Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)
XV. fejezet. Többfeladatú vízgazdálkodási nagylétesítmények összefoglalása
Á vízlépcső duzzasztási szintje 2300 m3/s-nél kisebb vízhozamok esetében 108,50 m. Orsz, 2300— —3000 m3/s között fokozatosan 108,00 m. Orsz-re csökken, 3000—6000 m3/s vízhozam esetén 108,00 m. Orsz. szintet tartják, míg 6000 m3/ vízhozam felett a duzzasztómű nyílását szabaddá teszik, a duzzasztás szünetel. A vízerőmű esésének növelését a vízlépcső alatti mederszakaszok kotrásával tervezik létrehozni. A Nagymarosi Vízerőmű létesítményei három főcsoportba sorolhatók: a vízlépcső műtárgyai, a duzazsztott térben létesülő védelmi művek, valamint az alvízi kotrás és f olyamszab ályozás. a) A vízlépcső műtárgyai A tervezett vízerőmű műtárgyainak altalaját helyenként tektonikailag zavart andezit és andezit tufa alkotja. A műtárgyak elrendezése: a Duna balpartján kettős hajózsilipet terveztek, azután 6 gépegységes vízerőtelep,, majd kilenc nyílással rendelkező duzzasztómű és végül a. jotobparton 6 gépegységes vízerőtelep következik. A műtárgyon át a kiét part között új közúti kapcsolatot irányoztak elő. A Hajózsilipek 34x260x4,50 m-es hasznos mérete lehetővé teszi, hogy egy hajózsilipen egy vontatóból és hat darab 1000 tonnás uszályból álló hajóvonat egysezrre hajózhasson át. A hajózsilipek felső kapuja kétrészes- szegmens — az alsó tám- kapu. A felső fő küszöbmagassága 98,50 m. Orsz. a hajózsilipek fenékszintje és az alsó fő küszöbmagassága 95,50 m. Orsz. A legalacsonyabb vízállás 99,07 m. Orsz., a legmagasabb 108,50 m. Orsz. az oldalfalak felső járósíkja 110,00 m. Orsz. A hidak alatti szabad magasság a legmagasabb hajózási vízszintek esetén 9,00 illetve 8,50 m. A zsilipek töltését és üri- tósét az alsó főiben elhelyezett rövid oldalcsatomák .a fenéknyílásokon, keresztül biztosítják. A hajózsilipekhez csatlakozó felső öböl 84—152 m, az alsó öböl 84—120 m szeles, mindkettő 400 m hosszú. A duzzasztómű a hajózsilip alsó főhöz csatlakozik. Célja a Duna vízszántjét a 108,00—108,50 m Orsz. magasságra duzzasztva a turbinák részére szükséges hasznos esést biztosítani. A mű kialakítása olyan, hogy a Q=10,500 m3/sec nagyságú 100 éves valószínűségű árvíz a mű nyílásain és a hajózsilipeken át — kár nélkül — 44 cm önduzzasztással levezethető. A kilenc darab egyenként 24,0 m nyílásszélességű és 98,75 m. Orsz. küszöbmagasságú áteresztő nyílás lezárása 9,75 m magas, kétrészes vasszerkezetű szegmensgáttal történik. E mozgatható elzárószerkezetek lehetővé teszik a vízszint szabályozását, az árvíz és a jég levonulását. A felső és alsó ideiglenes elzárások bakdarúk segítségével helyezhetők el. Az osztott vízerőtelepen gépsapkás típusú Kaplan rendszerű komplex turbinák, generátorok és segédgépek vannak elhelyezve. Egy betontömbön két turbina és "két generátor települ. A turbinák kiépítési vízemésztése egyenként 300, Összesen 3600 m3/S, A tizenkét turbina maximális víznyelése 3930 m3/s. Esés 590—60Ó0 m3/s vízhozamnál 9,43— 3,04 m, 3600 m3/s vízhozamnál 5,10 m. Egy turbina járókerék átmérője 8000 mm, fordulatszáma 46,9/perc. Egy turbina teljesítménye 25,400 LÉ. Égy generátor teljesítménye 17 500 kV A, feszültsége 6 300 V., fordulatszáma 46,93perc. A transzformátorok feszültség áttétele 6,3/120 kV. A vízerőműbe beépített max. teljesítmény 187 MW, a garantált 90%-os tartamú teljesítmény (nov. dec. jan. havi átlag) 174 MW optimális üzemmódban átlagosan, részleges csúcsüzem esetén, évi 1060 millió kWó villamosenergiát termel, Évi átlagos energiatermelés alapüzemnél 1076 millió kWó. Energiatermelés száraz évben 830 millió kWó. A csúcsteljesítményre való felfutásnál 1 m3/s vízemésztés növekedést figyelembevéve 90% tartósságnál (1200 m3/s) a vízerőmű 2,77 órán át képes 140 MW-nyi csúcsteljesítményt leadni. Ezenkívül átlagban évente 228 napon át van mód arra, hogy az erőmű 175 MW-os csúcsteljesítményt szolgáltasson, esetleg napi 1,5 óránál rövidebb időtartamon keresztül. A turbinák szerelésére mindkét erőtelep mellett a hídról megközelíthető parti szerelőcsarnok épül. A balparton üzemi és irodaépület, raktárak és műhelyek helyezkednek el. A termelt villamosener- giát az országos hálózatba a balparton elhelyezett 120 kW-os szabadtéri kapcsolóállomáson át Vác felé továbbítják. Egyéb létesítmények: Bekötőutak épülnek a balparton a 121 sz. budapest—szobi és a jobbparton a 11. sz. budapest—esztergomi műúthoz. A vízlépcsőn keresztül vezető közúti híd szélessége 10,0 m, melyből 7,0 m a kocsipálya és 2x1,50 m a gyalogjáró kszélessége. A pályaszintmagassága 117,00 m. Orsz. Vasúti bekötővágányt terveztek a nagymarosi vasútállomásról a szerelőcsarnokhoz. A vízlépcső építésével egyidejűleg rendezik a Duna medrét és partjait is. A lakótelep — kommunális berendezésekkel — Nagymaros és a vízerőmű között épül. b) Védelmi létesítmények A vízlépcső duzzasztása következtében a vízszán emelkedés a duzzasztómű szelvényében Q = 1400 m3/s-nál 7,63 m, Q = 2300 m3/s-nál 6,00 m, Q = 3000 m3/s-nál 5,68 m és Q = 6000 m3/s vízhozamnál 2,74 m. A Dunán a duzzasztásnak a környezetet befolyásoló hatása a legkisebb vízhozamok idején 110 km-es hosszon érvényesül, a Komárom feletti szakaszon a duzzasztás jelentéktelen. A mellékfolyókon a duzzasztás érvényesül. Ipolyon 11 km, Ga- ramon 12 km, Vágón 36 km, Nyitrán 26 km, Zsit- ván 15 km, Kis-Dunán 20 km, Mosoni Dunaágban 15 km hosszon. A duzzasztás káros hatását megfelelő műszaki berendezésekkel tervezik kiküszöbölni. Így árvíz- védelmi, belvíz- és kisvízfolyás rendezési munkák szükségesek, kommunális és közlekedési létesítményeket kell áthelyezni, bevédeni, illetve építeni, valamint épületszigetielési munkák, kisajátítások stb. szükségesek. Csehszlovák területen a főbb munkák az Ipoly és a Garam medencék alsó részében, a Kravanyí, Izsai, Komáromi öblözetekben, az Álsó-Vág és Nyitra, továbbá Komárom város környezetében, végül a Csallóköz délkeleti részében összpontosulnak. 423
