Alsó-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 7., 1965)
VII. fejezet. Halászati vízhasznosítás
Í,5 kg/fő-höz képest. Ezzel szemben a vidék hal- fogyasztása jóval az országos átlag felett van. A körzet halhúsfogyasztását — sajnos — még közelítőleg sem tudjuk megállapítani, de a terület halfogyasztására jellemző : amíg a több mint négyszeres (129 671) lélekszámú Debrecen Halért-fiókjában a múlt évi összes haleladás 2303 q volt, addig a 30 696 lakost számláló Baja hallerakatán 3296 q halat adtak el, de a szomszédos területen fekvő és másfélszer nagyobb (45 849 lélekszámú) Kecskeméten is csak 1920 q hal fogyott el, az elmúlt évben a Halért árudájában. Ez azonban csak az árualapba leadott állami haltermésből adódó fogyasztás, ehhez járul még a szövetkezeti halfogások szabadpiaci értékesítése, sőt nem hanyagolható el még a terület horgászzsákmánya sem; ezek fogyasztási megoszlását azonban nem tudjuk megállapítani. Ha viszont a bajai Halért-fiókban eladott közel 3300 q-nyi halhúst elosztjuk a bajai járás összlakosszámával (154 559-es) és figyelmen kívül hagyjuk az egyéb halszerzési lehetőségeket, még így is több, mint két kg hal jut itt egy főre. De úgy sem kapunk irreális értéket, ha a járás lakosainak csak a feléről tételezzük fel a bajai halvásárlást, így 4,2 kg esik egy bajai, illetve Baja-környéki lakosra, amit a környék összhalfogyasztásának fejadagjaként is elkönyvelhetünk Baja térségében. Édesvízi haltermésünk Európában ugyan az elsők között van, de a halhús-fogyasztásában az utolsó helyen tartunk. Jelenleg ugyanis alig 1,5 kg hal jut országos átlagban egy főre, ami a Föld átlagos halfogyasztásának 1/10-e, összhúsfogyasztá- sunknak pedig mindössze 3,7 %-a. Ugyanakkor a könnyen emészthető vitamindús hal világszerte egyre keresettebb, ezenkívül igen jó valutaszerző exportcikk is. De hazai adottságaink is indokolják a halászat fejlesztését: a) éghajlati viszonyaink Középeurópában a legalkalmasabbak a nemesponty tenyésztésére, b) még igen sok a mélyfekvésű szikes és csak tógazdálkodásra alkalmas területünk, ebben a térségben is, c) a halastavak vízigényeinek zöme öntözési idényen kívül jelentkezik, részben pedig beilleszthető az öntözési szünetekbe, d) a halastavak igen előnyösen váltógazdálkodásba is bevonhatók, e) öntözőrendszereink útján olyan területekre is eljuttatjuk a vizet, ahol előzőleg víz hiányában gondolni sem lehetett tógazdálkodásra, f) komplex hasznosítás esetén igen gyorsan visz- szatérül a tavak beruházása. Távlati fejlesztési irányelveink szerint a halhúsfogyasztást 3—5 kg/főre kívánjuk felemelni, ami ezen a területen — a jelenlegi halhozamokhoz viszonyítva — hatványozott (7—8 szoros) termelési fokozást kíván, de erre itt meg is van a lehetőség. 1.31 A TERMÉSZETES VIZEK HALÁSZATI FEJLESZTÉSÉNEK SZÜKSÉGESSÉGE Pest megye A Dunavölgyi rendszer főcsatornái haltenyésztés szempontjából még kihasználatlanok, bár azokat az év jórészében a Soroksári Dunaág vize látja el, amely maga is halasítva van. A Soroksári Dunaágat a MOHOSZ kezeli, de a Kék Duna tsz. bérli. Az általános előfeltételek tehát biztosítva vannak, de a Dunaág hatékony vízvédelmét a környező gyárak szennyvizei ellen itt is hangsúlyozni kell. Bács-Kiskun megye és Baranya megye A fejlesztését indokolják a 2.4 I. táblázatból kivehető eltérő halfogások: a Paksi „Vörös Csillag” Htsz. fajlagos halhozama több mint kétszerese a Mohácsi Htsz. halzsákmányának, nem is említve a Nagybaracskai Htsz. fajlagos hozamainak többszörösét. Tervszerű állomány-utánpótlásokkal, a fogási technika korszerűsítésével és a vizek tisztaságának szigorú betartásával fokozni lehet az élővizi halzsákmányokat is. De főleg a holtágak és ezen a vidéken bőven található természetes tavak halászatát kell intenzívebbé tenni, járulékos hasznosításokkal. Az Országos Halászati Vázlattervben 11 dunai holtág belterjesebb halászatát vettük ezen a vidéken tervbe, azok megfelelő átalakításával (összesen 766 ha víztükörrel). Emellett szólnak a szomszédos körzetbe eső duna-jobbparti holtágak, a Kéményesi és a Bogyiszlói, kimagasló fogási eredményei. (Pl. a Kéményesi 12 ha-s holtág folyó évi halfogása 100 q (8 q/ha) és a holtág átalakítása pedig alig került többe 100 000 Ft-nál.) A Kecel, Sükösd és Izsák határában kitermelt tőzeggödrök halasítási lehetőségei is fennállanak, esetleg egyidejű viziszámyas-telepítéssel. 1.32 A T0GAZADASÄGOK FEJLESZTÉSÉNEK SZÜKSÉGESSÉGE Pest megye Tógazdaságaink fejlesztése azért szükséges, mert piacra kerülő áru mellett egyedül alkalmas a te- nyészállományok szaporítására. Öntözéseink fejlesztése sok olyan terület vízellátását is lehetővé teszi, ahová korábban, nem jutott víz. Így újabb területek kapcsolhatók be a tógazdasági hasznosításba. Az öntözőművek halászati hasznosítással való összekapcsolása kedvező, mert a halastavak vízszükségletének több mint 70 %-át öntözési idényen kívül kell biztosítani és a vízszükséglet több része általában beilleszthető az öntözés üzemébe. Alkalmas a terület a tógazdaságok növelésére azért is, mivel még sok mélyfekvésű szikes terület van, amelyek talajjavítással sem alkalmasak szántó^ földi művelésre. 21 7 TVK 161
