Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)

II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet

2.274 A csapadékos napok száma

A csapadékos napok számának alakulását az év különböző hónapjaiban és a különlböző csapadékkategóriákban a 16. táblázatban közölt budapesti adatok mutatják.

A csapadékos napok átlagos szama 16. táblázat

csapadék-osztályonként

Budapest (1901—50)

Osztály

I.

II.

1 “•

1 IV.

! V.

1 VI.

1 VII.

1 vili. 1

IX. 1

X. 1

XI.

1 «I- j

1 évi

2; 1 mm

7,4

6,5

7,7

7,6

8,8

7,9

6,7

6,9

6,8

7,8

8,2

9,4

91,7

> 5 mm

2,3

2,5

2,9

3,4

4,4

4,2

3,0

3,1

3,1

3,6

3,6

3,4

39,5

>10 mm

0,8

1,0

1,4

1,7

2,3

2,3

1,6

1,6

1,6

1,8

1,7

1,2

19,0

>20 mm

0,1

0,1

0,3

0,3

0,8

0,7

0.5

0,6

0,5

0,6

0,5

0,2

5,2

2.275 A jégesős és zivataros napok száma 2.276 Az 1—6 napos nagy csapadékok

A jégesős napok száma területünkön évi átlagban 3—4; jégeső leggyakrabban májusban fordul elő. Zivatar évente átlagosan 26—30 napon észlelhető (csak az észlelőállamás felett átvonuló zivatart véve alapul, tekintet nélkül arra, hogy egy napon egy vagy több zivatart észleltek). A legtöbb zivataros napot átlag júniusban észlelik (6 nap). A nyári negyedévben (VI—VIII. hó) a zivataros napok száma eléri a 17-et.

Az 1—6 napos nagy csapadékokat, miután a területről feldolgozott adatok még nem állnak rendelkezésünkre, a 17. táblázatban Jászberény adataival jellemezzük. A táblázat 3 belvízgazdálkodási szempontból jellemző hónap 1—6 nap időtartamú, különböző gyakoriságú nagy csapadékainak összegét tünteti fel.

A fenti mértékadó csapadékösszegek ismerete elsősorban a belvízi hozamok, valamint árvizek számításánál fontos.

Különböző tartósságú többnapos csapadékösszegek 17. táblázat

mm-ben Jászberény

Március

Augusztus

November

Tartósság

%

1 1

2 1

3 1

4 1

5 1

6

> !

2

3

1 4

3 1

6

1 1 2

3

4

5

1 6

n

após c s

apa

d é к

OSSZ

ege mmben

1

38

45

64

74

76

76

70

70

80

80

80

80

35

39

48

49

58

63

2

30

42

56

59

61

61

62

63

68

69

70

78

34

36

39

44

53

59

5

24

34

39

42

47

52

41

46

52

61

65

66

24

33

39

40

48

50

10

20

27

29

34

35

38

35

40

43

45

50

50

20

28

30

35

39

39

25

—

17

20

21

22

24

—

23

25

29

30

30

15

20

22

24

25

28

2.271 Rövid időtartamú nagy csapadékok (záporok)

A terület mértékadó záporintenzitásainak jellemzésére a 17. ábrán közöljük Budapest különböző gyakoriságú csapadékintenzitás-függvényeit, melyek csupán területünk síkvidéki részére tekinthetők mértékadóknak. A hegyvidékre — egyéb adatok híján — a függvényértékek 10—20%-kal való megemelését javasoljuk.

E függvényeket elsősorban belsőségi csapadék- csatornák tervezésénél, továbbá kisvízfolyások árvízi hozamainak számításánál hasznosítjuk.

A 13—17. táblázatban, továbbá a 17. ábrán közölt, szélső és gyakorisági, ill. tartóssági értékek igen jól kiegészítik a számtani közepeket (átlagokat). Ismeretük nemcsak különböző vízgazdálkodási tevékenységek (ár- és belvizmentesítésí vízienergia hasznosítás, öntözés), hanem a mezőgazdaság fejlesztését szolgáló természetátalakító munkálatok (táj termelés, erdősávok telepítése, talajvédelem, céltudatos üzemvezetés) tervezéséhez is nélkülözhetetlen.

2.278 Hótakarós napok, a hótakaró vastagsága

A hótakarós napok évi száma területünkön átlagosan 70—80, de a magasabb hegységekben eléri a 150-et is. Az első hótakarós napot decemberben, az utolsót márciusban észlelték. Decemberben 10, januárban 17, februárban 10, márciusban 3 hótakarós nap fordul átlagosan elő.

A hótakaró átlagos vastagságáról a 18. ábra tájékoztat.

A hótakaró eddig észlelt legnagyobb vastagsága 61 cm, a hegyekben 100 cm. A különböző vastag61