Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)
II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet
sègi) % körül van. A növényzet asszimilációja következtében — a napszak függvényében — időnként túltelítettség áll be, amikor a telítettségi % maghaladja a 100-at; ilyenkor az oxigén termelés nagyobb, mint az oxigénfogyasztás. Az oxigéntelítettség tehát annak függvénye, hogy milyen mértékben terhelt egy víz organikus szennyeződésekkel és ezek milyen mértékben fogyasztják az oxigént. Oxigénhiánynak nevezzük a hőfokhoz tartozó telítettségi érték és a tényleges oxigéntartalom közötti különbséget. Ez a különbség minél kisebb legyen. Alsó (még tűrhető) határ általában 60—70 százalék. Biokémiai oxigénigény. A BOI5 mutatja azt az oxigénmennyiséget, mely a vízben oldott anyagok biokémiai úton való oxidálásához szükséges; (részletesen lásd TVK IX. fej. 1. 22). Oxigénfogyasztás. Mutatja azt az oxigénmennyiséget, mely a vízben lévő anyagok kémiai úton való oxidálásához szükséges (lásd TVK IX. fejezet 1.22). Értékelés az oxigénháztartás alapján. Bár a tervezésnél leggyakrabban használt mutató a BOI5, a felszíni vizek szennyezettségének és terhelhetőségének értékelésére egymagában nem használható. Következik ez a fentebb leírtakból. Az oxigénfogyasztás gyorsabb, magas hőmérsékleten végrehajtott kémiai szerves anyagtartalom meghatározás, amely magában foglalja a víz valamennyi különféle oxidációs igényű összetevőit és ezeknek együttes értékét adja, mint relatív érték. Értékelésnél jól használható szennyvizek és felszíni vizek szeny- nyezettségi mértékének összehasonlítására, tájékoztató értéknek tehát egymagában a legjobban megfelel. Messzebbmenő következtetéseket lehetővé tévő értékeléshez azonban mindhárom oxigénháztartáshoz tartozó érték (oxigénfogyasztás, BOI5 és oldott oxigéntartalom) elbírálása szükséges. Közegészségügyi szempontból a minősítés, ill. a határértékek megállapítása az oxigénfogyasztás figyelembevételével, a coli szám alapján történt. A négy kategória az alábbi: I. tiszta II. kissé szennyezett III. szennyezett IV. erősen szennyezett 0— 10 coli szám/ml 10— 100 coli szám/ml 100—1000 coli szám/ml 1000— coli szám/ml Ipari vízhasznosításnál a minőségi igények igen különbözőek; az élelmiszeripar pl. ivóvízminőségű vizet igényel, más iparágaknál a keménység, pH érték, stb. szabják meg a követelményeket. A vizek öntözésre való felhasználásánál figyelembe kell venni mind a vizek kémiai sajátságait, mind az öntözendő talaj tulajdonságait. Az öntözésre felhasználandó víz minőségének elbírálásánál a következő kémiai tulajdonságokat kell figyelembe venni: a) A vizek összes oldott sótartalma mg/l-ben kifejezve. b) A vizek típusa, tehát az, hogy milyen az oldott sók kémiai összetétele; pl. Ca, Mg-HC03 típusu az a víz, amelyben az oldott sók többsége kaldum- hidrokarbonát és magnéziumhidrokarbonát. c) A víz Na %-a, amely megadja azt, hogy a vízben oldott sók hány egyenérték százaléka nátriumsó. d) A víz fenolftalain lúgossága szódában kifejezve mg/1. e) A magnézium viszonyszám, mely megadja, hogy az összes oldott kalcium és magnézium só hány egyenérték százaléka a magnéziumsó. f) Ha a víz kémiai javítást igényel, úgy a javítóanyagok mennyiségnek kiszámításához megadandó a vízben lévő lúgossá váló sók mennyisége (szóda egyenérték). Az öntözővíz és talaj kölcsönhatását két alapvető csoportra bonthatjuk. Ezek: 1. Az öntözővíz közvetlen hatása a talaj tulajdonságaira, mely abban nyilvánul meg, hogy az Iplmagyarózat '-------UC03---------tíC03 S0i----------HC03 Cl SO^ -------HC03---------HC03SOtt ----------HC03ClS0<i 24 . ábra. Az öntözővíz sókoncentrációja és a Na %-a nem szikes és szikes talaj esetén 62
