Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)
XV. fejezet. Többfeladatú vízgazdálkodási nagylétesítmények összefoglalása
 vízerőmű összes beruházási költsége 56,6 millió forint. Az energiatermelésre jutó fajlagos beruházás 1 kW-ra 14 040 Ft, 1 kWó 16,00 Ft Ezt az igen magas értéket a bemutató-, tan- és kísérleti jelleg indokolja, másrészt a gépegységeknek olyan megválasztása, hogy azok szivattyúüzemre is alkalmasak legyenek. Az erőmű csúcsüzem tartására a soroksári Duha- ág rögzített szintje következtében nem alkalmas. A Kvassay vízerőmű a közeljövőben már mindkét gépegységével üzemképes lese. A vízierőmű bemutató-, tan- és kísérleti jellegénél fogva ugrásszerű emelkedést jelent a vízerőművek fejlesztésében és így tervezési, majd később kivitek és üzemi tapasztalatai a további vízerőműfejlesztésnél mindenképpen figyelembeveendők. lesznek. Alsó torkolati művek Az 1956-os jeges árvíz alkalmával tönkrement alsó torkolati művek újjáépítésével kapcsolatosan számos változat merült fel. A VIZITERV tanulmánytervében — mivel megállapítása szerint a régi művek környezete az új művek elhelyezésére nem alkalmas — egyik lehetőségként a makádi lecsapoló csatorna mentét, másik lehetséges helyül pedig a tassi holtágat vizsgálta meg. Felmerült a különálló vízkieresztőzsilip és erőmű építésének gondolata is. A tassi holtágban elhelyezett új egybeépített műtárgy a régi műtárgytól mintegy 200 m-re nyugatra települne 13,0 m fenékszélességű közös elő- és utócsatomával. A vízkieresztő zsilip 2x4,50 m fesztávú és 94,50 m. Orsz. küszöbmagasságú nyílását a küszöb mögé süllyesztendő vastáblák zárnák el. A jobbparton tervezett vízerőtelepbe két darab Kaplan turbinát terveztek egyenként 25 m3/s víznyeléssel. Eséshatárok 0—5,0 m. A vízerőtelep teljesítménye a legkedvezőbb 30 m3/s kiépítési vízhozam mellett 1,6 kW volna. A termelhető évi energia 6,9 millió kWó. A fenti változatot elvetették, mint nem gazdaságos megoldást és helyette a víz- kieresztés a hajózsilip átalakításával kívánják megoldani. Jelenleg részlettervezés alatt áll a tassi hajózsilip átalakítása szegmens elzárószerkezetes vízki- eresztő művé. Ezenkívül a jelenlegi ideiglenes vízkieresztőmű helyén a soroksári I. sz. belvízcsatorna felé 10—15 m3/s vízleeresztési lehetőség és egy szivattyúállomás elzárás építése van tervbevéve. A Soroksári Dunaág fejlesztésének ütemezése még nyitott kérdés és szorosan összefügg a Duna—Ti- sza-Csatorna kérdésével. 2.24. DUNA—TISZA CSATORNA A DTCS ismertetését teljes részletességgel a 7. sz. TVK XV. fejezete tartalmazza. Itt csak rövi- debb leírását adjuk. A Duna—Tisza-Csatorna gondolata több, mint 200 éves és ez idő alatt sokféle tervváltozat készült a Duna és a Tisza völgyének csatornával való ösz- szekötésére. Magassági vonalvezetés tekintetében a csatomaváltozatok a mélyvezetésű (egyirányú esésű) és a magasvezetésű (kétirányú esésű) változatokra oszthatók. Feladatúk szerint egyfeladatú (pl. hajózás) és többfeladatú (hajózás, öntözés, vízerő) változatok különböztethetők meg. A Tisza csatornázás és a Tisza völgyében szükséges öntözővízpótlás kérdésével kapcsolatban jelenleg a többfeladatú, magasvezetésű Duna—Tisza Csatorna megoldás került előtérbe. A fejlesztéssel kapcsolatos újabb vizsgálatok és tanulmányok eredményéképpen a Duna—Tisza- Csatorna kiépítését a Duna—Tisza-közi hátság öntözővízellátása, a hajózás, a csúcsesergiatermelés és messzebbi távlatban a Tiszavölgy vízpótlása. teszi indolkolttá. A népgazdaság1 igényeinek fejlődését követve', a kiépítést I—IV. ütemre bontva tervezik végrehajtani. A 6. TVK területét a Duna—Tisza Csatorna építése oly mértékben érinti, hogy egyrészt csatorna kiágazása, torkolata a TVK területén van, másrészt pedig a soroksári Dunaág területén a csatorna építésével kapcsolatosan fejlesztési munkálatokat kell végrehajtani. E fejezetben főleg a soroksári Duna- ágat érintő kérdéseket részletezzük. A tervezett építés I. üteme. Feladata: mintegy 20 m3/s öntözővíz biztosítása. Ebben az ütemben a Duna—Tisza Csatorna a 85, cskm-ig terjedő szakasza épül, mely a dunavölgyi öntözések ellátására szolgáló főcsatorna szerepét tölti be, sem hajózást, sem pedig energiatermelést nem tesz lehetővé. Az I. ütemmel kapcsolatban a területen a soroksári Dunaágon semmiféle bővítési munkára nincs szükség. A II. ütem feladata a Duna—Tisza közi öntözések további fejlesztésére további 30 m3/s öntözővíz szolgáltatása a Tiszavölgy felé eső Duna—Tisza közi területekre. Hajózásra, energiatermelésre, vagy a Tiszába való vízátvezetésre ebben az ütemben sem kerül még sor. A II. ütemben szükségessé válik a isoroksári Dunaág bővítése 87 m3/s vízvezetésre, a Kvassay-zsilip vízbeeresztő táblával való felszerelése, valamint a Dunaharaszti híd alatti medermé- lyítés fenékbiztosításia. Maximális megengedett vízszint a Kvassay-zsilip alatti 97,30 m. Orsz. a Duna —Tisza-Csatorna kiágazásánál 97,10 m. Orsz. Medermélység 3,1—3,6 m, fenékszélesség 80,0—60,0 m. A medexbővítési során sziklarobbantásra is szükség van. A Soroksári Dunaág bővítés költsége 31 mál- bó Ft. A III. ütem. Feladata az eddigi öntözési feladatokon felül az összeköttetés megteremtése a Duna és a Tisza között, a hajózás biztosítása 1000 tonnás uszályok számára kétjáratúan, 1350 tonnás uszályok számára egyjáratúan, végül csúcsenergia termelés a Duna—Tisza Csatorna és a Tisza III. vízlépcsővel kapcsolatban a létesülő alpári tározó között. Ebben az ütemben létesített vízerőtelep 6 órás csúcsteljesítménye 2 MW. A Soroksári Dunaág ebben az ütemben 107 m3/s- ra bővítendő. E vízigény megoszlása: Duna—Tisza Csatorna 50 m3/s, északi övcsatorna 8,5 m3/s, kis- kúnsági főcsatorna 42 m3/s, ipari vízigény 6,5 m3/s. A Kvassay zsüip mellett ebben az ütemben új hajózsilip épül 12x85 hasznos méretekkel. A maximálisan megengedett vízszint, a vízszintesé» és a medermélység a II. ütemhez képest változatlan, de 426
