Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)
XV. fejezet. Többfeladatú vízgazdálkodási nagylétesítmények összefoglalása
Magyar területen Esztergom város védelme érdekében terveznek töltésépítést, a komáromi öblö- zetben a töltéseket hullámvédelemmel látják el, végül védelmi beavatkozások szükségesek a duna- parti különböző ipari létesítmények védelmére. Ezeknek a munkáknak nagyrésze a TVK területén kívül van. A csehszlovák területen kilenc, Magyarország területén nyolc öblözetben, illetve szakaszon szükséges védelmi létesítmények a Nagymarosi Vízerőmű összköltségének mintegy 40%-át teszik ki. c) Alvízi kotrás és folyamszabályozás A Nagymarosi Vízlépcső alvízében, a TVK területén, az 1657—1696 fkm között mintegy 24,6 millió m3 mederkotrást irányoztak elő az energiatermelés növelése, a hajóút megjavítása és az árvizek jobb levezetése érdekében. A vízlépcső alatti mederben, a kotrással lesüly- lyeszthető alvízszint a mű szelvényében a hasznos esést a vízhozamtól függően 1,47—0,36 m-rel növeli, ez 3000 m3/s vízhozamnál 21 MW többletteljesítményt jelent. A mederkotrás fenékmagasságát a vízlépcső szelvényében 96,50 m. Orsz. fenékszinttel, a fenék esését a főmederben és a Váci Dunaágban 4,7 cm3km, a Szentendrei Dunaágban 5,2 cm/km-ben tervezik. 2.22. AZ ADONYI FOLYAMI VÍZERŐMŰ a) Vízlépcső A Duna 1601,4 fkm szelvényében tervezett vízerőmű a Duna—Nagymaros alatti kizárólagos magyar érdekű szakaszának első lépcsője, a Duna 1657—1566 fkm közötti szakaszát hasznosítja. A vízlépcső helyét a folyam csatornázási tervében úgy választották meg, hogy a duzzasztott vízszint csatlakozzék a nagymarosi vízlépcsőhöz és a duzzasztás a soroksári Dunaág felső torkolatánál a vízkivételt, illetve a Dunaág élővízforgalmát kedvezően alakítsa ki, az alsó torkolatánál a tassi vízlépcső alvizét ne befolyásolja. Mérlegelték, hogy a műtárgyak alapozása az alsó vízzáró agyagba beköthető legyen és végül nem utolsó szempont volt a döntésben az sem, hogy a hajózsilip és a vízerőmű létesítményeit lehetőleg a parton lehessen megépíteni. A vízlépcső tervezett duzzasztási szintje 100,50 m. Orsz. A vízlépcső esésének növelését a vízlépcső alatti mederszakaszok kotrásával tervezik. Alvízé- be a tervezett Fajszi Vízerőmű duzzaszt vissza. Az Adonyi Vízerőmű létesítményei három főcsoportba sorolhatók: a vízlépcső műtárgyai, a duzzasztott térben létesülő védelmi művek és az alvízi kotrás. A műtárgyak elrendezése: a Duna balpartján a Csepel-szigétnél kettős hajózsilipet, a jobbparton az adonyi sziget csúcsán a vízerőtelepet tervezték, a kettő közé a mederbe a duzzasztóművet helyezték el. A hajózsilipek 34,0x310,0x4,50 m hasznos mérete lehetővé teszi, hogy egy hajózsilipen egy hajóvonat egyszerre hajózhasson át. A hajózsilipek felső kapúja kettős szegmens, az alsó támkapú. A feíső fő küszöbmagassága 90,75 m. Orsz., a hajózsilipek fenékszintje és az alsó fő küszöbmagassága 89,50 m Orsz., a hajózási mélység 4,50 m. A zsilipkamrák töltését és ürítését egymástól függetlenül üzemelő töltőrendszer végzi. A hajózsilip és a duzzasztó között 450—450 m hosszúságban mólót, a parton 300 —300 m hosszúságban vezetőművet alakítottak ki, a várakozó öblök külső nyílása 115 m. A duzzasztómű a hajózsilip felső főhöz csatlakozik. Célja a Duna vízszintjét 10,50 m. Orsz. magas- az esést. Mozgatható nyílászáró vasszerkezetével biztosítja a Q=7500 m3/s árvízhozam levezetését is. és 90,75 m. Orsz. küszöbmagasságú áteresztőnyüás m3/s, összesen 300 m3/s. Esés maximálisan 7,40 m. gravitációs levezetésének részbeni megszüntetése szempont j ából. A mederbe épült 17 db 24,0 m nyílásszélességű és 90,75 m A. f. küszöbmagasságú áteresztőnyüás elzárása 9,75 m magas kettős kampós vasszerkezetű szegmensgáttal történik. A duzzasztómű pillérein át az alvízi oldalon vasszerkezetű kezelőhíd van. A felső és alsó ideiglenes elzárásokat úszóda- rú kezeli. I A vízerőtelep a duzzasztómű mellett a jobbparton kialakított öblözetben helyezkedik el. Az erőtelepben 10 db Kaplan rendszerű turbina, 10 db generátor és a segédgépek vannak elhelyezve. Egy betontömbön két turbina és két generátor települ. A turbinák kiépítési vízhozama egyenként 300 m3/s, összesen 3000 m3/s. Esés: maximálisan 7,40 m, névleges 4,92 m. b) Védelmi létesítmények A duzzasztó miatt a vízszintek változása részben előnyös, részben káros az érintett területen. Előnyös a vízszint emelkedése a Fővárosi Vízművek víznyerő telepeinek fejlesztésénél, a kikötők és hajóállomások üzeménlé, ezeken felül a vízlépcső fölött az adonyi öblözetben és a Csepel-szi- geten gravitációs vízkivételi lehetőség nyílik mintegy 2900 ha öntözésére. Hátránya viszont a mezőgazdaságilag eddig hasznosított hullámtéri területek elvesztése, az árvédelmi töltések állékonyságának csökkenése a talaj- vízszint megemelkedése, a belvizek és külvizek gravitációs levezetésének részbeni megszűnése, illetve nehézségbe ütközése szempontjából. c) Alvízi kotrás Az adonyi vízlépcső alvizében az 1601—1565 fkm szelvények között alvízi mederkotrást irányoztak elő. E munkálatokkal egyrészt az erőtelep hasznos esését és ezzel teljesítőképességét növelik, másrészt a hajózási mélységet biztosítják. Az Adonyi Vízerőmű összefoglaló adatait a 2. sz. melléklet tartalmazza. Beruházási költségek Teljes beruházási költség 3 060 millió Et Ebből vízlépcső 2 178 millió Ft védelmi létesítmények 622 millió Ft alvízi kotrás 260 millió Ft 424
