Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)
XIX. fejezet. A vízgazdálkodás és a népgazdasági ágak kapcsolata - Összefoglalás
víz íiágydunaí átvezetésével, azonban a gyakori felületes szennyvízkezelés további kártételekkel fenyeget a szennyvíztáplálásra igen érzékeny soroksári Dunaágban. (iX. fejezet.) 280 Nyomdaipar Hazai nyomdaiparunk jelentős része van Budapesten. Vízellátásuk és szennyvíztermelésük nem jelentős. Azonban a vízgazdálkodás és a nyomdaipar kapcsolatában megemlítendő a Budapesti vízgazdálkodási irányítás alatt álló sokszorosító üzem kiadó vállalattá fejlesztésének reális igénye. 290 Textilipar Budapest igen fontos textilipari központ. A textilipari üzemek vízigényesek. Jellemző erre, hogy a Goldberger gyárnak önálló dunai vízkivételi műve van. A budapesti ipari vízművek kiépítése során a jelentősebb textilipari üzemeket ezeknek a vízellátásába fogják bekapcsolni, így a Kispesti Textilgyárat, a Lódenposztó gyárat, az újpesti Gyapjúszövőgyárat, az Óbudai Textilfestőgyárat sfb. Vidéki üzemeink közül a Szentendrei Posztógyár tartozik az iparághoz. (IX. fejezet.) 310 Bőr- és szőrmeipar A bőripar jelentős vízfogyasztó és szennyvíztermelő. Az Üjpesti Bőrgyár képviseli az ipart nagyüzemei szinten Budapesten. Az Észak-pesti Ipari Vízmű "kiépítése után be fog kapcsolódni ennek vízellátásába. (VIII. fejezet.) 351 Malomipar A malomipar és a vízgazdálkodás kapcsolata hagyományos, de visszafejlődő kapcsolat. Amikor vízerőt használtak' kiterjedten a malmok üzemelésére, tehetett szoros kapcsolatról beszélni. Ma a területen alig van vízimalom. A vízimalmokat részben átalakítottak elektromos üzemű malmokká, részben hagyták elpusztulni. Néhány helyen, így pl. ör- szentmiklóson és Sződön azonban kisegítésül, megfelelő vízhozam esetén még felhasználják a víz energiáját malom üzemelésre. Kétségtelen, hogy ma már a víz gazdaságosabb felhasználási formáját keresik. A felhagyott több évtizeden át működő vízimalmok sok helyen annyira megváltoztatták a patak völgyét, hogy az eredeti állapotra ma már csak következtetni lehet. Jellemző átalakult völgy például a Sződ—"Rákos patak völgye a 6. TVK területén. Egy-egy régi malom felhordalékolt tározótava azonban jellegzetes nyomot hagyott majdnem minden patakvölgyben. A hajómalmok is letűntek a Dunáról. Az utolsó hajómalom ma Ráckevén él mint műemlék áll rekonstruálva. (V. és X. fejezet.) 352 Húsipar A húsipar üzemeit Budapesten kívül megtaláljuk Vácon és Balassagyarmaton is. Nagy vízfogyasztási üzemek és jelentős szennyvíztermelők; Vízellátásuk ivóvíz minőségű vizet igényel, ellátásuk mindenütt közműhálózatból biztosítható. 355 Tejipar Szennyvíztermelése speciális. Tisztításával kutatószerveink behatóan foglalkoznak. A tejipar jelentősége abban áll, hogy nagyobb községeinkben már ma is, a kisebbekben pedig a jövőben kisebb tejipari üzemek létesülnek. Az ipar tehát decentralizálva majdnem mindenütt fog jelentkezni szennyvízproblémáival. (IX. fejezet.) 356 Cukoripar A cukorgyártás nagy vízigén,yű iparág. Mind a budai mind az ercsi cukorgyárak közvetlen dunai vízkivétellel rendelkeznek. Mivel a cukorrépa-termelés területi jellegű, szállítástechnikái és gazdaságossági érdek, hogy bizonyos sűrűségben arányosan elszórtan telepítsenek cukorgyárakat. A nagy vízigény miatt azonban elengedhetetlen, hogy a víz- beszerzési lehetőségeket kellőképpen mérlegeljék és csak abban az esetben telepítsék az üzemet, ha az biztosan ellátható vízzel. Erre fel kell hívni a figyelmet, mert az 1961. évi szárazság éppen a cukorgyárak üzemében okozott jelentős fennakadást. 359 Konzervipar Konzervipari üzemeink közül csak a Dunakeszi Konzervgyárral foglalkozunk, mert a budapesti üzemek vízellátása és csatornázása a városi hálózathoz csatlakozik. A Budapesti Konzervgyárnak azonban önálló vízellátása is van. A Dunakeszi Konzervgyár önálló vízellátású. Bővítése várható; vízellátását is bővíteni kell csőku- tak létesítésével. Közvetlen dunai vízkivétel a viszonylag nagy távolság miatt gazdaságatlan lenne. Szennyvíztermelése jelentős. A szennyvíz igen hosszú nyílt csatornán keresztül jut be a Dunába. A nyílt csatorna mellett jó termőerejű mezőgazda- sági terület van, célszerű lenne megvizsgálni itt a tisztított szennyvíz öntözési felhasználásának lehetőségét. (VIII., IX. fejezet.) 363 Szeszipar A kiterjedt budapesti szeszipar nagy vízigényű és jelentős szennyvíztermelő iparág. Jelenleg is önálló kútból veszi vizét a városi közműhálózat mellett a Likőrgyár. 365 Gyógy-ásványvíz- és szikvízipar Ásvány- és gyógyvizeink problémájával a TVK külön fejezete foglalkozott. A budapesti ásvány- és gyógyvizek intézményes felhasználása biztosított. Jelentősebb ásványvíz előfordulás van az Ipoly völgyében is. A TVK említett fejezete ezeknek a forrásoknak a vizét ivókúrára ajánlja. Hangsúlyozni kell, hogy feltárt és palackozott gyógyvizeink propagandája nem kielégítő. (XIII; fejezet) 479
