Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)
II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet
8.219 A hó víztartalma H/s ha imm/ó 17. ábra. Rövid időtartamú csapadékok intenzitása Budapest (41 év adataiból) ságú hótakarók előfordulási gyakorisága területi eltéréseket alig mutat. (18. táblázat). A 30 cm-t meghaladó hótakaró-vastagság és a hómentes időszakok előfordulásának %-os gyakorisági értékeit területünk sík-, domb- (150—300 m A. f.) és hegyvidéki részein a 19. táblázat mutatja. A hótakaró víztartalma hazánkban friss hó esetén 0,1 1/dm3 körüli érték, az öregedő hótakaróé olvadási veszteség nélkül 0,2—0,3 l/dm3-ig emelkedhet. Az olvadás mindig 0,3 1/dm3 vízitartalmú hótakarónál következik be. 0,4 l/dm3-nél nagyobb víztartalmú hótakaró hazánkban nem fordul elő. A hótakaróval kapcsolatos kérdéseknek elsősorban a belvízgazdálkodásnál és az árvizek kialakulásánál van különös jelentősége. 3.28 ELŐREJELZÉS Az időjárási előrejelzések jelenleg térképek, illetve ábrák alapján készülnek. Ezek az alábbiak: 1. A talaj felett 2 m magasságban egyidőben észlelt időjárási elemeket jelképesen ábrázoló egyidejű állapotot tükröző (szinoptikus) térkép, továbbá a 18, illetve 24 óra múlva várható állapotot ábrázoló szinoptikus térkép. 2. A magas légkör hőmérsékleti-, nedvesség- és légnyomásviszonyait Budapesten 8 km magasságig ábrázoló függőleges metszet (emagramm). 3. A 850 mb-os (millibános) AT (abszolút topográfiai) térkép, mely az átlagosan 1500 m magasságú szint légnyomását és a nyomásképnek megfelelő szélviszonyokat, 4. a 700 m-os AT térkép, mely az átlagosan 3000 m magasságú szint légnyomását és a nyomás- képnek megfelelő szélviszonyokat, 5. az 500 mb-os AT térkép, mely az átlagosan 5500 m magasságú szint légnyomását és a nyomásképnek megfelelő szélviszonyokat, 6. a 300 mb-os AT térkép, mely az átlagosan 8000 m magasságú szint légnyomását és a nyomásképnek megfelelő szélviszonyokat ábrázolja. Végül: 7. az 500/1000 mb-os RT (relatív topográfiai) térkép, mely az 1000 mb-os (talajközeli) és az 500 mb-os (átlagosan 5500 m magasságú) szintek közötti távolságokat tünteti fel. Tekintettel arra, A különböző vastagságú hótakarók előfordulásának 18. táblázat gyakorisága (%) Budapest (1900/11—1949/50) 0 5 10 20 30 40 60 . -------------------------------------------------------------- cm 42 23 18 11 3 3 A 30 cm-nél vastagabb hótakaró (1) és a hómentes 19. táblázat talaj (2) %-os előfordulási gyakorisága dekádonként Mezőföld—Jászság—Nagykúnság és Pilis-Börzsöny XII. I. 11. 1 1 2 1 3 1 [ 2 1 3 1 ! 2 1 3 Síkság (1) — — — — 1 7 4 10 12 1 1 — (2) 95 83 75 54 45 45 54 58 77 86 82 99 Dombv.(l) — — 7 — — 7 7 13 13 7 7 — (2) 87 60 60 33 40 33 40 40 53 80 67 93 Hegyv. (1) — — 20 7 13 7 13 20 7 7 13 — (2) 60 53 47 40 47 40 33 47 47 47 73 80 62
