Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)

II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet

A besugárzás intenzitása a legkedvezőbb légköri viszonyok mellett sem haladja meg az 1,6 cal/cm2/ min felső határt.

2.222 Napfénytartam

A napsütéses órák évi átlagos összegei területünkön az országban előforduló értékek csaknem teljes skáláját felölelik: délről észak felé haladva 2050-ről fokozatosan 1850-re csökkennék. (7. ábra.)

Decemberre, az év napfényben legszegényebb hónapjára 39 óra (napi 1,25 óra), míg júliusra 296 óra jut, tehát az átlagosan 15,5 órás nappal idején 9,5 óra hosszat van napsütés.

A napfénytartam évközi megoszlásának jellemzésére a 3/a táblázatban Budapest havi átlagos és szélsőséges napfénytartamait közöljük. Utóbbiak ismerete elsősorban a mezőgazdasági termelés szempontjából fontos.

Táblázatunk tanúságot tesz arról, hogy a napsütés is meglehetősen szeszélyes elem, hiszen márciustól októberig minden hónapban 150—200 óra ingadozást is mutat, mely felér a tavaszi és őszi átlagos havi összegek nagyságával. A június—júliusi maximumokat a Földközi-tenger környékéről, a december—januári minimumokat az északi sarki tengerek tájáról érkező légtömegek uralmának tulajdonítják. A legnagyobb, 200 óra körüli ingadozást szeptember és június mutatja. Az egyik a nyári monszun, a másik a vénasszonyok nyara érvényesülésének vagy elmaradásának hatását szemlélteti. — Éghajlatunk szélsőséges voltára jellemző az is, hogy míg a különösen napfényes hónapok napfényóráinak száma megközelítheti a sokévi átlagérték másfélszeresét—kétszeresét is, a legborultabb hónapok, december és január minimumai az átlag egytizedéig is csökkenhetnek.

A 3/b táblázatban a napfényben szegény északi rész viszonyainak jellemzésére Salgótarján adatait közöljük, melyekből hasonló törvényszerűségeket olvashatunk ki.

Végül a 3/c táblázatban a magasabb hegységek (Dunazúg, Börzsöny) napfénytartalmainak jóval kiegyenlítettebb menetét Kékestető adatsorával jellemezzük.

A napsütéstartam maximuma (1), átlaga (2) és mini muma (3) órákban 3/a táblázat

Budapest (1901—50)

I.

II.

Ш. 1

ív. 1

V.

1

VI.

1

VII.

VIII. 1

IX.

1 X.

XI.

XII.

évi

(1)

99

142

244

272

334

374

380

333

268

211

108

87

2300

(2)

59

84

136

186

254

271

296

270

193

135

68

39

1991

(3)

7

20

76

101

157

176

203

176

56

48

24

5

1533

A napsütéstartam

Salgótarján (1901maximuma (1)-50)

átlaga

(2)

és

mini muma (3) órákban

3/b

táblázat

I. !

II.

Ш.

IV.

V.

VI.

1

VII.

1 vili.

IX.

X.

XI.

XII.

1 évi

(1)

99

135

221

259

309

338

334

298

235

180

10

66

2183

(2)

54

76

131

170

234

235

250

239

169

126

61

35

1780

(3)

10

10

72

103

130

182

201

189

136

66

26

11

1562

Átlagos napfénytartam

Kékestető (1901—50)

órákban

3/c

táblázat

I.

! n. 1

Ш.

1 ív.

V.

1

VI

1

VII.

1

VIII. IX.

X.

XI.

XII.

] évi

110

87

129

159

228

238

277

253 186

144

93

78

1982

2.223 Derült, borult és ködös napok

A borultság fogalmában a felhők és a köd égbolttakaró, sugárzást visszatartó szerepe egyesül.

Területünk évi átlagos borultsági értékei a napfénytartam (lásd 2.222 alatt) átagaihoz hasonlóan az országban előforduló értékek csaknem teljes skáláját felölelik: délről észak felé haladva 54%- ról 64%-ra nő a középérték. A borult napok átlagos számának területi megoszlása hasonló értelmű: kivételt csak a magasabb hegységek (Börzsöny,

Dunazug, Pilis hegység) képeznek, ahol a derült napok száma több, a borultaké kevesebb a környező területek átlagánál: számuk és arányuk Kalocsa hasonló értékeivel egyezik. Ennek okát az északibb földrajzi fekvéssel szemben érvényesülő klímamódosító magassági viszonyokban találjuk.

A derült és borult napok átlagos számát és az égbolt felhők vagy sűrű köd által való takartsá- gának, fedettségének mértékét kifejező %-os borultságot területünk különböző éghajlati tájainak jobb jellemzése érdekében a 4/a és 4/b táblája 4