Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)

XIX. fejezet. A vízgazdálkodás és a népgazdasági ágak kapcsolata - Összefoglalás

368 Vízművek ipari részlegei A vízművek ipari részlegei a vízgazdálkodással sokkal közvetlenebb kapcsolatban vannak, mint a többi iparagak. Ezt a kapcsolatot ennek a közeli rokonságnak megí eleiben nem célszerű azonban a TVK szintjen részletezni. Megemlítjük, hogy a Fő­városi Vízművek ipari berendezései részben kor­szerűsítendők. Technológiai eljárásaink nem a leg- korszerűbek. Torpevízmüveink ellátásánál különö­sen szembetűnő elmaradásunk. Hiányoznak azok a típusok, amelyek közül a tervező a gazdaságosság követelményeit szemelőtt tartva választhat. A törpe- berendezések tipizálását és gyors aiőállíasát meg kell szervezni. (VIII. fejezet.) 392 Ipari kutatás Az ipari kutatás és saját kutatószerveink között van egy határterület, ahol átfedések mutatkoznak. Ezek a vegyipari kutatás és a szennyvízkezelési kutatások között alakultak ki. Megfelelő koordi­nációval szükséges ezeket a határterületeket tisz­tázni. Szükséges továbbá, hogy a szennyvíztermelő üzemek saját maguk legyenek elsősorban őrei az előírások betartásának, ugyanis jelenleg még szennyvíztermelő üzemeink nagyobb része feles­leges tehernek tekinti a szennyvíztisztítás feletti őrködést. (IX. fejezet) B. ÉPÍTŐIPAR 411 Magasépítőipar A vízgazdálkodás kapcsolata a magasépítőiparral elsősorban abban nyilvánul meg, hogy az OFV szerveinek magasépítési igényeit bizonyos érték­határon felül az EM. vállalatai látják el. Ugyanez viszont fordítva nem mondható el. A magasépítő- ipar vízépítési igényeit saját mélyépítési vállalatai­val, vagy a KPM mélyépítési kivitelező egységeivel végezteti el. 4122 Útfenntartás Az útfenntartás és a vízgazdálkodás kölcsönhatá­sát különösen az igen elhanyagolt Nógrád megyei útviszonyok miatt szükséges megemlíteni. Tapasz­talható, hogy a domb- és hegeyvidékeken útjaink hamarabb rongálódnak, mint sikvidéken .Ennek fő oka a víztelenítés elhanyagolása. Azok az utak, amelyek nincsenek megfelelő árokrendszerrel el­látva, nem tarthatók fenn. Különösen a makadám- utak érzékenyek a víztelenítesi hiány osság okra. E dombvideki területeken, tehat elsőrendű fontos, hogy az utakat sürgősen lássak el lelületi kezelés­sel, es újítsak iei aroknaiozatukat. (V. fejezet) 4124 Hídépítés és fenntartás A hídépítés közvetlen kapcsolata a vízgazdálko­dással közismert. Hídépítésnél a vízügyi szervek írják elő a hidnyílások minimális méreteit, egyes szerkezeti elemek elhelyezésére adnak előírásokat. Míg ezek az adatok a Dunán, az Ipolyon és egyes nagyobb mellékvízfolyásokon egyértelműen meg­határozhatók, a kis vízgyűjtőterületű szelvények­ben nem követhető egységes irányelv, illetve az adott irányelvek részben elavultak. A Dunán a jeges árvízveszély csökkentése miatt egyeb intézkedések mellett a dunaföldvári vegyes hidat ártéri hídnyílásokkal fogják kiegészíteni. A hídépítések ügye a községi kezelésű dűlőutak esetében nem megoldott. A községek gyakran nem képesek egy hídépítés lebonyolítására. Ha a meg­felelő előkészületeket meg tudják tenni, nem talál­nak kivitelező vállalatot. Ez az állapot vezet arra, hogy néha évekig kell késleltetni egy-egy patak­szelvényben a vízrendezést, vagy tűrni kell az el­avult, sok esetben életveszélyes műtárgy üzemben tartását. (III., V. fejezet) 4125 Vízépítés A vízépítés a vízgazdálkodás egyik része. Azon­ban a vízépítés tartalma nincs egyértelműen meg­határozva. Ezt a hiányt mielőbb pótolni kell, ugyan­is csakis az iparág területének pontos lehatárolása esetén oldható meg az intézményes szakember- képzés és az intézményes műszaki fejlesztés. A vízépítés felfogásunk szerint a vízgazdálkodás építési feladatait végrehajtó építőiparág. Magába foglalja tehát pl. a földalatti vízvezető cső fekte­tést. Nem tartozik azonban bele az olajvezeték épí­tés még akkor sem, ha az mondjuk talajvízszint- süllyesztéssel jár együtt. A fenti definíció a leg­szorosabb kapcsolatot teremti a vízépítés és a víz- gazdálkodás között. (XVIII. fejezet) 4152 Technológiai tervezés A vízépítés területén technológiai terveket csak egyes nagyobb műtárgyak különleges követelmé­nyei esetén készítenek. Nem alakult ki a munka­folyamat tervezés. Vízépítésünk egyik jellegzetes elmaradottsága ez. A korszerű technológiák ma­gyarországi vizsgálata, bírálata és kötelező érvé­nyű elterjedése hiányzik. A vízügyi szolgálatban például nem foglalkoznak korszerű talajvízszint- süllyesztéssel, burkoló technikával, csatorna kar­bantartással stb. (XVIII. fejezet) 4153 Építőipari tudományos kutatás és kutató intézetek A vízgazdálkodás és az építőipari kutatás sajnos nincs kapcsolatban, holott elsősorban az építő­anyagipar szorul olyan fejlesztésre, amelynek elő­munkálatait csakis az építőipari kutatószerv rk vé- geezhetik. Az építőipari kutatási számára a_ ónban a vízgazdálkodási kutatás nyújt használható adato­kat. A hatásterületet a vízminőségi és szennyvízr tisztítással kapcsolatos kutatások jelentik. (XVIII. fejezet) C. MEZŐGAZDASÁGI ERDŐGAZDASÁG 510 Állami mezőgazdaság Az állami mezőgazdasági üzemek azok, amelyek­kel a legszorosabb mezőgazdasági kapcsolatot épít­hetik ki a vízgazdálkodás szervei. Ezekben a nagy­üzemekben adottak azok a feltételek legtöbbnyire, amelyek korszerű öntözőgazdálkodás megvalósítá­480

Next

/
Thumbnails
Contents