összesen és kereken 5 100 ha új halastó épülne ebben a körzetben a 20 éves terv végéig. Ezekben a halastavakban, tekintettel a másodlagos elszikesedés, illetve a talajromlás veszélyére, öntözővíz-tározást nem vettünk tervbe, de a tavak egy része belvízi visszatartásra is igénybevehető, így az 1., 2., 3., 12., 15., 16., 20. és 21. sorszám alatti tógazdaságok jöhetnek ebből a célból tekintetbe. Egyes helyeken, különösen a terület északi részén (Apaj-puszta környékén) nagyobb vízveszteséggé! kell számolni, de még lejjebb, Kunszentmiklós határában is tapasztaltunk nagyobb mértékű elszivárgásokat, ami a szokásos 0,15 liter/s-ha nyári vízpótlás folyamatos vízsugarát megtízszerezheti, vagyis ha-onként és másodpercenként 1,5 literre növelheti. Ezért a fenti tavak létesítése előtt igen körültekintő talaj feltárást kell végrehajtani. A tervbevett tavak várható fajlagos halhozamát ha-onként 7—10 q-ban irányoztuk elő, a tenyésztés belterjessége szerint. A bel víztár ozáson felül további hasznosítási lehetőség: a járulékos víziszárnyas-tenyésztés, így a jövedelmezőségi értékek kedvezőbben alakulhatnak és a tavak beruházási visz- szatérülését megrövidíthetjük. Ezekután rátérünk a tervbevett nagyobb tógazdaságok ismertetésére. 3. és 20. sorsz. alatti Kunszentmiklós-i halastó A Kunszentmiklós határában tervezett szövetke- zetbözi halastavak összterülete több mint 500 ha, amelyből 170 ha-nyit a községtől dél-keletre eső laposréten rövidesen megépítenek, a XXX. sz. belvízcsatorna torkolati szakasza mellett. A berendezendő terület többi része a Szittyósi és a Gyékényes! határba esik. Tekintettel a felső vékony vízzáró rétegre', a, tavak építését szigorú technológiával, csak külső anyaggödör-nyitással szabad végezni. 15. és 16. sorsz. alatti Fülöpszállás és Szabad- szállítási halastó Az alsódunavidéki térség legnagyobb tófejlesztése Szabadszállás, ill. Fülöpszállás határában lesz, kb. 1 400 ha területen. Ebből a solti úttól északra, Szabadszállás határába eső 900 ha-nyi tógazdaság szövetkezetközi kezelésbe kerül, míg az úttól délre eső 500 ha-nyi halastavat a Szegedi Halgazdaság építené meg. (Az utóbbi tavak korszerű vízellátása érdekében főműveket is irányoztunk elő.) 17. sorsz. alatti Akasztói halastó A Kalocsai Ä. G. Akasztó község határában tervezett 800 hektáras nagyobb tógazdaságot, az V. sz. belvízi csatorna 0—10 km közti alsó szakaszán, szivattyús vízkivétellel (Az AGROIERV korábban már vázlatos tanulmányt is készített ezekre a tógazdaságokra vonatkozólag.) 18. sorsz. alatti Hartai halastó Harta község határában, Mikla majortól keletre, közel a vasúthoz egy 200 ha-os tógazdaság van tervbevéve, amelynek beruházási programját (8.2 miihó Ft-os költségelőirányzattal) a VIZITERV készítette. (Munkasz.: 13.356). Tervezett tógazdaság a meglévő öntözőtelep mellé épülne és vízellátását átmenetileg szivattyúsán biztosítanák, de a Kiskunsági öntözőrendszer kiépítése után lehetőség van a, tó gravitációs táplálására is. A tógazdaság leosapolása pedig az V. sz. belvízi csatornába történik. A tavak nyári vízpótlása — folyamatos vízsugárban — közel 200 lit/sec vízmennyiséget jelent. Hét termelő tó és 10 db. teleltető medence épülne, utóbbiak vízellátása tározott vízből történik. A beruházási programban csak a 8 q/kh (4,5 q/ha) bruttó haltermést vettek számításba, 'ezzel ellentétben (távlatilag) mi ennék a kétszeresével számoltunk, így a tógazdaság jövedelmezősége jóval előnyösebb lesz. 165
