Alsó-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 7., 1965)

III. fejezet. Árvízmentesítés, árvízvédelem, folyók és tavak szabályozása

viszonylag rövid időtartama. Ma a népgazdaság nem

tűrheti, hogy árvédelmi töltések koronái ne legyenek a mértékadó árvízszint felett kellő magasságban és biztonságos keresztmetszettel kiépítve. E biztonság elérése érdekében a társulatok államosítása óta már eddig is sokat áldozott népgazdaságunk. Az árvízvédekezésá szíervezet működését a 40/1955. sz. vízügyi főigazgatói utasítás tartalmazza. Ez megállapítja az egyes államigazgatási szervek feladatait, jogkörét, kötelességeit is, ami a gyakorlatban jól bevált.

1.32 FOLYÓK ÉS TAVAK SZABÄLYOZÄSI FEJLESZTÉSÉNEK SZÜKSÉGESSÉGE

A nagyvízi szabályozás a töltések vonatozását és a hullámtér kialakításának kérdését foglalja magában. Elődeink a védtöltések vonalozásánál az árvédelmi szempontokat tartották szem előtt, annak nagyvíz szabályozó hatását csaknem teljesen figyelmen kívül hagyták.

A szabályozás jövőbeni fejlesztéséről, az árvíz- védelmi töltések helyének és1 vonalozásának nagyobb arányú megváltoztatása árán, ma már nem igen lehet szó.

A közép vízi szabályozástól azt kívánjuk, hogy olyan mederállapotot állítson elő, melyben egyrészt a jéglevonulás zavartalan, másrészt a hajózás részére legalább 200 m-es szélesség és a dunabizottsági vízszin alatt legalább 3,50 m-es mélység legyen. Az első kivánalom elsősorban árvédelmi célokat szolgál azzal, hogy a jégmegállásos helyek, a közép- zátonyok megszüntetésével a jeges árvizek okait csökkenti. E kívánalom kielégítése egyben a hajózás érdekeit is szolgálja. Fenti két kívánalom egységes, 400 m széles, jó vonalozású kanyarulatok sorozatából álló szabályozott meder kialakításával elérhető. : ! i! i f , j ;

Fenti szabályozási elveknek megfelelően tovább kell folytatni a múlt században megkezdett munkát a Siótorok-—országhatár közötti szakaszon. A Sió- torok feletti szélesre sikerült medret pedig tovább kell szűkíteni a 400 m-es méretre.

2. AZ ARVlZMENTESlTÉS, ÁRVÍZVÉDELEM, FOLYÓK ÉS TAVAK SZABÁLYOZÁSÁNAK FEJLESZTÉSE

2.1 A tervezés alapjai

2.11 tudományos kutatások,

ADATGYŰJTÉSEK, FELTÄRÄSOK

ÉS A TERVEZÉSI MUNKÁK ISMERTETÉSE

A távoli múltban a Duna szabályozásával kapcsolatban az alább felsorolt jelentősebb adatgyűjtések, feltárások, kutatási és tervezési munkák voltak:

1. 1823—1830. években elkészült a Duna Dévény —Pétervárad közötti szakaszának (1880—1255 fkm) 1:3600-as méretű helyszinrajz, amely ma már természetesen. elavultnak tekinthető.

2. 1890-es évben a Vízrajzi Osztály közreműködésével elkészült a Közép-Dunára, Dunaradvány—< Tisza torkolat között (1748—1207 fkm) az általános szabályozási terv, mély az 1895. XLVIII. t. c. engedélyezte hitelkerettel, 1895—1920 között Budapest— Dráva torkolat között kivitelre is került.

A közelmúltban végzett adatgyűjtések, feltárások, kutatási és tervezési munkák pedig az alábbiak:

3. 1942. évben gondos felmérések alapján elkészítették a Budapest—Paks közötti Dunaszakasz kiegészítő középvizi és egyben belvízi általános szabályozási tervét. Ennek alapján Ercsi környékén a kísérleti szabályozás meg is történt.

4. 1952. évben a 3. pontban tárgyalt Budapest— Paks közötti dunaszakaszra érvényes általános szabályozási tervet átdolgozták.

5. 1958-ban az apostagi kanyar kiegészítő közép és egyben kisvízi szabályozására készült kiviteli terv, melyet 1959-ben megkezdték végrehajtani.

6. A Keretterv készítésénél tervezési alapként felhasznált, közelmúltban készült dokumentációk a fentieken kívül

a) Töry Kálmán: ,,A Duna és szabályozása” (Akadémiai kiadó, 1952).

b) Vízgazdálkodási adatgyűjtemény folyószabályozási része, melyet Filep Lajos mérnök készített.

c) Tanulmány a Duna jégviszonyairól (Dunabi- zottság kiadványa).

A folyamszabályozás fejlesztési Kerettervénél fentieken kívül még az alábbi, jelenben elkészült dokumentációkat lehetett figyelembevenni:

7. A Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság által kezelt Dunaszakaszban levő gázlók 1961. évi sondir- tachygrafikus felvételének adatai, de ezen túlmenően az 1957. és 1959. években az egész szakaszról készült részletes mederfelvételek, valamint kisviz- szinrögzítések adatai.

8. Az Alsódunavölgyi Vízügyi Igazgatóság kezelésében lévő Dunaszakasz. 1947., 1955., 1960. évi szondirtachigmfikus felvételei az 1560—1433 fkm között.

9. A Bajai Vízügyi Igazgatóság általános szabályozási terve 1952. évből.

10. A hajózóút-kitűzéssel kapcsolatos adatok és tapasztalatok.

Az ármentesítéssel kapcsolatban pedig felhasználhatók voltak az alábbi dokumentációk:

11. Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság árvédelmi távlati fejlesztési terve.

12. Alsódunavölgyi Vízügyi Igazgatóság árvédelmi távlati fejlesztési terve.

13. Vízgazdálkodási Adatgyűjtemények.

106