Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)
XIX. fejezet. A vízgazdálkodás és a népgazdasági ágak kapcsolata - Összefoglalás
sát teszik lehetővé. Példa erre a soroksári Tangaz- gazdaság. Az állami gazdaság és a vízgazdálkodás kapcsolata a jövőben ennél szorosabb lesz, elsősorban azokban az állami gazdaságokban, amelyekben sok a vízgazdálkodási probléma. Ezekben az üzemekben ugyanis célszerű kultúrtechnikust alkalmazni. Célunk az, hogy a jövőben ezeket az igényeket olyan szakemberekkel elégítsük ki, akik előzőleg már megfelelő gyakorlatot szereztek a vízgazdálkodási munkákban a vízügyi szerveknél. Hiányosságként meg kell említenünk, hogy az állami gazdaságok igen sok esetben teljesen önállóan kívánják vízrendezési vagy vízhasznosítási problémáikat megoldani. Kívánatos lenne a jövőben a jobb együttműködés a környező termelőszövetkezetekkel vagy vízgazdálkodási társulatokkal. Az állami gazdasági központok gyakran olyan jellegűek, hogy önálló vízellátásuk és csatornázásuk indokolt lehet. (V., VI., VII. fejezett 520 Állami erdőgazdaságok A 6. TVK területén kiterjedt erdőségek vannak, következésképpen az erdőket kezelő erdőigazgatóságok jelentős szervek. Például a visegrádi erdészet az ország egyik legjobban gépesített erdészeti üzeme. Az erdőgazdaságok és a vízgazdálkodás szerveinek igen kiterjedt közös működési területe van. A Duna TVK területére eső hullámtéri erdőit az illetékes erdészetek szakértői támogatásával művelik a vízügyi szakaszmérnökségek. A téli kitermeléseket, ritkításokat és a telepítéseket az erdészet szakemberei véleményezik, Jóval jelentősebb a természetátalakító munka, amelyet a belvizes területek csatomamenti fásításával végeznek az. erdészet és a vízügy szervei. Ezek a, fák, kiegészítve a patakok mentén telepített fasorokkal a hazai papírfaterme- lés alapjai. Jelenleg előkészület alatt áll az erdészeti szervekkel közösen a dunai árvízlevezetést gátló hullámtéri erdősávok egyes részeinek letárolása. (III., IV., V. fejezet) 530 Állami mezőgazdasági gépállomások A gépállomások munkája esetenként kerül kapcsolatban a vízgazdálkodási szervek munkájával. A gépekkel való kölcsönös kisegítésen túl egyes gépállomások ma már rendelkeznek árokhúzó ekékkel, amelyekkel jelentős munkamegtakarítás érhető el. Alkalmazásuk esetén a szakirányítást a vízügyi dolgozók adják. Az egyre szélesedő vegyszeres vízinövényirtás és gyeptakaró fenntartásához a vízügyi szerveknek nincs egyelőre megfelelő berendezésük. A permetezőgépeket ma még a növényvédő állomások adják. 550 Termelőszövetkezeti mezőgazdálkodás Minthogy a termelőszövetkezeti mezőgazdálkodás fejlesztéséből minden állami szerv kiveszi részét, a vízgazdálkodás szervei is több tekintetben segítik a szövetkezeti mezőgazdaságot. Az általában előforduló kapcsolat az öntözőtelep létesítése. Az öntöző telep kijelölést az állami szakértő szervek összevont kijelölési eljárás során végzik el. Ezen rendkívül fontos eljáráson nyilatkozik a vízügyi szerv képviselője, hogy van-e elegendő víz a kijelölendő terület öntözésére. A szó szerint vett vízgazdálkodási tevékenységnek ez az általában előforduló mindennapos aktusa. A kijelölést követően az öntözőtelepek, halastavak, egyéb mezőgazdasági vízhasználatok tervezését és építését végzik szerveink a mezőgazdasági egységek számára. Itt kell megemlíteni, hogy a vízrendezés valamennyi ága; a patakszabályozás, belvízrendezés és árvízvédelem kimutathatóan legtöbb hasznot a mezőgazdasági üzemeknek hajtja a vizek kártételeinek kiküszöbölésével. Közvetlen kapcsolat alakul ki a mezőgazdasági üzem és a vízgazdálkodás között a vízrendezési és vízhasznosítási társulatokon keresztül, amelyeknek szakirányítását közvetve vagy közvetlenül a vízügyi szolgálat, az igények feltárását és a hozzájárulást a mezőgazdasági üzem szolgáltatja. Sok esetben segítik a vízügyi szervek a termelő- szövetkezeteket olyan egyéb műszaki problémák megoldásában, amelyek nem tartoznak a hivatalosan megszabott feladatok közé. Bátran állítható, hogy a terület műszaki problémáiban — a hídépítéstől a bekötőút építéséig — közvetlen támogatást hazánkban ma a legkisebb területen lévő műszaki egység, a vízügyi szakaszmérnökség ad a termelő- szövetkezeteknek. A vízgazdálkodás és a termelő- szövetkezetek kapcsolatát ezek alapján kell értékelni. (III., IV., V., VI., VII. fejezet) 582 Mezőgazdasági kutatás A vízgazdálkodási és mezőgazdasági kutatás szorosan összefonódik, a kettőnek egymásrahatása kétségtelen, A működési területet elhatárolja egymástól az Országos Távlati Tudományos Kutatási Terv. Sajnos azonban ezek ellenére nem megfelelő az együttműködés. Különösen hiányzik a vízrendezés mezőgazdasági eredményeinek kutatása, amelyet nem tartanak különösen fontosnak a mező- gazdasági kutatást irányítók. A vízhasznosítás technikai berendezéseinek és eljárásának kutatásával azonban foglalkoznak a mezőgazdasági kutatók is, itt tehát gyakori az átfedés. A megfelelő együttműködés kialakítása a jövő feladata. A mezőgazdasági és a vízgazdálkodási kutatás megfelelő egymásrahatásáról csak ez után az egyeztetés után lehet szó. 583 Mezőgazdasági tervezés A mezőgazdasági tervezés alatt általában az üzem tervezést értjük. Ez csak abban az esetben lehet jó, ha a talaj- és vízügyi adottságokkal helyesen számol a tervező, és ha a mezőgazdasági tervezési alapelveket helyesen alkalmazza. A vízgazdálkodási tervek (vízrendezési vagy vízhasznosítási tervek) és a mezőgazdasági üzemi tervek közé illik a területrendezési és esetleg tereprendezési, talaj- védelmi is. Ma rendkívül kevés az olyan komplex 61 6 TVK 481
