Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)

XIX. fejezet. A vízgazdálkodás és a népgazdasági ágak kapcsolata - Összefoglalás

tassi öblözetének I. sz. csatorna felújítására van szükség. Erre a VIZITERV 1962-ben készített tervet. Magas Duna-vízállás esetén a soroksári Du- naágba történő átemelés érdekében a tassi ideiglenes szivattyúállás bővítendő. Szükséges továbbá az öblözethez tartozó 26 km csatornahálózat felújítása. Az I. sz. csatorna részint saját hozama, részint a dunai betáplálás lehetősége miatt öntözővíz szolgáltatására alkalmas. Az öblözet belvízvédelmének lényege magas a Duna-vízállás esetén, a vízátemelés biztosítása, amely félstabil szivattyú útján oldható meg. Fenti berendezések — megépültük után — a tervszerű talajvízszint-szabályo- zására is módot nyújtanak. A tassi öblözethez szorosan kapcsolódó 5. sz. dömsödi öblözet 1/4. sz. főcsatornáját kell kereken 10 km-rel meghosszabbítani. A belvízvédekezés a tassi öblözetével azonos. 1. 2. 3. 4-es számú öblözetekben a III. IV. és V. sz. csatornákat kell felújítani. Korszerűsíteni kell a Szigetbecse alsó szivattyútelepet és meg kell emelni a ráckevei szivattyútelep kapacitását. Belvízhasznosításra ezekben az öblözetekben csak szigorú előírások betartása mellett gondolhatunk. A védekezés terén az Adonyi Vízlépcső jelent majd változást. Ekkor ugyanis a Csepel-sziget jobbpartján szivárgó hálózattal összegyűjtött vizeket a bal partra kell majd átvezetni és a Soroksári Dunaágba beemelni. E célból Szigetcsép, Szigetszentmárton, és Ráckeve határában szivattyúkapacitás biztosítása szükséges. E művekkel egyúttal a talajvízszint szabályozása is megoldható.

A Közép-Dunavidék második belvízrendszere a gyűli rendszer. Az 1. és 2. sz. főcsatornán Budapest főváros, ill. Vasad község területén kereken 8.5 km felújítás végzendő el. Belépcsőzendő 1.2 sz. főcsatorna, valamint nyolc nagyesésű mellékcsatoma 76 zsilipes bukó segítségével. Megépítendő még a 16. és 104 sz. csatornákon két torkolati zsilip, és az 1-es számú főcsatornán Vasad felett egy tiltós csőáteresz, A tervszerű belvízgazdálkodásnak e rendszerben igen nagy jelentősége van. A lépcsőzések végrehajtásánál nemcsak további területeket öntözhetünk a tározott vízből, hanem biztosíthatjuk a tervszerű talajvízszint szabályozást is. A csapadékvizek visszatartását a sáncolás segíti elő. A belvízvédekezés hatásosságát elsősorban a 0.36 lit/s/km2 fajlagos értékre történő kiépítéssel kell biztosítani. Ezen kívül a 16. és 104. csatornák torkolatánál a víz visszajátszás megakadályozására szivattyúállásos zsilipet kell létesíteni. Belvízvisz- szatartás csak a 2. sz. főcsatorna felső szakasz menti rétterületen lehetséges.

összefoglalva : 10 km új csatorna és 214 km csa- tomabővítés 517 ezer m3 földmunka elvégzését jelenti 31,2 millió Ft). Ezen munkák eredményeképpen további cca 600 ha mentesül a belvizektől és a lefolyási idő eléri az ezekre a területekre előírt értékeket.

2.204. Hegy- és dombvidék! területek vízrendezése

A kisvízfolyások rendezését ma már nemcsak a mezőgazdasági vagy az állattenyészlési érdekek követelik meg, hanem számos népgazdasági úgymint települési, közlekedési, forgalombiztonsági és nem utolsósorban az egyre növekvő vízgazdálkodási szükségletek kielégítésére irányuló törekvések is indokolják. A Közép-Dunavidék ma még fennálló vízügyi panaszait eredményesen csak átfogó vízrendezéssel lehet orvosolni. A vízrendezést tehát nem lehet függetleníteni a talajvédelemtől. A területen végrehajtandó munkákat vízrendszerenként az alábbiakban foglaljuk össze:

Ipoly balparti mellékágak az országhatár és a Lókos patak között. Ezen a szakaszon a kisvízfolyások rendezése teljes mértékben szükséges, mert az általuk veszélyeztetett terület mind mezőgazda- sági, mind bányászati szempontból igen értékes. Az itt rendezendő vízfolyásszakaszok hossza 150 km. A mederesések csökkentése érdekében 95 bukó, ill. surrantós torkolati mű kerül beépítésre. Állandó kőburkolattal 15 000 fm látandó el. A talaj lesodrás miatt három komolyabb hordalékfogó gát építésére van szükség.

A Lókos patak medervonalábol 49 km rendezendő. Az erózió elleni védelemnek itt igen nagy szerepe van. A mederbe jutó igen sok hordalék miatt a Lókos tározótereinek megépítése esetén a hordia- lékvisszatartásról külön Kell gondoskodni.

A Lókos patakhoz tartozó rendszerben 79 km mederszakasz rendezendő és kereken 12 km hosszban építendő burkolat. A medrek feletti dűlőútd hidak többsége elhanyagolt állapotban, van és újjáépítendő. Az eróziós lékopások okozta hordalék vándorlás megakadályozása érdekében több helyen építendő hordalékfogó gát. A legsürgősebben be kell indítani az agrotechnikai eszközökkel végrehajtható talajvédelmi munkákat.

Ipoly balparti mellékágak a Lókos patak és a torkolat között. Az itt lévő vízfolyásokból 76 km rendezendő elsősorban a főágak medréből. A mellékágak mellett művelés nem folyik, ezért ezek rendezése nem szükséges. A rendezés során 8 km hosz- szom kell belsőség! burkolatot építeni. Itt kell megemlíteni, hogy a Kemence patak rendezése előtt a torkolati szakaszt birtokló Csehszlovákiával tárgyalásokat kell folytatni. A völgyek nagy esése miatt sok eséscsökkentő bukó beépítése szükséges. A hordalék felfogására 15 hordalékfogó és 10 vízmosáskötő gát épül.

Duna balparti vízfolyások. A jókarbahelyezendő vízfolyások hossza 198 km. A burkolandó belsőségi szakaszok hossza 2.2 km. Az e csoportba tartozó vízfolyások közül a Rákos és Szilas patakok jelentős szakasza a főváros területére esik. Az erózió elleni védelemnek e területen nagy múltja van, mindezek ellenére szükség van további új létesítményekre. Ezek a hordalékfogó gátak elsősorban Pécel és Gödöllő körzetében épülnek.

Duna jobbparti vízfolyások. A vízfolyások 118 km hosszban újítandók fel. Állandó mederburkolattal 23 km belsőség látandó el.

összefoglalva megállapítható, hogy a kisvízfolyások rendezését helyi vízkárelhárítási, települési, és közlekedés biztonsági követelmények teszik szükségessé. A hordalék visszatartás' mind a meder felső szakaszán, mind a vízgyűjtőterületen a helyi vízkárelhárítás szempontjából jelentős. A dű487