Alsó-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 7., 1965)
II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet
i| I ! * #11 IK. A . « Öntözésre alkalmas talajvizek Baja, Jánoshalma, Kalocsa, valamint Harta, Kunbaja tésrégében találhatók. Egészségügyi szempontból a kútvizek jó minőségűek, az ihatatlan vizek 20 % alatt vannak. 2.428 Gyakorlati értékelés A 2.42 Talajvíz c. fejezetrészben a vízgazdálkodási gyakorlat számára összefoglaltuk a talajvízkészletre vonatkozó mai ismereteinket. Ezek már támpontul szolgálhatnak a tervezőnek talaj vízkésa- letet fogyasztó vízhasználatok telepítéséhez, vagy legalábbis eligazítást adnak arra nézve, hogy ilyen igények jelentkezése esetén hol célszerű részletesebb feltárásokat végezni. A talajvízszinttel és a talajvízjárással foglalkozó anyag ezenkívül a mezőgazdasági, a mély- és magasépítés számára is segítséget nyújthat. A talajvízkészlet további terhelhetőségét nemcsak a természeti adottságok, hanem a jelenlegi igénybevételek is meghatározzák, ezért a készlet számszerű számbavételét nem itt, hanem a XVII. Területi Vízmérleg c. fejezetben végezzük el. Ott nemcsak a terület egyes részein hasznosítható talajvíz- készlet nagyságát határozzuk meg, hanem felhasználhatóság szerint minőségi osztályokba is soroljuk. 2.43 KARSZTVÍZ A TVK-egység területén karsztvíz nincs. 2.44 MÉLYSÉGI VÍZ Hazai szakintézményeink és szakembereink megbecsült eredményei ellenére a mélységi vízre vonatkozó ismereteink hézagosak, ugyanúgy, mint másutt a világon. Fogalmi, elméleti és gyakorlati kérdésekben sem nálunk, sem külföldön még nem alakult ki egységes felfogás. Ezért itt sokszor még vitatott megállapítások és vélemények közlésével kell megelégednünk. 2.441 Általános rész A mélységi víz a földkéreg likacsos, hasadékos és üreges kőzeteiben lévő, általában nyomás alatti víz, kivéve a talajvizet és a karsztvizet. Felosztjuk rétegvízre, rétegzetten kőzeteikben (eruptivumokban, kristályos palákban stb.) tárolt vízre és mélykarsztvízre. Nálunk a mélységi víz túlnyomó része rétegvíz, mely réteges víztartókban tárolódik. A következőkben ezzel foglalkozunk. Az egyes felszínalatti vízfajták elhatárolása igen nehéz, sokszor nem is lehetséges. Így a talajvíz, a karsztvíz és a rétegvíz közötti átmenetek miatt a vízfajták elnevezései nem mindig jelölnek tiszta, fogalmakat. A rétegvíz lehet hideg, langyos, meleg és forró. Itt csak a hideg és langyos, tehát közvetlenül ivóvízként használható rétegvízzel foglalkozunk. (A hévizet a 2.45 fejezetben tárgyaljuk.) 2.4411 RÉTEGVÍZHÁZTARTÁS. UTÄNPÖTLÖDÄS A rétegvízháztartás a felszínalatti víz körforgalmának része. A felszínalatti körforgalomban résztvevő víz a vadózus vízből jut a kőzetekbe, s onnan rövidebb- hosszabb idő után mint víz vagy vízgőz távozik. A felszínalatti vízkörforgalam a periódusok időtartama szerint lehet: rövididejű, évszakos-, éves-, többéves- és hosszúperiódusú. A rétegvíz általában mélyebben helyezkedik el, körforgalom ezért leggyakrabban a többéves és a hosszúpedódusú kategóriába tartozik. Ennek következménye, hogy nyugalmi (egyensúlyi) vízszintje, nyomása és hozama legtöbbször még a többéves száraz-nedves meteorológiai periódusokra sem érzékeny. Kivétel a hegységperemek, és hegyek közé zárt kis medencék rétegvize. (Lásd miég a 2.4412 pont alatt.) A rétegvíz utánpótlása lényegében megegyezik a többi felszínalatti vízfajtáéval, csakhogy után- pótlódásí módja eltér amazokétól. A felszín alatti vizek utánpótiódási lehetőségei röviden a következőkben foglalhatók össze: a) A kondenzációs víz a felszínfeletti levegőnek a hidegebb talajba való beáramlásakor a belőle kiváló vízpárából keletkezik. Mennyisége jelentéktelen: évente legfeljebb néhány milliméter utánpótlódást jelent. b) Az izzadmányvíz a felszín közelében vagy a felszínen keletkezett kőzeteiknek — a Föld mélyébe történő süllyedésük közben — vízgőz alakjában kivált nedvességtartalma. Kísérleti adatok szerint mennyisége az egész Kárpát-medencében mindössze évi 5000—8000 m3-re tehető. c) A fosszilis rétegvíz szigorú meghatározás szerint a kőolajtelep feküvize. Mennyisége elhanyagolható. — Tágabb értelemben vett fosszilis víz az, amely a rétegekben leülepedésük óta tározódik. Ez önmagában nem jelent utánpótlódást, csaJk akkor, ha a réteg pórusai csökkennek és azokból a viz egy része kinyomódik. Ennek mennyisége is jelentéktelen: az egész Kárpát-medencében! — számítások szerint — évente 3—5 millió m3 között változik. d) A juvenilis viz egyik része a Kárpát-medencében ma már gyakorlatilag csak erupdók után jöhet a felszínre, így elhanyagolható. — Másik előfordulási módja a hűlő Föld belső izzó magmájából a kéreg vastagodásával arányos mértékben, a kéreg alsó részeiben kiváló vízgőz. Ennek mennyisége nem becsülhető pontosan, azonban lehetséges, hogy résztvesz a rétegvíz utánpótlódásában. e) A kitermelhető dinamikus készlet egyetlen jelentős utánpótlása — ahol ilyen egyáltalán van — csak a beszivárgó vízből származhat. Az a)—e) pontokban felsorolt utánpótlódásokon kívül — melyek valamennyien a felszínalatti vízkészlet szaporodásával járnak — az egyes felszín alatti vízfajták készlete természetesen egymás rovására is gyarapodhat (pl. mélykarsztból táplálkozó rétegvíz). 12 Ï TVK 89
