Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)
XV. fejezet. Többfeladatú vízgazdálkodási nagylétesítmények összefoglalása
Az energiatermelésre jutó fajlagos beruházás 1 kW-ra 20 400 Ft, 1 kWó-ra 3,95 Ft . /Íz Adonyi Vízerőmű hatása a vízgazdálkodási ágazatokra Vízerőhasznosítás. A tervezett folyami vízerőmű jól kapcsolódik; a Duna hasznosítási sémájába. Duzzasztása JN agymarosig visszahat, az alatta lévő íaj- szi vízerőmű viszont alvizebe duzzaszt be. Kiépítési teijesitmenye 150 1V1VV, átlagos évi energiatermelése pedig 770 millió kWó. A íajszi vízlépcső meg- épuiteig elsősorban alaperőműkent szerepel és betölti a nagymarosi vízerőmű kiegyenlítő tározójának szerepet. A Soroksári Dunaag lelő torkolatánál épülő Avassay Vízerőmű teljesítménye állandósul es energiatermelése több, mint ketszeresere növekszik. A Visegrád feletti prédikálószéki szivattyús energiatár ozo esetleg az Adonyi Vízerőmű termelését csucsenergiává alakíthatja át. hajózás. A tervezett vízlépcső a szükséges 3,5, illetve 3,ö5 m-es vízmélységek állandosuiasaval, a kanyarulat! viszonyok megjavításával, a hajóút szeiessegenek nóveiesevel jeient előnyt. Az átzsi- lipeles viszont a menetidőt növeli. Armentesítes és Joiyoszabaiyozás. Meg kell erősítem a töltéseket, noveini kell a hullámverés ellem vedomuveket. Jelentősen csökken viszont az egyébként eivegzendo íoiyoszabaiyozasi munkák mennyisege. A lecsökkent sebesseg miatt kis vízhozamok idejen a mederben kisméretű feitoitodes varnato. A jegjárási viszonyokban is változás áll be. A jég megjelenése és beanasa hamarabb log bekövetkezni, jeges időszakok átlagos tartóssága megnő. Viszont a vízlépcső csökkenti az alatta levő szakaszon a jegtonaszkepzés veszélyét. Belvíz-védekezes, vízrendezés. A vízlépcső duz- dasztó hatasa miatt az öbiözetekben összegyűlő szivárgó vizek szempontjából a hatás káros, mert új iecsapolócsatomakat, szivattyútelepeket szükséges iétesiteni. A meglévő szivattyútelepek üzemideje és emelési magasságának tartóssága megnő. Viszont a íejlestzett lecsapoló hálózat az öntözésekkel együtt lehetővé teszi a korszerű talajvízgazdal- kodast. Öntözés. A vízlépcső az öntözést kedvezően befolyásolja, mert állandó gravitációs vízkivétel biztosít. Innen biztosítunk öntözővizet a Duna—Tisza- Csatorna segítségévei országos viszonylatban is komoly nagyságrendű területek öntözéséhez 1975— —1980-ban mintegy 50 m3/s, távlatban pedig 200 m3/s nagyságrendben. Ivó- és ipari vízellátás. A vízlépcső különösen a fővárosi ivó- és ipari vízellátása szempontjából kedvező, mert a vízkivételi művek teljesítő képessége tetemesen megnő. Ugyanakkor azonban egyes vízellátó berendezéseket át kell építeni. Települések, ipartelepek csatornázása, vizek tisztaságának védelme. A vízlépcső következtében a szennyvizek gravitációs bevezetésének lehetősége és az öntisztítás mértéke csökken, ami miatt szennyvíz átemelő szivattyútelepek építése és fokozott szennyvíztisztítás szükséges. A Budapesti Csatornázási Művek egyes berendezéseinek es gravitációs betorkolásainak átépítése szükséges. Üdülés, vízisport, természetvédelem. A duzzasztott víztér az üdülési lehetőségeket növeli, a vízisportoknak kedvező fejlődést biztosít. A talajvízszint állandósága kb 2 km-es sávban a folyómenti erdős területekre jó hatással van. Ásvány- és gyógyvizek. A dunai törésvonal mentén különösen Budapesten nagy számban található források és artézi kutak vízhozamát a megemelkedett vízszint károsan befolyásolhatja. Vizsgálni kell az árhullámok hatását a budapesti forrásoknál. Halászat. Halállomány növelésére a duzzasztás jó lehetőséget biztosít. A halgazdálkodás szempontjából szükséges viszont a szennyvizek fokozottabb tisztítása. 2.23. A SOROKSÁRI DUNAAG A Soroksári Dunaágon megkezdett vízgazdálkodási nagylétesítmények még nincsenek befejezve. A felső torkolati művek közül a Kvassay Vízerőtelep megkezdett építésének befejezése után az alsó torkolati művek közül a vízkieresztés problémáját kell megoldani. A Tassi Vízerőmű helyreállítása egyelőre nem gazdaságos. A Duna—Tisza-Csatoma megépítése esetén felmerülő igényekkel külön fejezetben foglalkozunk. A „Kvassay” Vízerőmű A Kvassay Vízerőművet az akkor még meglévő Tassi Vízerőmű folyóági erőműpárjaként tervezték és kezdték meg az építését 1956-ban. Az erőmű a keretterv kiindulási időpontjában építés alatt állott, de a gépegységek beépítéséhez még hozzá sem kezdtek, ezért az új, megvalósuló vízerőművek közé kell sorolnunk. Az erőmű főcélja az energiatermelés, amellett azonban azokban az időszakokban, amikor a Duna alacsony vízállása következtében ez nem lehetséges, a generátorokat motorként forgatva a mű szivattyúként működik és mintegy 15—20 m3/s víz- mennyiségnek a Soroksári Dunaágba való szállítását teszi lehetővé. Az 1962. év végére elkészülő vízerőtelepen két darab Kaplan turbina összesen 50 m3/s vízmennyiségre épül, az esés 0—7,27 m között változik, átlagosan 2,0 m, szerkesztési esés 4,6 m. 1 db. turbina víznyelése a szerkesztési esésnél 25 m3/s. Eszerint a maximális teljesítmény 1600 kW., átlagos évi közepes teljesítmény 556 kW, évi maximális energia- termelése 8,2 millió kWó, átlagosan 4,9 millió kWó. Szivattyúüzem lehetséges évente max. 185, átlag 70 napig. Az Adonyi Vízlépcső üzembehelyezése után a duzzasztott vízszint és a Soroksári Dunaág rögzített vízszintje szinte állandóan közel azonos esést állít elő, theát a várható teljesítményt is állandósítani fogja. Így a Kvassay Vízerőmű az ország legnagyobb kihasználási óraszámú vízerőműve lesz. Az erőmű a fentieken kívül tan-, bemutató és kísérleti célokra is épül, ezért az alapvető műszaki igényeken túlmenően van megépítve és gépészeti és villámos vonalon felszerelve. §4 6 TVK 425
