Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)
II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet
öntözés, ül. az Öntözővíz biztosítja a növény életéhez optimálisan szükséges vízmennyiséget. 2. Az öntözővíz közvetett hatása, azon fizikai, fizikakémiai, kémiai és biológiai folyamatokon keresztül nyilvánul meg, melyek az öntözés következtében fellépő levegő, víz és sóforgalom megváltozásának eredményéképpen hatnak, s melyek együttes hatása végső eredményként átmenetileg vagy véglegesen a talaj termékenységét is befolyásolhatja, megváltoztathatja. Az öntözést befolyásoló talajtani tényezők közül a következő főbb tényezőket kell kiemelnünk: a) A talaj genetikus típusa. b) A talaj mechanikai összetétele. c) A vizetzáró réteg jelenléte és felszínről való távolsága. d) A talajvízszint mélysége. e) A talaj kicserélhető Na ionjainak mennyisége. fj A talaj oldható sókészlete. g) A talaj szóda tartalma. Az előzőekben ismertetett öntözővíz minőségi követelmények közül az öntözővíz megengedhető maximális sótartalma alapvetően függ a talaj sóforgalmának jellegétől, melyet a talaj mechanikai összetétele, a talajvízszint mélysége, a vizetzáró réteg jelenléte és annak mélysége, valamint a talaj eredeti sótartalma szabnak meg. Az öntözővíz megengedhető maximális Na százalékánál figyelembe kell vennünk mind az előzőekben felsorolt tényezőket (mechanikai összetétel, talajvízszint mélység, vizetzáró réteg), mind a szikesedés mértékét kifejező kicserélhető Na ionok mennyiségét, az öntözővíz sókoncentrációját és az oldott sók kémiai összetételét, az anionok milyenségének megfelelően. A felsorolt tényezők és az öntözővíz megengedhető Na százaléka közötti összefüggést a 24. sz. ábra mutatja. Az ábrában közölt összefüggés jelenti azt, hogy minél nagyobb valamely talaj kicserélhető Na tartalma, annál nagyobb lehet az öntözővíz maximálisan megengedhető Na százaléka anélkül, hogy a szikesedés veszélye fennállana. Hasonlóképpen mutatja az ábra azt is, hogy nem szikes talajok esetében annál kisebb az öntözővíz megengedhető Na százaléka, minél nagyobb a víz összes oldott sótartalma. Nem megfelelő kémiai összetételű öntözővíz esetén bizonyos körülmények között lehetőség nyílik az öntözővizek javítására. A javításnak két módja ismeretes jelenleg: a) A kis sótartalmú, de sok Na sót és esetleg szódát is tartalmazó vizek iavítása közvetlenül az öntözendő táblára való adagolás előtt kémiai javítóanyaggal (gipsszel vagy más kalciumtartalmú anyaggal). b) A nagy sótartalmú vizek javítása hígítással, azaz kis sótartalmú alacsony Na százalékú víz megfelelő arányú keverésével. Ez utóbbi eljárás főleg kétéltű csatornák, holtágak vizének javítására alkalmas. A fenti tényezőket figyelembevéve, az öntözővizek felhasználhatóságának a táblázatban foglalt csoportosítását alkalmazhatjuk. (Lásd 25. táblázat.) Halászati szempontból a vizek három kategóriába sorolhatók: 25. táblázat A vizek minősítése az öntözésre való felhasználhatóság szempontjából ! Fenolftalain lúgosság szódaVíztfpus mg/l ' 1 Na % egyenértékben kifejezve, 1 mg/l Minden esetben használható hidrokarbonát hidrokarbonátszulfát hidrokarbonátklorid-szulfát <500 <500 <500 <35 <40 <45 <10 <10 <10 Egyes talajféleségek- nél használható hidrokarbonát hidrokarbonát500—650 <35 <10 szulfát hidrokarbonát500—650 <40 <10 klorid-szulfát 500—650 <45 <10 hidrokarbonát hidrokarbonát650—800 <35 <10 szulfát hidrokarbonát650—800 <40 <10 klorid-szulfát 650—800 <40 <10 hidrokarbonát hidrokarbonát806—1000 <35 <10 szulfát hidrokarbonát800—1000 <40 <10 klorid-szulfát 800—1000 <45 <ie Szikes talajféleségeknél kivételesen használható, ha talaj- javítással nincs egybekapcsolva hidrakarbonát hidrokarbonát<800 30—65 10—50 szulfát hidrokarbonát<800 40—75 10—50 klorid-szulfát <800 40—75 10—50 hidrokarbonát hidrokarbonát>1000 >35 >50 szulfát hidrokarbonát>1000 >40 >50 klorid-szulfát >1000 >45 >50 83 Szóda I egyenérték j
