Alsó-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 7., 1965)

III. fejezet. Árvízmentesítés, árvízvédelem, folyók és tavak szabályozása

2.12 A TERVEZÉSNÉL KÖVETETT FEJLESZTÉSI ALAPELVEK

Az árvízmentesítés, árvízvédelem, folyók és tavak szabályozása távlati tervednek elkészítésénél követett fejlesztési alapelvek a következők:

— A fővonalak védőműveit az 1956-os jeges ár- vízszintből meghatározott árvízszintre méreteztük és a védőművék méreteinek meghatározásánál tekintettel voltunk a védendő terület értékére.

— A szóbajöhető variánsok kiválasztásánál a legteljesebb mértékben alkalmaztuk a gazdaságosság élvét.

— A már ármentesített terület védőműveinek fejlesztése a töltések (árvízvédelmi falak) méreteinek a szükséges mértékben való növeléséből áll.

— A meglévő nyárigátak egyrészének megerősítését a terv tartalmazza.

— Az árvízvédelem szervezését és a védekezés anyagi eszközeinek fokozatos korszerűsítését a mindenkori műszaki fejlődés legmagasabb fokára kívánjuk emelni.

— Töltésezetlen folyószakasz e területen nincs.

— A már töltésezett folyónál a nagyvízi szabályozás érdekében a meglévő töltések vonalozását a töltéseknek megfelelő helyre és megfelelő vonatozással történő áthelyezésével oldottuk meg.

— A mederszabályozási műveket ott terveztük, ahol a meder jelenlegi állapota nem biztosítja a víz, a hordalék és a jég akadálytalan levonulását, illetőleg a megfelelő hajóutat; ahol a meder változása veszélyezteti az árvízmentesítési műveket, a mederben lévő műszaki létesítményeket, vagy pedig ahol a meder káros elfajulása állhat elő. Természetszerűleg figyelembe vettük azt is, hogy a folyó egy szakaszán történő beavatkozás kihatással van a szomszédos szakaszok alakulására is.

— A szabályozási művek tervezésénél figyelembe vettük az építési anyagok beszerzésének lehetőségét. A lehetőség szerint legszélesebb körben alkalmaztuk az élő növényzettel való mederrögzítést. A növényfajták életlehetőségeit a vízállás-tartóssági görbék alapján bíráltuk el.

— A medenszabályozási művek magassági adatait szintén az egyes szakaszokra jellemző szelvények vízállástartóssági görbéd alapján állapítottuk meg.

2.13 AZ EGYES SZERVEK SZEREPE

az ArvIzmentesítésben, Árvízvédelemben, VALAMINT A FOLYÓK ÉS TAVAK SZ AB AL Y OZÄSÄBAN

Az árvíz elleni védelem a fővédvonalon és a folyószabályozás állami feladat. A nyári gátak tanácsi, illetve társulati kezelésben vannak, felügyeleti hatóságuk a Vízügyi Igazgatóság.

Az OVF szerepe a fejlesztés tervezésének elvi irányítása, a tervek felülbírálata és jóváhagyása, vala- mint kivitelezésre szolgáló hitelek megállapítása.

A VÍZIG szerepe a fejlesztéshez szükséges felmérések, majd ennek alapján a tervek elkészítése. A terveknek az OVF által jóváhagyott ütemben, ill. sorrendben nyújtott beruházási hitelkeret terhére való végrehajtása.

A Közlekedési és Posta ügyi Minisztérium Hajózási Főosztályának, a Magyar Hajózási és Tengerészeti Hivatalnak, valamint a Dunafaizottságnak szerepe a fejlesztésnél a hajózási igényeknek megfelelő — az egyéb igényekkel egyeztetett — szabályozási alapelveknek és előírásoknak kidolgozása. Ezenkívül a zavartalan árvíz-, ill. jéglevonulás érdekében szükséges közös teendők kidolgozása és azoknak a Dunar-menti államokkal való elfogadtatása.

Itt jegyezzük meg, hogy a Dunaföldvár—déli országhatár (1560—1433 fkm) közötti magyar Duna- szakaszt, valamint a déli országhatár—Vukovár (1433—1333 fkm) közötti jugoszláv Duna-szakaszt a Magyar—Jugoszláv Vízügyi Egyezmény közös érdekű folyamsizakasznak minősítette, melynek általános szabályozási tervét a két állam közösen készíti el.

2.2 Az árvízmentesítés és árvízvédelem,

valamint a folyók és tavak szabályozásának keretterve

2.21 AZ ARVÍZMENTESlTÉS ÉS ÁRVÍZVÉDELEM KERETTERVE

Meglévő árvízmentesítési művek fejlesztése.

A Középdunavölgyi VÍZIG kezelésében lévő bal- parti védművek 0—26,100 szelvényei, Tass—Duna- egyháza, közötti szakaszán végzendő munkák az alábbiak:

Az 1956. évi, előzőkhöz képest magasabb jeges árvízhez viszonyítva a védművek biztonsági mérete nincs meg. A töltés alacsony, de ennél jelentősebbek a keresztmetszeti hiányoságok. Az 1950-es években végrehajtott töltéserősítések során ugyanis a véd- műveket az akkor érvényes biztonsági magasságra építették ki, a szükséges keresztmetszeti méretekre való kiépítés azonban hitelfedezet hiányában eltolódott. Ezért a védművek fejlesztése során legnagyobbrészt a töltések erősítése a feladat.

A védművek fejlesztési tervénél a 2915/1957. OVF sz. alatt jóváhagyott mértékadó árvízszint vettük figyelembe, amely felett 1,00 m a megállapított biztonsági magasság.

Gépi földmunkával 284 000 m3 földmennyiség építendő be (az útfeljárók emelése, bogárhátképzés és szelvényváltozások figyelembevételével) 20,1 millió Ft kiviteli költséggel.

A szalkszentmártoni szakaszon hullámverés ellen a 18 000—19 000 szelv. között 1000 fm hosszban 6000 m2 10 cm vastag betonlapburkolat készítendő. Kiviteli költség: 1080 millió Ft.

Dunavecse belsőség! vizeit csőzsilipek vezetik le. A téglából épült zsilipek korszerűtlenek, rövidek, átépítésre szorulnak. Az elvégzett vizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy a 4 db csőzsilip elbont tása után csak 2 db új műtárgy építése szükséges. A 4 db régi műtárgy elbontása, 2 db új műtárgy építése (elzárószerkezettel) összes kiviteli költsége 728 000 Ft.

A folyamszabályozási művek megépítése, a duna- földvári hídnyílás bővítése és a hullámtéri erdők

107