Alsó-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 7., 1965)
VI. fejezet. Öntözés
Az öntözendő növénykultúrák arányát a vizsgált térségben az alábbi megosztásban vettük fel: Művelési ág megnevezése Terület ha Összes öntözhető területhez viszonyítva %-ban Szántóföld 283 210 60,5 Rizs 2 000 0,4 Rét-legelő 37 960 8,8 Kert 45 800 9Д Szőlő-gyümölcsös 99 730 21,2 összesen : 468 700 100,0 A felületi öntözések fejlesztésével egyidejűleg az asőszerű öntözést is jelentős területre terveztük. Az öntözött területek öntözési módok szerinti nagysága és százalékos megoszlása a következő: felületi öntözés 127 000 ha = 26,6% esőszerű öntözés 341 700 ha = 73,4% A vizsgált területen szennyvízöntözést nem terveztünk. 2.13 AZ EGYES SZERVEK SZEREPE AZ ÖNTÖZÉSBEN Az öntözés megvalósítása műszaki, mezőgazda- sági, termelési és gazdálkodási feladatok összehangolt megoldását teszi szükségessé. A területen állami gazdaságok és termelőszövetkezetek gazdálkodnak. Az állami gazdaságiak köziponti irányítása biztosítja üzemeikben az öntözés mindenoldalú fejlesztését. A termelőszövetkezetek vonatkozásában a tanácsi irányítás feladata a mezőgazdasági üzemekben megteremtem az eredményes öntözőgazdálkodáshoz szükséges élő feltételieket: az eredménjres öntözés érdekében szükséges állóeszközöket kell biztosítani; szükséges az állatlétszám (megfelelő állatsűrűség) beállítása és a betakarítással járó korszerű gépesítés megteremtése, a termények tárolásának (szárítás, stb.) lehetővé tétele; az öntözéssel összefüggő meliorációs feladatok, mint pl. talajjavítás, talaj- védelem, lecsapolás stb. megoldása. Ezenkívül tanácsi kezdeményezést kíván a talajok termőképességének fenntartásához szükséges többlet szerves- és műtrágya megfelelő elosztása. Igen lényeges az öntözéses gazdálkodáshoz értő szakemberek beállítása és folyamatos szakképzéssel való továbbképzése. A feladatok összehangolt megoldásának előfeltétele az öntözőberendezések létesítésének tervezésével egyidejűleg a fejlesztéssel járó üzemi és komplex beruházási tervek elkészítése; ennek irányítása a tanácsok fontos feladatát képezi. Végül, és természetesen nem utolsó sorban, tanácsi feladat az öntözőtelepek helyének jó kijelölése és az öntözésfejlesztés olyan irányvonalának meghatározása, ami a helyi és népgazdasági érdekek összehangolásával, annak leghatékonyabb megoldását biztosítja. A Földművelésügyi Minisztérium szerepe az öntözés fejlesztésénél elsősorban az általános irányítás. Különös súllyal kell tekintetbe venni ennél a talaj- javításnak helyes megoldását. A szakképzés felső-, közép- és alsófokú szinten a Földművelésügyi Minisztérium feladata. Az agrar- egyetemen, a felső-, a középfokú technikumokban és szakiskolákban kellő számú szakembert kell képezni, mert ellenkező esetben az öntözés hatékonysága nem érvényesül. A Földművelésügyi Minisztériumon belül, az Állami Gazdaságok Főigazgatóságának feladata az állami gazdaságok öntözéséhez szükséges (gépi beruházási) előfeltételek biztosítása. A vízügyi szervezet szerepe az öntözéshez szükséges víz biztosítása és a terület vízrendezése. Ezenkívül az öntözőtelepek tervezése és építése, valamint a főművek építése és üzembentartása. A főművek fenntartása és felújítása szintén a vízügyi szervek feladata. Végül a FM és az O VF szervein kívül egyre fontosabb szerep jut a területünkön eddig már megr alakult és ezután megalakuló vízgazdálkodási, illetve vízhasznosító társulatoknak. Ezek mind nagyobb feladatot fognak ellátni az öntözőtelepek üzemelésében, fenntartásában, építésében és tervezésében is. Az öntözés megvalósításába a talajvizsgálatok végrehajtásával, az öntözővíz és a talaj kölcsönhatásának vizsgálatával az Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet is bekapcsolódik. Az öntözéssel kapcsolatos termelési és tudományos kutatásokkal a Földművelésügyi Minisztérium kutató intézetei foglalkoznak. A 7. TVK területén az öntözéssel kapcsolatos mezőgazdasági kutatásokat a Délalföldi Mezőgazdasági Kutató Intézet (Szeged) és a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kutató Intézet végzi. 2.2 Az öntözés keretterve Az öntözések részletes ismertetése előtt a TVK egész területére általánosan érvényes jellemző természeti tényezők adatait tárgyaljuk. Az éghajlati viszonyokat az alföldi jelleg jellemzi. A hőmérséklet évi középértéke 10 C°. Az abszolút maximum 50 évi átlagai a tenyész- időben a következőik (C°): IV. V. VI. VII. VIII. XI. 25.1 28.7 31.5 82.8 32.9 29.6 Az abszolút minimumok 50 évi időben C°: átlagai a tenyésaIV. V. VI. VII. VIII. XI. —0.9 3.7 7.3 10.3 10.5 4.1 J9 7 TVK 14Э
