Alsó-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 7., 1965)

VII. fejezet. Halászati vízhasznosítás

pets vízállásnál és holtágak nélkül — 103 ha,. Egyik legnagyobb hozamú természetes vizünk, a halfogások 1960-ban (a Budzsáki holtággal együtt) közel másfél mázsára tehetők hektáronkint. A fogások minőségi összetétele ugyan nem nagyon kedvező; 1956-ban pl.: csupán 3 % volt a ponty, 1,9 % a süllő, de 13,5 % volt a csuka és közel 79 %-ot ért el a vegyes hal.

Az 1956. évi árvíz a partokat számos helyen alámosta, de az Igazgatóság 1958. év őszén megkezdte a feliszapolódott mederszakaszok kotrását.

A Dunavölgyi Főcsatorna halászati jelentősége nem nagy, változó vízállásai miatt inkább horgászvíznek tekinthető. Bács-Kiskun megyébe 115 km hosszú szakasz esik, vízterülete 200 ha, a halfogások hektáronkint átlagosan 30 kg-ra becsülhetők. Részben htsz-ek, részben horgászok bérlik.

Sárközi I. sz. Főcsatorna: 48 km hosszú, az öblö- zet legmélyebb részén 'halad és az érsekcsanádi szivattyútelepnél torkollik a Dunába. Nagyobb vízállások idején gravitációsan is feltölthető. Ebben a 75 ha vízterületű csatornában csak tavasszal van elegendő víz, így halfogási eredményei is alacsonyak: 30 kg/ha.

Sárközi II. sz. Főcsatorna: 42 km hosszú és Ó- Sükösd fölött torkollik az I. sz. Főcsatornába. Vízterülete 30 ha, halhozamai azonosak az előbbivel.

Természetes tavak (halas vizek). A 2.41 táblázat 8—15. sorsz. alatt feltüntettük azokat az élővizekkel össze nem függő vízállásokat, amelyeket — szinte kivétel nélkül — szövetkezetek hasznosítanak. Vízkészletük részben talajvízből, részben csapadékból származik, de a lecsapolásuk nem biztosítható. Ilyenek a soltvadkerti és pírtói tavak, a Ludas tó Helvéciánál, a kerekegyházai Kondor-tó, az, ú. n. Csira-rét Orgüvány határában, továbbá kisebb ko- polyaszerű mélyedések Gsátalján, Hantán, Bátyán és Fajszon. Ezek halfogási eredményeit inkább csak becsülni tudjuk (30—50 kg/ha), de kiemelkedő halhozama van a csátaljai Űj Tavasz tsz három hektáros tavának, amely a múlt évben kb. 9 mázsát eredményezett hektáronkint. (Itt ugyanis tógazdasági haltenyésztést lehet folytatni.)

Szorgalmazni kell ezeknek a természetes tavaknak a többirányú hasznosítását, járulékos nutria-, vagy víziszámyas^tenyésztés útján. Ajánlatos lenne továbbá ezekben a tavakban, időnkint — elektromos halfogó berendezéssel — szelektáló halászatot is végezni, az értékesebb halfajták érdekében.

A horgász-vizek közül csak a közös kezelésben lévőket (a DVCS-t és a Sárközi I.—II. sz. Főcsatornákat) tüntettük fel, mivel a felszíni vizek horgászatát a TVK XIV. Fejezete tárgyalja. A MOHOSZ haszonbérbevett szerződéses területed 200 hektárt tesznek ki.

1.22 a tógazdasági haltenyésztés

MŰLTJA ÉS JELENE

Pest megyé

A területen jelenleg is három működő tógazdaság Van, kettő közülük állami gazdaság; a harmadik tsz kezelésében van.

Az apaji két tógazdaságot a Kiskunsági Állami Gazdaság tartja, üzemben,. Az egyik a dömsödi árapasztó csatorna mellett épült 1953-ban és azóta is folyamatosan üzemel. Betáplálása az árapasztóból történik, lecsap olása jelenleg megoldatlan, belső lecsapoló hálózata ugyanis nincs. A tavakból a vizet motorikus üzemmel a környező területre emelik, ahonnan az árapasztó leszívja. Négy tóegységből áll. Teleltetője nincs. Bár termelőtökénf hasznosítják, tula j dohképpen kísérleti tógazdaságnak készült az altalaj szivárgási veszteségeinek megállapítására. Műtárgyak csak provizórikus jellegűek. Korszerűsítése a jövőben szüksége®.

A másik apaji tógazdaság a XXXI. csatorna mellett folyamatosan épült az 1955—57. években. A fokozatos kiépítés időpontjától függően állandóan üzemben van-. Hét tóegységből és nyolc teleltetőbői, valamint két használaton kívüli ívató tóból áll. Tápláló vizét a XXX. sz. belvízcsatornából, 3,5 km- es tápcsatorna segítségével nyeri. Belső lecsapoló hálózata — bár kiépítették — erősen feliszapolódott, lecsapolni csak részben lehet gravitációs úton a XXXI. számú belvízcsatornába, a mélyebb részek víztelenítése szivattyús üzemű.

A dömsödi tógazdaságot a helyi „Dózsa” tsz kezek. A dömsödi árapasztó csatorna mellett épült régi rizstelep helyén. Altalaja erősen szivárgó, ezért víznormájia magas' és övcsatorna építését tette szükségessé. A tó feltöltése az árapasztó csatornából kétharmad részt gravitációs úton, egyharmad részt szivattyús üzemmel történik. Vízpótlása motorikus úton lehetséges. Lecsapolási időszakban az árapasztó vízállása alacsony, így a tó vize gravitációsan ereszthető le és csak a teljes víztelenítés érdekében szükséges kisebb mérvű szivattyús lecsapolás. A halastóhoz négy rekesze® teleltető tartozik, amely a tótól 1 km-re az árapasztó másik oldalán épült. Fel- töltése motorikus, lecsapolása gravitációs üzemű.

Bács-Kiskun megye és Baranya megye

A tógazdaságok részben államiak (ÁG + Halgazdasági Tröszt), részben szövetkezeti kezelésben vannak. Az egyes halastavakat röviden alábbiakban ismertetjük. (Adataink a 2.42 Táblázatban, vannak feltüntetve.)

1. Katymári szövetkezeti halastó a községtől délnyugatra (a jugoszláv határ közelében), a Fehértó határrészben épült völgyzárógátas rendszerrel. Tápvizét — gravitációsan — a Kígyós főcsatornából nyeri, de aszályos nyarakon szivattyús vízpótlási is igényel. Természetes halhozama igen jó (2,1 q/ha), de csapadékhiányos tavaszokon a tavak feltöltése bizonytalan, A tökéletes lecsapolás érdekében, —- vezér árokkal — belső lecsapoló hálózat is szükséges. Teleltetői nincsenek, így a teljes halhozamot mindjárt a lehalászások után piacra kell dobni. Á tó átalakítása során felmerült munkamennyiségek: 40 m3/ha földmunka, 13' m3/ha betonmunka és csupán 2400 Ft/ha építési költség (1957-es áron).

2. Tabdi határában az Űj élet mg. tsz. tart üzemben egy kb. 6 ha-os kopolyaszerű halastavat. A feltöltés tavaszi csapadékokból, a vízpótlás pedig ár- tézi kutakból történik, A redpiens magas fenék159