Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)
XVIII. fejezet. A vízgazdálkodással kapcsolatos egyéb feladatok
A Kerettervet megelőző időszakról azoknak, a Területekre vonatkozó hidrológiai alap- és alkalmazott kutatásoknak a címjegyzékét és adatait, melyeknek összefoglaló jelentései az egyes intézményeknél rendelkezésre állanak — az elvi és módszertani tanulmányok, valamint az egészen helyi jellegű vizsgálatok kivételével — a 13 TVK-nak megfelelő bontásban. Csermák Béla: Hidrológiai Kutatások számbavétele (1951—1961) VITUKI kiadvány (1962), tartalmazza. Ezek a kutatási eredmények a kiadvány csoportosítása szerint — az egyes Területek felszíni vizeire és vízrendezéseire (I), földalatti vizeire és forrásaira (II), a vízháztartás, vízgazdálkodás és tervezés kérdéseire (III), a felszíni (IV) és felszín alatti (V) vizekből való vízellátásra és a geohidrológiai kutatásokra (VI) vonatkoznak. A számbavétel szerint valamennyi TVK területére érvényesek az alábbi fontosabb és általános kutatási eredmények, melyek a belvízrendszerek tervezésére, a különböző valószínűségi árvízszintek meghatározására, az árhullámok előrejelzésére, a töltésezett folyóink hullámtereinek rendezésére, a talajvízszint térképezésére, a talajvízszin alakulás és talajvízáramlás törvényszerűségeire, a talajvízkészlet számbavételére, a különböző vízgazdálkodási létesítmények: öntözés, vízlépcsők, vízellátás, talajvízre való hatásának vizsgálatára, a talajvízállás előrejelzésére, az ország hasznosítható karsztvízkészletére, a bányavizek nyilvántartására és a bányaüzemek karsztvízkészletekre való hatásának vizsgálatára, forráshozamok előrejelzésére, a vízfelületek párolgására, a hóviszonyok vizsgálatára, az ország vízkészletének megállapítására, a vízgazdálkodási tervezésre, a vízellátó rendszerek vázlattervére, az öntözések és felszíni vizek elvezetésére, a Tiszavölgy öntözési kerettervére, a talajvízdúsításokra, a talajvízből való öntözések lehetőségeinek feltárására, a geohidrológiai talaj- és karsztvíztérképezésre, a mélységi geohidrológiai térképezésre, a víztározá- si lehetőségek feltárására, a hazai árvédelmi vonalak geohidrológiai felvételére, az árvédelmi gátak szivárgásvizsgálataira és a Duna komplex hasznosításának kérdéseire vonatkoznak. Ezeken a hidrológiai kutatásokon kívül még számos olyan kutatás is folyt, melyek eredményei a Keretterv végrehajtása szempontjából igen fontosak. Ezek a felszíni és felszín alatti vizek minőségére és a vízminőségi térképek készítésére, a különböző ipari szennyvizek tisztítására és a szennyvízöntözési lehetőségek feltárására vonatkoztak. Magán a 6. TVK területén a VITUKI, VIZITERV, MÉLYÉPTERV, UVATERV, FTV végeztek olyan kutatási és kutatás jellegű munkákat, melyek a Keretterv munkáinak alapjai lehetnek. Ezek a vizsgálatok főképpen a nagymarosi vízlépcsővel kapcsolatos kérdésekkel, a soroksári Dunaág feliszapolódásával, az Ipoly folyó hidrológiai vizsgálatával, Sződ—Felsőgöd árvédelmével, a Dunai Cementmű vízrendezésével, Szentendre belvízrendezésével, a Bükkös, Hosszú- réti, Sulák, Benta, Szentlélek, Lókos, Derék, Sződ- Rákos patak és a Fekete-víz, valamint több-kisebb vízfolyás vízgyűjtőterületének szabályozásával, illetőleg rendezésével, a nagymarosi duzzasztómű által érintett területek talajvízháztartásával, a szigetmonostori kútsor árvédelmi biztonság szempontjából való vizsgálatával, a szobi zúzómű, a Dunai Cementmű és egy-két kisebb ipartelep vízellátásával, az északpesti felszíni vízművek, a Hármashatárhegy-i és Ezüsthegyi hidraulikus tározókkal, a toki és rá rosi tározókkal, Észak Nógrád víztározási lehetőségeivel, a 6. TVK helységeinek vagy ipartelepeinek felszín alatti vizekből való teljes vagy részleges vízellátásokkal (Dömös, Visegrád, Dunabogdány, Leányfalu, Pomáz, Budakalász, Pilis bányavidék, Pilisvörösvár, Pilisszántó, Nagytétény-Diósd, Szász- halombattai Erőmű, Ipoly-Salgótarján, Szécsény, Balassagyarmat, Romány, Szobi zúzómű, Nagymaros, Zebegény, Nógrádverőce, Vác, Dunai Cementmű, Alsógöd, Fót, Gödöllő, Vecsés, Budapest egész területe, Lukács és Császárfürdő, Tabányi gyógyfürdő, perterzsébeti gyógyfürdő és különböző épületek klímaberendezése), talajvízből való öntözésekkel (Szentendre-sziget, Csepel-sziget, Ipoly- völgy), a nagymarosi dunai erőművel kapcsolatos vízföldtani kérdésekkel, Ipolyvölgy hidrológiai feltárásával, a budapesti földalatti vasútihidrológiai kérdéseivel foglalkoztak. Az egyes Területi Kerettervek végrehajtásához szükséges kutatások — a hidrológiai kutatások mellett — mind élesebben mint a műszaki beavatkozásokkal kapcsolatos alap- és alkalmazott kutatások jelentkeznek. Azok a feladatok, melyek az egyes területeken a Keretterv időszakában a kutatómunka jövő feladatait adják: az egyes kisebb vízgyűjtő területek összefüggő egységes rendezési terveinek kidolgozása, a talaj-, karszt- és mélységi vízkészletek és hasznosan kitermelhető mennyiségeiknek megállapítása, a vízkészletgazdálkodás kialakítása, a vízgazdálkodási létesítmények legbiztosabb és leggazdaságosabb megtervezése, az árvédekezés, belvízgazdálkodás, öntözés vízerőhasz- nosítás stb. A Keretterv végrehajtásához szükséges további adatgyűjtést és sűrítést, valamint kutatást — az egyes területekre decentralizáltan — a VIZIG.-ek hidrológusainak, vízkémiai' laboratóriumainak és a jövőben alkalmazandó geohidrológusainak is végeznie kell az országos szervvel, a VITUKl-val együtt és az ő koordinációja mellett. A kutatások során országosan, de a területekre vetítetten is az alábbi súlyponti feladatcsoportok jelentkeznek: a minőségi kutatás kiszélesítése és a rendelkezésre álló felszíni és felszínalatti vízkészletek védelme, a vízszükségletek fedezése érdekében a mélységi vizekkel kapcsolatos kutatások kiterjesztése, a szakágazatokkal (árvízvédelem, belvízgazdálkodás, vízrendezés, öntözés, folyószabályozás, vízerő- hasznosítás) kapcsolatos kutatások fokozása. 458
