Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)
II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet
A besugárzás intenzitása a legkedvezőbb légköri viszonyok mellett sem haladja meg az 1,6 cal/cm2/ min felső határt. 2.222 Napfénytartam A napsütéses órák évi átlagos összegei területünkön az országban előforduló értékek csaknem teljes skáláját felölelik: délről észak felé haladva 2050-ről fokozatosan 1850-re csökkennék. (7. ábra.) Decemberre, az év napfényben legszegényebb hónapjára 39 óra (napi 1,25 óra), míg júliusra 296 óra jut, tehát az átlagosan 15,5 órás nappal idején 9,5 óra hosszat van napsütés. A napfénytartam évközi megoszlásának jellemzésére a 3/a táblázatban Budapest havi átlagos és szélsőséges napfénytartamait közöljük. Utóbbiak ismerete elsősorban a mezőgazdasági termelés szempontjából fontos. Táblázatunk tanúságot tesz arról, hogy a napsütés is meglehetősen szeszélyes elem, hiszen márciustól októberig minden hónapban 150—200 óra ingadozást is mutat, mely felér a tavaszi és őszi átlagos havi összegek nagyságával. A június—júliusi maximumokat a Földközi-tenger környékéről, a december—januári minimumokat az északi sarki tengerek tájáról érkező légtömegek uralmának tulajdonítják. A legnagyobb, 200 óra körüli ingadozást szeptember és június mutatja. Az egyik a nyári monszun, a másik a vénasszonyok nyara érvényesülésének vagy elmaradásának hatását szemlélteti. — Éghajlatunk szélsőséges voltára jellemző az is, hogy míg a különösen napfényes hónapok napfényóráinak száma megközelítheti a sokévi átlagérték másfélszeresét—kétszeresét is, a legborultabb hónapok, december és január minimumai az átlag egytizedéig is csökkenhetnek. A 3/b táblázatban a napfényben szegény északi rész viszonyainak jellemzésére Salgótarján adatait közöljük, melyekből hasonló törvényszerűségeket olvashatunk ki. Végül a 3/c táblázatban a magasabb hegységek (Dunazúg, Börzsöny) napfénytartalmainak jóval kiegyenlítettebb menetét Kékestető adatsorával jellemezzük. A napsütéstartam maximuma (1), átlaga (2) és mini muma (3) órákban 3/a táblázat Budapest (1901—50) I. II. Ш. 1 ív. 1 V. 1 VI. 1 VII. VIII. 1 IX. 1 X. XI. XII. évi (1) 99 142 244 272 334 374 380 333 268 211 108 87 2300 (2) 59 84 136 186 254 271 296 270 193 135 68 39 1991 (3) 7 20 76 101 157 176 203 176 56 48 24 5 1533 A napsütéstartam Salgótarján (1901maximuma (1)-50) átlaga (2) és mini muma (3) órákban 3/b táblázat I. ! II. Ш. IV. V. VI. 1 VII. 1 vili. IX. X. XI. XII. 1 évi (1) 99 135 221 259 309 338 334 298 235 180 10 66 2183 (2) 54 76 131 170 234 235 250 239 169 126 61 35 1780 (3) 10 10 72 103 130 182 201 189 136 66 26 11 1562 Átlagos napfénytartam Kékestető (1901—50) órákban 3/c táblázat I. ! n. 1 Ш. 1 ív. V. 1 VI 1 VII. 1 VIII. IX. X. XI. XII. ] évi 110 87 129 159 228 238 277 253 186 144 93 78 1982 2.223 Derült, borult és ködös napok A borultság fogalmában a felhők és a köd égbolttakaró, sugárzást visszatartó szerepe egyesül. Területünk évi átlagos borultsági értékei a napfénytartam (lásd 2.222 alatt) átagaihoz hasonlóan az országban előforduló értékek csaknem teljes skáláját felölelik: délről észak felé haladva 54%- ról 64%-ra nő a középérték. A borult napok átlagos számának területi megoszlása hasonló értelmű: kivételt csak a magasabb hegységek (Börzsöny, Dunazug, Pilis hegység) képeznek, ahol a derült napok száma több, a borultaké kevesebb a környező területek átlagánál: számuk és arányuk Kalocsa hasonló értékeivel egyezik. Ennek okát az északibb földrajzi fekvéssel szemben érvényesülő klímamódosító magassági viszonyokban találjuk. A derült és borult napok átlagos számát és az égbolt felhők vagy sűrű köd által való takartsá- gának, fedettségének mértékét kifejező %-os borultságot területünk különböző éghajlati tájainak jobb jellemzése érdekében a 4/a és 4/b táblája 4