Alsó-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 7., 1965)
VII. fejezet. Halászati vízhasznosítás
VII. FEJEZET Halászati vízhasznosítás 1. BEVEZETÉS A feldolgozás során három időszakot különböztetünk meg. Az első időszak határa 1960. december 31-e, mely a szövegben megegyezik a jelennel és egyben elhatárolja a múltat. A második időszak 1960-tól 1980-ig terjed és ez szorosan kapcsolódik a népgazdaság 20 éves távlati fejlesztési tervéhez. A harmadik az 1980 év után következő és le nem határolt időszak. Ebben a részben kerülnek feldolgozásra a 20 éves tervidőszak utáni fejlesztési lehetőségek. 1.1 A témakör ismertetése A halászati vízhasznosítás címén, a halászat 3 főbb ágazatával: a természetes vizek halászatával, a tógazdasági, valamint a járulékos haltenyésztéssel foglalkozunk. A halászati vízhasznosítás feladata kapcsolódik a VI. Öntözés, IX. Települések, ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme, továbbá a XII. Víztározás és annak többcélú hasznosítása című fejezetekhez. A természetes vizeink hasznosítása a halászatból, a halállomány növeléséből és a meglévő halállomány védelméből áll. A halászat — mint e tevékenység üzeme — magából a halfogásból, az azt megelőző belterjes üzemelésből, előkészítő tenyésztési munkából és az azt követő raktározási, szállítási és értékesítési tevékenységből áll. A halállomány növelése az ivadékok kihelyezéséből áll. Az ivadékot a tógazdasághoz hasonlóan állítjuk elő, ívó- és ivadéknevelő tavakban. A meglévő halállomány védelme az egyéb víz- használatokkal és a fogási renddel áll összefüggésben, melyhez a minimális élővíz mennyiség, ill. vízmélység, vízminőség,- duzzasztóművek okozta korlátozottság sorolhatók. Tógazdaság alatt az olyan mesterséges halastavakból álló gazdasági egységet értjük, ahol tervszerű és belterjes haltenyésztés folyik és ahol ennek a vízgazdálkodási feltételei biztosítottak. A tógazdaságainkban tenyésztett halfajta a ponty, ezenfelül beszélhetünk még pisztrángos tógazdaságokról is. A tógazdaságok műszaki megoldásukat tekintve lehetnek körtöltésesek, völgyzárógátasak és hossztöltésesek. A körtöltéses halastavaknál a tónak kijelölt területét töltésekkel zárják körül. A tó feltöltéséhez szükséges tápvizet a víznyerés helyéről tápcsatornával szállítjuk a tóba és a lecsapoló csatornán vezetjük el, mikor az már feleslegessé válik. Síkvidéken körtöltéses halastavakat építenek. Völgyzárógátas halastó kisebb vízfolyások völgyének elzárásával létesül. Ezeknél a halastavaknál a nagy vizek lebocsátását árapasztók biztosítják. Völgyzárógátas halastavat domb- és hegyvidéken létesítenek. Hossztöltéses halastónak nevezzük valamely kisebb vízfolyás egyik oldalán hossztöltéssel létesített halastavat. Hossztöltéses halastavat domb- és hegyvidéken építenek. A tógazdaságoknak három főbb típusát különböztetjük meg: tenyésztő, termelő és tározó tavak. A tenyésztő tavak alaptípusai az ivató és ivadéknevelő tavak. A tenyésztő tavakban állítják elő a termelő tavak népesítésére, vagy a természetes vizeink halállományának utánpótlására szolgáló tény észanyagot. A termelő tavakban folyik a piacon értékesítésre kerülő halak tenyésztése. A tároló tavak kisebb földmedencék, amelyekben egyrészt a piacra kerülő halakat elszállításig tárolják, másrészt a tenyészanyagot átteleltetik. Űjabban az egyes termelő tavakat is felhasználják átteleltetésre. A tavak főbb tartozékai a töltések hullámzás elleni védelmét biztosító művek, a víz beeresztésére és lebocsátásra szolgáló (barát) zsilipek, az ezekhez csatlakozó táp- és lecsapoló csatornák, a közlekedést biztosító hidak, átereszek, továbbá bárkázó zsilipek, bekötő-utak, gazdasági vasutak és távvezetékek. A tógazdaságokhoz tartozó magasépítmények: a raktár, műhely, istálló, munkásszállás, őrház, iroda és lakóépület. Járulékos haltenyésztésnek nevezzük azt, amikor az egyéb létesítmények főbb célja mellett haltenyésztést is folytatnak. Ilyen. pl. az ivó-, ipari-, öntöző- és belvíz tározókban, rizsföldeken folytatott haltenyésztés, vagy a tavakban bevezetett szennyvizek tisztításával kapcsolatos haltenyésztés is. 157
