Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)

XIV. fejezet. Vízparti üdülés, fürdés, vízisportok és természetvédelem

Igen nehéz a vízparti üdülőhelyek megközelítése. Főleg a vonatközlekedés rossz, az aránylag ritka járatok menetideje hosszú. összegezve: a vízparti üdülés, fürdés, vízispor­tok a dolgozók pihenését, frissességét, jobb mun­kakedvét, ellenállóságát biztosítják és népegész­ségügyi hatásai népgazdasági szinten jelentkeznek. Fenti előnyök azonban csak akkor jelentkeznek, ha az üdülés tényleg kikapcsolódás és nem az elő­ző életmód folytatása. 1.22. A TERMÉSZETVÉDELEM MŰLTJA ÉS JELENE Terület állapota: Budapest főváros és az iparo­sodás fejlődésének ellenére a budai, pilisi és a nógrádi hegyek a természetesen kialakult állapot­ból elég sokat megőriztek. A kisebb beruházások hatása források védelmé­ben, a turisták jó vízellátásánál jelentkezik. Vác- rátóti botanikuskerti vízilétesítmények a nagy­számú és ritka növények megvédése (talajvízszint emelése) szempontjából jelentősek. A védelmi intézkedések közül kiemelkedik az OTT 4235/1949. számú rendelete, melynek alapján Budapest főváros régi határán belül fekvő meleg és langyos gyógyforrásokat, valamint a gyógyvizű kutakat külső védterület kijelölésével természetvé­delmi értéknek nyilvánította. Az egyéb természetvédelmi intézkedések ered­ménye a források eróziótól történő védelme, mely eredményesnek bizonyult. A védelem hatása a turisták vízellátása, gyógy­források megóvása, valamint tudományos szem­pontból jelentős. A természetvédelem vizi vonatkozású területei helyileg idegenforgalmi szempontból fontosak. A védett forrásokat települések vízellátásába be­kapcsolni tilos, csak a kirándulók, turisták és a vadállomány ivóvízellátása oldható meg vele. A váerátóti arborétumban a Sződ—Rákos patak duzzasztásával mesterséges tavak alakultak ki. A ritka növényvilág vonzza a környék lakóit, idegen- forgalma is egyre növekszik. Az ipolytarnóci terület rendkívüli földtörténeti emlékeket foglal magában. A vízzel való elárasz­tástól és erózió pusztító hatásától védelemre szo­rult. Összefoglalva: a vizi vonatkozású természetvé­delmi helyek védelme nem régi keletű, jelentősé­gük egyre növekszik a modem életforma terjesz­kedésével és a természet eredeti állapotának meg­változtatásával szemben. 1.3. A fejlesztés szükségessége 1.31. A VÍZPARTI ÜDÜLÉS. FÜRDÉS. ÉS VlZISPORTOK FEJLESZTÉSÉNEK SZÜKSÉGESSÉGE Vízparti üdülés fejlesztése, a dolgozók hétvégi és tartós pihenésének szélesebbkörű biztosítása cél­jából szükséges. Az üdülés kikapcsolódást, pihenést, a szerve­zet regenerálódását biztosítja. Az igények egyre növekszenek, a lehetőséget biztosítani kell. A természetes vizek fürdés céljaira történő fel- használásának fejlesztése a kulturáltabb életkörül­ményeket, szórakozást segíti elő. A természetes vizek, strandok egészségügyileg igen fontosak — ezért úgy kell fejleszteni, hogy minden igénylő számára — zsúfoltság nélkül — hozzáférhetővé kell tenni. A vízisport tömegsporttá vált. A dolgozók töme­ges bekapcsolódása azok felfrissülését, ellenállósá­gát, egészségesebb szervezetét eredményezi. A növekvő igényeknek megfelelően a vízispor­tokat is fejleszteni kell a tömeg- és a minőségi sport érdekében. A vízparti üdülést a Közép-Dunavidéki TVK te­rületén átlagosan 104 250 fő veszi igénybe a nyara­lási szezonban a SZOT, vállalati, vendéglátóipari, magán és hétvégi kiránduló üdülőle figyelembevéte­lével. A fürdést a természetes vizekben egy évben mintegy 495 000 fő veszi igénybe. Ebből 72 000 fő a Soroksári Duna jelenleg fürdésre nem alkal­mas szakaszára esik. A felsorolt medencés fürdőket átlagosan 144 000 fő látogatja. Előző számadatok a napi átlaglétszám íürdőn- kénti összegének és az idény napjai számának a szorzatából adódtak. A vízisportot (evezés, motorcsónakázás, horgá­szat) az aktív és nem aktív sportolók figyelembe­vételével mintegy 190 000 fő űzi. A jelenleg rendelkezésre álló lehetőség általában nem elégíti ki az igényeket. Vízparti üdülés bár nincs átlagban kihasználva, mégis egyes időszakokban zsúfoltság mutatkozik. Vízparti vízilétesítmények az igényeket főleg nyáron nem tudják kielégíteni. A jelenlegi igényeknek megfelelő kiépítés a meg­lévő létesítmények korszerűsítése, esetleg bővítése, valamint új létesítmények építése (főleg szállodák) útján oldható meg. A külföldi idegenforgalom különösen a szállodá­kat venné igénybe. A természetes vizek mentén a fürdés fejlesztése aránylag könnyebben megoldható. A vízisportok fejlesztése a természetes vizek fel- használásával aránylag kisebb feladat. Állóvizű evezőspályákra az igen előnyös Sorok­sári Dunaág fejlesztendő. Főváros közelsége, ver­senyek (nemzetközi is) és versenyzők nagy száma indokolttá teszik ezt. 1.32. A TERMÉSZETVÉDELEM FEJLESZTÉSÉNEK SZÜKSÉGESSÉGE Természetvédelmi területek, források, patakok növelésére az Országos Természetvédelmi Tanács nagy gondot kíván fordítani. A védett területek vízellátásának kiegyensúlyo­zása érdekében mesterséges víztározók, tavak épí­tését célszerű biztosítani. 407

Next

/
Thumbnails
Contents