Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)
XI. fejezet. Víziutak, kikötők
Északi (angyalföldi) kereskedelmi és téli kikötő A kikötőt jelenleg csak a FOKA használja, mely üzemének nagyarányú fejlesztését valósítja meg a második 5 éves terv folyamán. Téli kikötő szempontjából jelenleg csak igen kis mértékben jöhet számításba, mert a FOKA a medence kb. 20 000 m2-es vízterületének nagy részét használja. A kereskedelmi kikötővé való fejlesztés során a medence is kiépül, a vízterület megkétszereződik és így kb. 30 hajó telelését szolgálhatja. Fölfejlesztéskor hajószállás létesítendő. Ennek költsége a fejlesztési tervben 450 000 Ft-tál szerepel. Ferencvárosi kikötő Ez a kikötő a Soroksári Dunaág Kvassay-zsilip alatti részén helyezkedik el. A telelő mérete hajók számára elvileg nincs korlátozva, mert a Dunaág úgyszólván teljes hosszában rendelkezésre áll. Korlátozást jelent azonban az, hogy bejárata a Kvas- say zsilipen át van, melynek szélessége 9,8 m, hosz- sza pedig 75 m. Így használatát a hajók méretei korlátozzák. Lágymányosi téli kikötő Meglévő vízterülete 120 ezer m2. Kb. 100—110 hajó telelésére alkalmas. A kikötő jelenleg nagy mértékben feliszapolódott. A megfelelő mélység biztosítására 1980-ig 10 millió forintos kotrási költséget irányoztunk elő, továbbá 1 millió forint költséggel hajószállás létesítését állítottuk be a fejlesztési tervbe. Nemzeti és szabad kikötő Meglévő vízterülete kb. 160 ezer m2. A III. sz. medence létesítésével a vízterület 250 ezer m2-re növekszik. A telelési lehetőség a medence elkészülte után 300 hajó részére biztosít menedéket. Fejlesztési tervben 2 millió Ft költséggel hajószállás létesítését irányoztuk elő. Nemzeti és Szabadkikötő petróleum medence. Vízterülete 35 ezer m2. Az ásványolaj ipartelepek használják. Kb. 30 hajó telelésére alkalmas. Fejlesztését nem terveztük. Soroksári Dunaág MAHART KÖZFORGALMI RAKODOK ÉS KIKÖTÖK Ferencvárosi kikötő Kapacitása jelenleg nincs kihasználva. Azonban mint a tervezett Duna—Tisza Csatorna balparti végállomására, a csatorna megépítése után nagy feladat vár. A csatorna megépítése 1980-ra várható. Ezért az 1980-ig való fejlesztésnél csupán a máshol is általánosan alkalmazott 250%-os fejlesztést vettük figyelembe, mely alapján a kikötő évi kapacitását 100 ezer tonnára vettük. A Duna—Tisza Csatorna megépítése után a forgalom fejlődése jelenleg nem értékelhető ki. A meglevő daru teljesítőképessége eléri a 300 ezer tonnát, így az 1980-ig tervezett 100 ezer tonnán felül további 200 ezer tonna fejlesztés nélküli teljesítőképesség áll rendelkezésre, azaz a kikötő még a Duna—Tisza Csatorna megépítése után is egy ideig megfelel rendeltetésének. A kikötő évi forgalma: 100 ezer tonna. Partképzés: partfal. Átrakási lehetőség: vasúti, közúti és hajócsatlakozás. Rakodó berendezések tartalék kapacitása: 200 000 t/év. Szentendrei Dunaág IPARI RAKODÓK ÉS KIKÖTÖK Dunabogdányi kőbánya rakodó Dunabogdányi kőbánya kőrakodójára a bányában kitermelt burkolati, zúzott és alapkő csillékben, motorikus vontatómozdony segítségével kerül. A csillékből a kő kirakása jelenleg elavult, kis teljesítményű kézi rakodó módszerű berendezéssel történik és baleset veszélyes. Az ÉM. Kavicsbánya Vállalat Tervezési és Műszaki Fejlesztési osztálya (Bp., V. Haris köz 1.) egy korszerű rakodó berendezést tervez. A kőbánya fejlesztésére ezt a tervet fogadtuk el. A tervezett rakodó berendezés tulajdonképpen egy végtelen gumihevederes szállítószalag, melynek szélessége 1400 mm, hossza kb. 30 m. A szállítószalag 140 t/óra kapacitású és a partra adagoló pályával, fixen lesz beépítve. Hosszirányban a vízállás ingadozása miatt a víz felőli végén csuklós kiképzésű és álló hajóra lesz rögzítve. A tervezett kőrakodó berendezés nagyméretű terméskő (alapkő) daraboknak gumi-hevederes szállítószalagon való továbbítására és a kőszéllító uszályokba való berakása újszerű, hazánkban még nem alkalmazott megoldást nyújt. A gépi rakodó berendezés előállítása és beépítése becslés szerint 2 000 000 Ft. A távlati fejlesztési tervidőszak alatt a rakodó- terület növelése nem szükséges. A kikötő évi összforgalma: 300 ezer tonna. Partképzés: 150 fm burkolt rézsű. Átrakási lehetőség: közúti és iparvágány. Rakodó berendezés: 1 db 140 t/órás szállítószalag. Rakodási terület: szabadtéri tárolótér: 4,2 ha. 2.3 A javasolt megoldások sorrendje és a sorrend indokolása 2.31. A NAGY- ÉS KISHAJÓZAS FEJLESZTÉSÉNEK SORRENDJE ÉS A SORREND INDOKOLÁSA Duna Szob—Tass közötti szakasz A Dunaszakasznak mint viziútnak a fejlődését jelenleg elsősorban a folyamszabályozási munkálatok szabják meg. A legfontosabb teendő a gázlós szakaszok rendezése és a partbiztosítási munkála372
