Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)

XVIII. fejezet. A vízgazdálkodással kapcsolatos egyéb feladatok

Vízgazdálkodási Társulatok Ivóvíztársulat Ráckeve,

Gödöllői Ivóvíztársulat, Gödöllő Lókos Vízgazdálkodási Társulat, Rétság, Patyina Ivóvíztársulat, Szentendre Zsámlbéik-Tötki Ivóvíztársulat, Zsámbák Törökbálinti Ivóvíztársulat, Törökbálint Diósdi Ivóvíztársulat, Érd Miként a felszabadulás előtt, úgy a felvételezés idején is a TVK területén két megyei hatóság: a Pest megyei és a Nógrád megyei Tanács VB. működött.

A megyei tanácsok vb. szakigazgatási szerveinek feladatkörébe tartozik: az árvíz- és belvízvédekezés és a helyi vízkárelhárítás továbbá a helyi vízrendezés, és a helyi vízkárelhárítás, a vízellátás és csatornázás, a helyi hévizhasmosítás, valamint a tanácsi kezelésbe tartozó fürdők ügyeinek ellátása, továbbá az öntözőtelepek, halastavak kijelölése, vízgazdálkodási társulatok szervezése, továbbá — mezőgazdasági termelési szempontból — azok felügyelete.

Víz- és Csatornamű Vállalatok feladata a lakosság ivóvízzel való ellátása, a szennyvíz elvezetése (szolgáltatások) és kisebb mértékben építés (kút- és vízműépítés). Nehezítette a helyzetüket, hogy sok városi és községi üzem nem tiszta profilú, tehát nem kizárólagosan vízellátási és csatornázási feladatokat lát el, hanem egyéb, város- és községgazdálkodási munkát (kertészet stb.) is végzett.

Vízgazdálkodási társulatok feladata a helyi jellegű vízrendezési és vízhasznosítási tevékenység (vízrendezés, vízellátás, vízkárelhárítás, öntözés stb.) ellátása. A társulatok az érdekelt termelők és a lakosság összefogása révén alakultak ki.

A Középdunavidék 8 társulata elsősorban ivóvíz- ellátás céljára alakult.

A fejlődés és annak szervezeti igényei

Á Középdunavidék fejlődése igen jelentős a TVK-ban, illetve a 20 éves távlati fejlesztési tervben rögzítettek szerint. Azok a nagy vízgazdálkodási létesítmények, amelyek építése a TVK területén tervbe van véve, lényeges kihatással lesznek a

területen települt vízügyi szervek fejlődésére. Ha csak a mezőgazdasági vízhasznosítás terén a Kis- kúnsági és a Duna—Tisza-csatoma jelentőségét, & vízerőhasznosítás terén a nagymarosi erőmű létesítését, az árvízvédelmi fejlesztésnél a Duna bal- partij szentendrei, érd—adonyi építkezéseket, a folyószabályozás közül az apostagi szakasz és az Ipoly szabályozását emeljük ki, szembetűnő az ezekkel összefüggő építkezések és üzemelések nagysága a felvételezési időszakban végzett ilyen irányú munkákkal szemben. Éppen ezért különösen a Középdunavidék vízügyi szervei, közöttük a vízgazdálkodási központ kialakításához jelentős érdek fűződik.

Ha a sokirányú tevékenységet és a vízgazdálkodásban érintett szervek sokaságát nézzük, akkor a TVK területén elsősorban a vízgazdálkodás hatékony területi irányító szervét kell kialakítani.

Ennek érdekében:

1. meg kell teremteni a vízmérlegen alapuló vízkészletgazdálkodást;

2. ki kell alakítani a TVK területén a vízgazdálkodási központot;

3. létesíteni kell a duna—tiszaközi területek részére egy Tájegységi Tervező Irodát;

4. ki kell alakítani a területi hidrológiai észlelések rendszerét és a területi kutatások alapjait;

5. meg kell határozni a fejlődés ütemét, nagyságát és összefüggéseit, figyelembevéve a tanácsok és a vízgazdálkodási központ tervszerű együttműködésének alapjait (vízgazdálkodás tanácsok létesítése);

6. üzemi (igazgatósági) építő és üzemelő szerve zetet kell kialakítani;

7. elő kell készíteni a vízgazdálkodási társulatokat az építő és üzemelő tevékenység hatékonyabb ellátására;

8. a szakaszmérnökségeket alkalmasokká kell

tenni az államigazgatási részfeladatokban (felügyelet, helyszíni eljárások stb.) való közreműködésre;

9. megfelelő elhelyezést kell biztosítani a vízgazdálkodási központnak ési üzemeinek (gépészeti üzem, kitűző telep, kikötő stb.).

2. KUTATÁSI FELADATOK

A vízgazdálkodás feladatai: a vizek kártételeinek elhárítása, a vízkincs megőrzése es a társadalom részére leghatékonyabb kihasználása már magukban rejtik, hogy ehhez a gazdálkodáshoz a gazdálkodás tárgyának, a víznek, mint természeti adottságnak, minél tökéletesebb ismerete szükséges. Minél nagyobbak a vízzel való gazdálkodás követelményei (a társadalom előrehaladása miatt) és minél bonyolultabb lesz a gazdálkodás, annál mélyrehatóbbnak kell lenni a tudománvos kutatás minden módszerét igénybevevő ismeretfeltárásnak.

Ä kutatási feladatok előbb csak mint a felszíni, majd a felszín alatti víziekre vonatkozó adatfeltárásokban jelentkeztek, a fontosabb vízfolyások és

területek hidrológiai adataira — a vízállás, vízhozam és ezeket befolyásoló egyéb adatokra — vonatkozóan. A vízgazdálkodás feladatainak megoldásához azonban nemcsak, adatokra van szükség, hanem hidrológiai és ehhez kapcsolódó meteorológiai, geológiai és morfológiai kutatásokra is. A hidrológiai adatgyűjtést és alapkutatásokat a Keretterv időszaka előtt a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet (VITUKI), valamint ennek elődje а Vízrajzi Intézet és az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem (ÉKME) vízépítéstani tanszékei, míg az alkalmazott kutatásokat előbbiek, valamint túlnyomóan a VIZITERV, MÉLYÉPTERV, UVATERV és FTV végezte.

58 « TVK

457