Alsó-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 7., 1965)

VII. fejezet. Halászati vízhasznosítás

Bács-Kiskun és Baranya megye

Részben, a halhúshozam növelése, de a természetes vizek halállományának tervszerű és fokozott utánpótlása érdekében is tógazdaságokat kell létesíteni. A már említett belvízi visszatartások céljából is fokozni kell a halastavak területét, illetve — nagyobb vízmélységek tervezésével — azok tá- rozási térfogatát. Mint járulékos hasznosítást, szorgalmazni kell a halastavaknál a viziszámyas tenyészetet is, a beruházási visszatérülések megrövidítése végett.

1.33 A JÁRULÉKOS HALTENYÉSZTÉS FEJLESZTÉSÉNEK SZÜKSÉGESSÉGE

Pest megye. Bács-Kiskun megye és Baranya megye

1.331 A víztározók járulékos haltenyésztésének

szükségessége

Már az 1.23 és az 1.32 pont alatt is rámutattunk a belvízi visszatartások szükségére, részben a csatornahálózat vízszállítóképességének, részben azát- emelési kapacitás csökkentése érdekében. A vízvisszatartás mellett — jól összehangolt üzemi rend alapján — ezekben a nem nagy vízmélységű tavakban belterjes tógazdálkodás is folytatható.

1.332 A rizstelepek járulékos haltenyésztésének szükségessége

A II. ötéves tervben kiépítendő Kiskunsági öntözőrendszer területén 2000 ha rizstelepet is előirányoztak. Kiegészítő tógazdaságok létesítésével és a telepeken szükséges járulékos beruházások biztosításával nem hagyhatjuk kihasználatlanul ezeket az

önként kínálkozó vízfelületeket, hiszen a telepek

járulékos halasitása igen jövedelmező mellékági hasznosítás.

Szakszerű üzem mellett ha-ként 1 q halhozam is könnyen elérhető, eltekintve attól, hogy a telepek halasításával bizonyos mértékben a rizstermés mennyiségét is fokozhatjuk. Sajnos, a szakszerűtlen kezelés nálunk ezt az előnyös mellékhasznosítást, az utóbbi években háttérbe szorította, pedig Európában a magyar Mőreinek Pál tenyésztett először halat rizstelepeken, még a múlt század végén, a bánlaki (Karácsonyi) birtokon. Ezt a járulékos hasznosítást azonban nem tudtuk meghonosítani. Egyik olasz mérnök viszont, magyarországi tanuknányút- járól hazatérve, bevezette a lombardia-i rizstelepeken,megnövelve azok jövedelmezőségét. Csak ezután vettek tudomást erről idehaza is. Szélesebb körben a 40-es években alkalmazták újra, a Körösvölgyi rizstermesztés fellendülésekor. (Pl. Biharugrán rizsföldi pontyivadéktenyésztés során habként 1—2 q ivadékot is lehalásztak.)

1.333 A szennyvizek tógazdasági hasznosításának szükségessége

Már a 1.23 pontban ismertettük az Országos Halászati Vázlatterv ezirányú célkitűzéseit. Vizeink tisztasága érdekében a jövőben ezt még inkább szorgalmazni kell nemcsak a kommunális, hanem még az ipari, elsősorban az élelmiszeripari szennyvizek, tisztításánál is, az elérhető alábbi hármas cél érdekében :

a) a tökéletes szennyvíztisztulás,

b) a recipiensbe így bevezetett szennyvíz további felhasználásának a lehetősége, és

c) a trágyázás nélkül is magas (10—12 q/ha) halhozamok elérése végett.

2. A HALÁSZATI VÍZHASZNOSÍTÁS FEJLESZTÉSE

2.1 A tervezés alapjai

2.11 A TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK, ADATGYŰJTÉSEK, FELTÁRÁSOK ÉS TERVEZÉSI MUNKÁK ISMERTETÉSE

A VIZITERV által 1954. évben készített korábbi Vízgazdálkodási Keretterv (Msz. 423.) a természetes vizek és a mesterséges halastavak fejlesztésén kívül kitért a többirányú hasznosításra tervbevett síkvidéki tározókra is és röviden rámutatott a pisztráng-tenyésztés kérdéseire, valamint a rizstelepek járulékos halasitására is.

Ebben a Kerettervben a Duna—Tisza közén, Fü- löp- és Szabadszállás községek határában 2 300 ha (4 000 kh) halastavat irányoztak elő, belvízvisszatartás lehetőségével.

Ezenkívül a Tisza jobbparti részén 450 ha (800 kh) helyileg ugyan nem ismert tógazdaságot vettek tervbe, amelynek egyik része a 7. TVK területére esik.

l*? Előző Keretterv szerint a tógazdaságok terüle- I tét — országos viszonylatban — 40 000 ha-ra (68 650 kh-ra) kívánták felemelni, a járulékos hal tenyésztésre igénybevett síkvidéki tározókkal együtt, amelyből 16 300 ha (28 300 kh) mint teljes értékű új tógazdaság volt tervbevéve.

Az OVF Vízhasznosítási Osztálya 1960-ban ösz- szeállítóttá a mezőgazdasági vízhasznosítások 20 éves (1960—1980) távlati tervét, amelyben í'észle- letesen tárgyalták a halastavak és a, síkvidéki tározók fejlesztését, rámutatva a főműigényekre, a feltöltési és a vízpótlási (frissítési) szükségletekre, továbbá a, fejlesztés után várható gazdasági eredményekre.

A terv előirányzata szerint a Duna vízrendszerében 14 400 ha (25 000 kh)

a Tisza völgyében 33 400 ha (58 000 kh)

összesen: 47 800 ha (83 000 kh)

162