Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)

II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet

 derült (1), és borult (2) napok átlagos szánta és a °/o-os borultság (3)

Budapest (1901—50)

4/a táblázat

!

I.

II.

III.

ív. 1

V. 1

VI.

1 VII.

VIII.

1 IXX. 1

XI.

1 XII.

évi

a)

3

3

5

4

4

4

6

8

8

5

3

2

55

(2)

15

12

10

8

6

5

4

4

5

10

15

18

112

(3)

70

65

59

58

54

52

46

43

46

57

71

77

58

A derült (1) és borult (2) napok átlagos száma és a %-os borultság (3)

Salgótarján (1901—30)

4/b táblázat

1

I.

II.

III.

ÍV.

V. !

VI. 1

VII. 1

VIII. 1

IX.

X. 1

XI.

1 XII.

évi

(1)

4

4

4

4

4

4

5

7

7

6

4

2

55

(2)

15

12

10

8

6

7

4

4

6

11

14

18

115

(3)

70

63

57

55

49

57

46

41

44

52

65

76

56

A ködös napok átlagos száma (1940—54) Budapesten (1), Nagykörösön (2) és Kékestetőn (3)

5.

táblázat

1

I.

II.

III.

IV.

V.

VI. 1

VII. 1

VIII. 1

IX.

X. 1

XI.

XII.

évi

(1)

10,1

7,5

3,4

0,7

0,2

0,1

0,0

0,1

0,6

2,5

7,7

10,9

43,8

(2)

5,0

4,3

1,8

0,2

0,2

0,2

0,1

0,1

0,9

2,6

5,0

8,0

26,4

(3)

13,3

10,4

10,3

8,0

6,7

5,3

3,0

4,3

4,5

12,2

17,0

15,0

109,9

zatban az átlagos viszonyokról jól tájékoztató Budapest és a napsütésben szegényebb északi sávra jellemző Salgótarján állomásról is közöljük.

A ködgyakoriság évi menetében a léghőmérséklet és páratartalom hatása, jelentkezik. Legködösebb hónapunk a december, legkevésbé ködösnek a júliust találjuk. Budapest (átlagos viszonyok), Nagykőrös (alföldi rész) és Kékestető (magasabb hegyvidék) ködös napjainak havi és évi átlagos számát az 5. táblázatban ismertetjük.

A derült, borult és ködös napok számának ismerete a növénytermesztés, elsősorban a napfényigényes növények (pl. paprika) termelése szempontjából fontos. Területünkön a borult napok száma az országos átlag alatti érték.

2.23 légnyomás, szél

2.231 Légnyomás

A tengerszintre átszámított légnyomás évi közép- értéke területünkön 762,5—762,7 Hgmm közötti. Értéke észak felé haladva növekszik. Az évi átlag izobárjait a 9. ábra szemlélteti.

A légnyomás átlagértékének évközi változása egy januári fő- és egy őszi másodmaximum mellett egy májusi fő- és egy novemberi másodminimumot mutat. Az erős januári maximum az évek nagy részében anticiklonális, a májusi minimum pedig ciklonális, csapadékos időjárással jár együtt. A légnyomás szerepe az időjárás alakulásában döntő, ismerete a meteorológus számára az időjárási

előrejelzések készítéséhez azonban egymagában még nem elegendő.

2.232 Szelek

A légnyomásképnek és a Kárpátok módosító hatásának megfelelően területünkön északi, észak- nyugati az uralkodó szélirány.

Budapest és Salgótarján, továbbá Kékestető szélirányainak eloszlását a 6. táblázat, továbbá a „Csapadék-, hőmérséklet- és szélviszonyok, meteorológiai állomáshálózat” c. 1:500 000 méretarányú térkép szemlélteti.

A szélerősség sokévi középértéke területünkön 1,4—1,6 Beaufort-fok, viszonylag alacsony érték. Az eddig észlelt szeleknek a 3 Beaufort-foknál erősebbek évi átlagban 22,6%-át teszik ki. A viharos szelek hányada 1,8%. A legerősebb széllökés sebessége 40 m/s körüli érték, a ritkán előforduló tornádóké azonban elérheti a 100 m/s-ot is. Területünkön az alföldi részen tavasszal és nyáron porviharok is előfordulnak.

Budapest szeles és viharos napjainak szélirányeloszlását a 6/a táblázat szemlélteti.

A szélerősség évközi változását a 6/b táblázattal jellemezzük. A táblázatból szembetűnő a nyári monszun hatása, másrészt a szélerősség tavaszi megélénkülése és őszi minimuma is megállapítható.

A szélviszonyok részletes ismerete gyakorlatunkban új települések, ipartelepek elhelyezésénél, talajvédelem tervezésénél és erdősávok kijelölésénél fontos.

55