Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)

II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet

Szélirányok gyakorisága a szeles napok %-ában

(1931—40)

6. táblázat

1 É

1 ÉK

1

К

1

DK

D

1

DNY

NY 1 ÉNY

Budapest 13

8

7

7

9

9

15 32

Salgótarján 13

13

10

9

11

12

15 17

Kékestető 8

15

3

12

18

27

4 13

Szeles (v 10 m/s) és viharos (v > 15 m/s) napok szélirányeloszlása %

6/a táblázat

Budapest (1918—1934)

! É

1 ÉK

1

К

1

DK

1

D

1

DNY

NY 1 ÉNY

Szeles nap 2

,

_

_

í

6

37 54

Viharos nap 2

—

—

—

—

2

40 56

Átlagos szélerősség Beaufort-fokokban

Budapest (1931—40)

6/b táblázat

I. 1 H. 1 III. ív. 1 V.

VI. 1

VII.

1

VIII.

1

IX.

1

X.

XI.

XII. 1 évi

1,5 1,5 1,5 1,6 1,6

1,8

1,7

1,5

1,3

1,3

1,4

1,4 1,5

2.21 HŐMÉRSÉKLET 2.241 Talajhőmérséklet

Tekintve, hogy a talajhőmérsékletet Budapesten is csak 4 m mélységig mérik, a semleges zóna mélységének meghatározásánál egyelőre számításokra vagyunk utalva. Ezek szerint a semleges, tehát azon zónának talajfelszíntől mért mélysége, melyben a hőmérséklet ingadozása már csak néhány század Celsius-fok, hazánkban 20 m körül van. Ez alatt a geotermikus gradiens érvényesül, melynek értéke kb. 5 C°/100 m.

A talajhőmérséklet változásának évi menetét, tekintve, hogy annak ingadozása egy hónap időtartamon, belül is jelentős; a havi középértékek nem jól jellemzik. Ezért a 10. ábrán Budapest 40 évi átlagai alapján közöljük a talajhőmérséklet ötnapos középértékeit.

A különböző talajok más-más jellegű hőgazdálkodása miatt a 10. ábra csak a területünk délkeleti részén található löszös talajokra lehet jellemző. A nyári és téli szélsőségek jellemzésére Budapest (11. és 12. ábra) geoizotermáit közöljük.

1950 forró nyarán a 30 C°-os középhőmérséklet 5 cm, 1939/40 zord telén a fagy 70 cm mélységig

56

10. ábra. A talajhőmérséklet geoizotermái C° Budapest (1911—50)