Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)
II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet
A makroszínoptikus időjárási helyzetek előfordulási gyakorisága Magyarországon 1. táblázat A típus Kategória 1 I. II. Ш. IV. V. 1 VI. VII. 1 Vili. IX. 1 X. 1 XI. XII. jele h a V i Évi előfordulási valószínűsége %-ban A 16,2 11,4 9,4 7,0 7,8 12,3 18,8 18,8 23,0 15,5 14,0 15,8 14,1 I. Ae 13,2 13,1 14,5 12,0 10,6 4,3 2,9 6,8 13,0 21,3 22,7 16,8 12,6 Aw 10,0 8,8 8,1 8,3 8,4 17,3 25,5 20,0 11,7 8,7 9,0 8,4 12,1 An 9,0 10,0 9,7 8,3 13,2 8,3 5,5 9,7 9,0 10,8 9,3 9,7 9,4 Cm 8,7 9,9 11,6 11,7 8,7 6,3 4,3 5,5 6,3 7,4 10,7 9,0 8,3 и. AB 4,5 7,5 6,1 6,3 5,5 10,7 8,1 7,7 7,3 4,8 4,3 2,9 6,3 CMm 9,4 8,2 7,8 9,3 6,1 2,3 1,4 1,3 4,3 6,5 7,3 9,3 6,1 As 6,1 5,3 6,4 5,7 5,2 6,7 6,2 5,5 5,0 6,5 4,0 6Д 5,7 NY 3,8 4,9 4,5 8,3 8,3 6,3 6,4 6,6 5,3 4,0 3,7 4,1 5,5 2.214 Az emberi tevékenység hatása a mező- sek elvégzése lesz szükséges, sőt ezek hiánya bizoés mikroklímára nyos fokig máris érezhető. A terület hegyvidéki részét az alsóbb régiókban tölgyesek, a felsőben pedig bükkösök borították. Állományukat a régebbi tervszerűtlen, erdőgazdálkodás és újabban — főleg a tölgyesekét — a mező- gadasági művelés erősen szűkítette. A tervszerű erdőtelepítés (Budai hegyek, Pilis, Börzsöny) s azon belül a nem őshonos fenyők ültetése remélhetően már a közeljövőben kedvezőm hat majd a vízgazdálkodásra, főleg a téli csapadék tárolására, késleltetett lefolyása révén. E téren különleges feladat vár a főváros zöldövezetére is, amelynek — többek között — a vízgazdálkodásra is kedvezően kell hatnia. A klímamódosító emberi tevékenységek egyik legjelentősebbike az erdősávok különböző célok (erózió és defláció elleni védelem, levegő tisztasága, erdő és mezőgazdasági célkitűzések) érdekében történő telepítése. A helyi adottságoktól és az elérni kívánt céltól függően 6—20 m széles, korszerűen telepített erdősáv védelmi zónájában az eddig végzett mikroklíma-vizsgálatok szerint számos egyéb kedvező hatás mellett 20—30%-kal csökken a szél sebessége, s ezzel a relatív páratartalom értéke 15—20%-kal, a talajnedvességé 3—4%-kal emelkedik. Az öntözéses gazdálkodás térhódítása, a víztározók és tógazdaságok építése, további vízrendezés, a talajjavítás, erdősítés, a településhálózat átalakítása, stb. mind-mind a helyi klíma elemeinek — vízgazdálkodási szempontból jelentős — megváltozására, illetve továbbaprózódására vezetnek, fgy egyre sűrűbb hálózatú helyszíni meteorógiai méré2.215 Az észlelési adatok gyakorlati értékelése A terület meteorológiai állomásai (1.2.212 alatt) főleg a hegyvidékek magasabb részein és a főváros területén térben erősen változó éghajlatot nem tükrözik kielégítően. Alig ismerjük pl. a Börzsöny, a Pilis éghajlatát, de a Cserhát és a Budai hegyek, a fővárosnak pesti oldala sok ismeretlen vonást rejt, a múltban és sok tekintetben ma is hiányos állomáshálózata miatt. Területünknek az ország többi részével szemben mutatkozó előnye viszont az, hogy itt van a leghosszabb, legmegbízhatóbb (de az egész területre korántsem reprezentatív) meteorológiai állomás: a Budapesti Meteorológiai Intézet. 2.22 BESUGÁRZÁS, NAPFÉNY, BORULTSÁG 2.221 Besugárzás Területünkön a besugárzás évi átlagos értéke kedvezőtlen földrajzi fekvése miatt viszonylag alacsony: a Napból a földfelszínre jutó energia meny- nyisége átlagosan 102—106 kcal/cm2-év, mely ösz- szeg délről észak felé haladva fokozatosan csökken. Ebből a nyári félévre bb. 78 kcal/cm2 (75%), a téli félévre 27 kcal/cm2 (25%) esik. A besugárzás átlagos havi összegei közül a decemberi (1,9 kcal/cm2-hó) a legkisebb, a júliusi (16,1 kcal/cm2-hó) a legnagyobb. A besugárzás évközi megoszlásáról a terület átlagos viszonyait jól jellemző Budapest állomás adatai alapján a 2. táblázat tájékoztat. A besugárzás összegeinek sokévi számított átlaga Bu- 2. táblázat dapesten kcal cm2 hó, ill. kcal cm2-év I. II. III. 1 IV. V. VI. VII. 1 VIII IX. X. XI. XII. évi 3,1 4,8 7,9 10,4 14,2 15,0 16,1 14,0 9,4 5,9 3,0 1,9 105,7 53
