Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)
XIX. fejezet. A vízgazdálkodás és a népgazdasági ágak kapcsolata - Összefoglalás
6-os sz. út új nyomvonala is lesz. Margitszigeti öblözet. Védművei nem igényelnek fejlesztést. Partfalak. A főváros területén lévő partfalak különösen a Margit-híd alatt a budai oldalon, valamint a Szabadság-híd és Petőfi-híd között összesen 5 km hosszban erősen megrongálódtak, ezért átépítésük szükséges. A Nagymarosi Vízerőmű építése következtében a duzzasztási szint magasabb mint a mértékadó árvízszint, ezért a pilismaróti és a visegrád—dömösi öblözetben két hajóállomást, elektromos távvezetéket, távbeszélőhálózatot és a 11-es számú műutat 3.6 km hosszban át kell helyezni, valamint több házat le kell bontani. A Szob- nagymarosi szakaszon a 121-es számú műút egyes szakaszait fel kell emelni, Szob község mélyfekvésű területeit be kell védeni. Szob és Zebegény között a vasúti és közúti műtárgyat át kell építeni. Az Ipoly völgyében 4.5 km hosszban az utat át kell helyezni. Az Adonyi Vízerőmű duzzasztó hatása Nagymarosig terjed. A hullámtéri területek állandó elöntések alá kerülnek, ezért a védtöltések kellő biztonsággal való kiépítése szükséges. Budapest területén belül a mentett oldali mély területek talajvizének emelkedését csőkutas megcsapoló rendszerrel gátolják. Az alsó rakpartokat 0,8 m- el meg kell emelni. A Római-parton át kell építeni a vízisport épületeket, meg kell építeni a Há- ros-sziget, vlalamint a Haj ógyári-sziget védtölté- sedt és át kell építem a Csatornázási Művek néhány létesítményét. A még nyílt öblözetek közül bevédésre kerül Szentendre városban a 11. sz. közúttól a Dera patakig terjedő terület, valamint a Pomáz—Budakalászi öblözet. Az Ipolyvölgy ármentesítése során 76 km töltés épül meg. így bevédésre kerülnek az elöntéssel veszélyeztetett községek és 12 patak visszatöltésezése történik meg. A betöltésezés után árvízi vízszín emelkedés várható, íg!y Ipolyszögnél a 2. sz. főközlekedési utat meg kell emelni. Összesen 16 öblözet kerül bevédésre. A nyárigátak közül a dunabogdányi nyárigát teljes átépítésre szorul. A dunakeszi és tököli nyárigátaknál erősítési munkákat kell végezni, összesen 2450 fm hosszban. Az árvízvédekezés hatásosságának növelése érdekében 7 gátőrházat kell újjá építeni és 5 új őrtelepet kell létesíteni. A belsőségi területektől 'távoleső szakaszokon összesen 10 munikásmelegedő létesítését tervezzük. Át kell térni az üzemi távbeszélő hálózatban a többcsatornás rendszerre és rendszeresíteni kell a rövidhullámú rádió-adóvevő készülékeket. Folyószabályozás. (Az anyagot folyószakaszonként tárgyaljuk). A Duna folyam Ipolytorkolat—Nagymaros közötti szakaszán folyamszabályozási munkák előirányozva nincsenek, mert a Nagymarosi Vízlépcsővel kapcsolatos munkálatok a nagylétesítményt terhelik. Nagymaros és Újpest között az erőművel kapcsolatos alvízi kotrást kell végrehajtani. Mindkét Dunaág kotrandó, oly módon, hogy a 3 m mélységű hajózóút biztosítva legyen. Kőszórásra csak a vízlépcső alatti rövid szakaszon kerül sor. A kotrást a rendelkezésre álló kotrókészlettel nem lehet végrehajtani, ezért korszerű munkagépeket kell beszerezni. Az alvízi kotrás eredménye, hogy a Du- naszakaszra az előirányzott régebbi folyamszabályozási munkák legnagyobb része felesleges lesz, A megmaradó folyamszabályozási munkák: Nagymaros és Nógrádverőce között 7 km partbiztosltas, osztómű a Szentendrei-sziget csúcsánál, Dunabog- dány községnél 2,5 km hosszú partbiztosítás. A budapesti Duna-szakaszon az Újpesti Téli Kikötő bejáratánál rossz vonalozású a meder, úgy hogy itt DB kisvíznél 3,5 m mély hajóutat kell biztosítani. Itt a partok rendezésére is szükség van. A főváros belsőségében a zátonyok eltávolításával kell hajóutat biztosítani. A Csepel-sziget északi csúcsa és a Háros-sziget között a középvízi szabályozást ki kell egészíteni és kisvízszabáiyzást is kell végezni. Itt 5 vezetőmű, 8 bekötőkeresztgát és 11 sarkantyú építendő. Csepel-sziget menti Duna-szakasz. Ezen a szakaszon a jeges árvizek levonulásának biztosítása érdekében le kell tarolni 750 ha erdőt. A teljes szakaszhosszon kisvízszabáiyzást kell végezni. Ez a szabályozási munka 85 sarkantyú, 32 vezetőmű, és 12 bekötő-keresztgát megépítését jelenti. Az Adonyi Vízlépcső megépítése esetén ezen szakasz folyamszabályozási munkáinak jórésze elmaradhat. A Soroksári Dunaág nagyobbarányú fejlesztésére a Duna—Tisza Csatorna második ütemében kerül csak sor. Ez 80, illetve 100 méter széles medret jelent, 3.1 m vízmélységgel. Az Ipoly folyó szabályozásának kérdését Csehszlovákia és Magyarország közösen intézi. A szabályozási terv az 1%-os valószínűségű árvizek ellen, mederszabályo- zással és töltésezéssel kívánja az Ipoly völgyét mentesíteni. A nagyvízi mederszabályozás során létesítendő árvédelmi töltéseket a folyó jelenlegi medrén kívül helyezték el. Csak egészen minimális mederszabályozást irányoztak elő és csak öt helyen terveztek átmetszést. Az idevonatkozó terveknek több változata is készült, ezek alapján a VIZITERV napjainkban részletes Ipoly-szabályo- zási tervet készít. Ennek elkészülte után az Ipoly- ra vonatkozó Kerettervet módosítani kell. összefoglalva: az árvédelmi töltések hossza 124 km-rel nő. Beépítésre kerül 4,7 millió m3 föld, 640 millió forint értékben. A munkák elvégzésének eredményeképpen az: árvédelmi töltések biztonsága eléri az előírtakat és a mentesített terület 24%-kal nő. ‘‘* A folyamszabályozási munkák 2,5 mililió m3 átmetszés, 6,1 milliió m3 kotrás és 1,3 millió m3 kőmunka elvégzését jelentik. Ennek eredményeképpen az előírt hajózási mélységek és hajóút szélességek biztosítva lesznek. 2.203. Síkvidéki területek vízrendezése A területen két belvízrendszert különböztethetünk meg: 1. Soroksári Dunaág menti rendszer. 2. A Gyáli rendszer. A belvízrendezés és belvíz- hasznosítás kérdése különösen az utóbbi rendszerben kapcsolódik szorosan egymáshoz, Míg az első rendszerben az öntözéshez szükséges vizet a Dunából mindenkor be lehet szerezni, addig a gyáli rendserben csak a csapadékból (és kutakból) származó víz hasznosítására van lehetőség. A Soroksári Dunaág-menti belvízrendszer 1. sz. 486
