Alsó-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 7., 1965)

VII. fejezet. Halászati vízhasznosítás

halfogást kell alkalmazni, legalább szelektálási célból,

f) a zavartalan és egészséges halívadék ellátás érdekében korszerű központi ivadék nevelő tógazdaságokat kell létesíteni.

g) fejleszteni kell a halszaporítás módszereit, különösen a ragadozó halak (süllő, csuka stb.) vonalán,

h) végül fel kell számolni az orvhalászatot.

Ezekután ismertetjük az ide eső természetes vizek halászatának fejlesztését.

A Duna 1434—1586 fkm szelvények közti 152 km hosszú szakasza esik ebbe a térségbe, 8 690 ha élővíztükörrel és 1 138 ha területű holtággal. Amint a 2.41 (lásd 1. sz. mellékletet) táblázatban láttuk, a halhozamok — különösen a felső folyószakaszon — alacsonyak és inkább a holtágak halzsákmánya emeli itt a fajlagos halterméseket.

Kerettervi bontás szerint az Alsó-Dunavidéken a fenti holtágaknak csupán a felét, összesen 600 ha- nyi vízterületet vettünk tervbe intenzívebb halászati hasznosítás céljából, azok megfelelő átalakításával.

A Ferenc-csatorna, mint már említettük, jelenleg is egyik legjobb hozamú természetes vizünk, azonban a halfogások minőségi összetétele kedvezőtlen. Evégből megfelelő szelektálással és tervszerű állományutánpótlással kell emelni a halfogások minőségi és mennyiségi értékét.

A Duna-völgyi főcsatorna 115 km hosszú szakaszán, a 22 km-es Duna—Tisza-csatoma szakasz, a 17 km hosszú Dömsödi Árapasztó, továbbá a 48 km h. I. sz. és a 42 km h. II. sz. Sárközi főcsatornák halhozamait is emelni kívánjuk, megfelelő nyári vízpótlások és tervszerű ivadékellátás útján.

Végül a természetes tavak intenzívebb halászatára térünk ki. A 2.41. sz,. táblázatban, (L. 2. sz. mellékletet) feltüntettük azokat az élővizekkel össze nem függő természetes vízállásokat is, amelyek vízkészlete részben talajvízből, részben csapadékokból származik. Ezek közül, amint a 2.41. sz. táblázatból is látható, elsősorban a Harka, a Csukás, a Csira, a Kondor tó és az Izsáki Kolon tó átalakítását vettük tervbe.

Rövid ismertetésük:

Harka tó: Harkakötöny község határában fekszik, területe 262 kh (150 ha), jelenleg a Kiskun- halasi „Harcos” HTSZ. használatában van. Vízpótlási lehetősége nincs és teljesen le sem csapolható.

A Szegedi Vízügyi Igazgatóság 1961. év februárjában elkészítette a tó átalakítási tervét. E szerint a Dong-ér 64,450 km szelvényben duzzasztó zsilipet fognak építeni és így 80 cm-el magasabb (118,30

m. A. f.) vízoszlop biztosítható majd a tóban. A Dong-éri-csatorna fenékszintje azonban kb. 40 cm- el magasabb, mint a tó átlagos fenékmagassága, így a teljes lecsapolás továbbra sem biztosítható.

A tó átalakítási terve szerint — kb. 150 q hal raktározására — teleltető medencéket is építenek, amelyek a tóból szivattyúzás útján nyerik tápvizüket.

A Csukás tó Kiskőröstől délnyugatra kb. 3 km-re fekszik ez a keményszárú vízinövényzettel erősen benőtt, közel 300 ha (500 kh) kiterjedésű medence, amely a környék belvizeit gyűjti össze. 1958- ban — mezőgazdasági művelés céljából — lecsapolták a tavat, de az erősen benőtt állapot gátolja a

tó intenzívebb hasznosítását. Ezért az Alsódunavöl- gyi Vízügyi Igazgatóság javasolta a tó víztározás: célra történő igénybevételét, járulékos haltenyésztés mellett. (A talajfeltárási eredmények a víztározást lehetővé teszik.) A tóban mintegy 3 000 000 m3 víz tárolható, amelyből a haltenyésztési vízigények biztosítása mellett, 1,2 millió m3 víz öntözésére használható fel. Ha pedig a feltöltés és az öntözési vízpótlás céljából a DVCS-ből is vezetünk a tóba vizet, úgy kb. 3 500—4 500 ha öntözését biztosíthatjuk a tóból, járulékos hal tenyésztés mellett.

Ennek érdekében az egyik változat szerint,

1,5 m fenékszélességű és kb. 1,8 km hosszú tápcsatornát kell építeni a Csorna—foktői öntözőcsatomá- tól kiindulólag, és a szélvizek elkerülése céljából egyes részeken határoló töltéseket kell létesíteni. A másik megoldás szerint a felemelt vizet a domb tetején vezetnék végig a tóig, és külön nyomvonalon vinnék tovább, kb. 2,8 km hosszú csatorna útján.

Az első változat szerint 67 000 m3, míg a második megoldás során 48 000 m3 földmozgósítást kell végrehajtani.

A tó lecsapolását a még 1958-ban épített csatorna útján biztosítják, amely a Csorna—foktői duzzasztó alatt torkollik a főcsatornába. Az átalakítás becsült költsége, járulékos1 és kapcsolódó beruházásokkal együtt 4,8 millió Ft, (ebből 372 mFt felszerelés, mint kapcsolódó beruházás) vagyis a hektáronkénti költség 16 000 Ft (9 600 Ft/kh).

Az első években itt csak külterjes üzemről lehet szó, mivel a nagyfokú benőttség a belterjes haltenyésztést megnehezíti. A zsombék két évi magas víztartás mellett és állandó gépi kaszálással kiirtható. (A tó átalakítására már részletes beruházási program is készült.)

A planktonállomány növelése céljából trágyalevet juttatnak a tóba és erre Kiskőrös kommunális szennyvizeit használják fel, a magasabb tóparti részen egy trágyalé-tartály alkalmazásával, ahonnan gravitációsan jutna el az anyag a csónakokba, szétporlasztás céljából.

A teleltető medencéket a lecsapoló zsilip mellé kell építeni, hogy az áramló vízzel a halakat a medencébe beterelhessék .

Kondor tó: Kerekegyháza község határában elterülő, mintegy 260 kh területet elfoglaló Kondor tó legmélyebb része, két medencére oszlik, melyeket jelenleg két termelőszövetkezet halászattal hasznosít. Kát. holdanként, évente mintegy 50 kg halat halásznak le.

E 150 kh-at kitevő két tóegységet, kh-ként 1 500 forint beruházási költséggel, úgy lehet átalakítani, hogy mintegy 3 000 kh terület belvizével a tó víznívóját megemelik és a két tóegység közé beékelt 3 teleltető-tóval a tóegységek évi lecsapolását és lehalászását biztosítják.

Csira tó: Orgovány község határában a Sállá Mg. Tsz. kezelésében vannak a Csira-tavak. E három medencéből álló terület, mocsaras, gyékényes, náddal 'benőtt, melynek nyugati, legmélyebb ágában, mintegy 70 hektáron folytat halászatot a szövetkezet. E tó 200 fch-ra való növelése és korszerű halászatra való berendezésének tervezése folyamatban van.

164