Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)
XI. fejezet. Víziutak, kikötők
tok elvégzése, a Budapest feletti és alatti Duna-sza- kaszon egyaránt. Á Budapest feletti szakaszon az 1967-ben meginduló Nagymarosi Erőmű építkezése és az ezzel kapcsolatos alvizi kotrás megoldja a gázló rendezések problémáját és a teljes Budapest feletti szakaszon biztosítja az előírt 3,0 m mélységet. A Budapest alatti szakasz egyetlen gázlós szakaszának a kulcsi kányámnak rendezését azonban, kizárólag folyószabályozási beavatkozással lehet elvégezni. Az erre vonatkozó részletes terveket az elvégzendő munkák ütemezését és költségeit a III. fejezet ismerteti. A gázlóberendezés után ugyancsak a III. fejezetben javasolt ütemezés szerint célszerű végezni a további szabályozási munkálatokat, melyek eredményeként a Budapest alatti kerettervi Duna-szakaszon is biztosítva lesz a hajóút előírt mélysége és kívánt szélessége. A folyamszabályozási munkálatok, valamint a felső szakasz szabályozási és kotrási munkáinak eredményeként 1980-ra a teljes Duna-szakaszon kialakul a DB előírásainak megfelelő vízszint. A viziút kialakításához szükséges összes költség 237 millió Ft. A költségfelhasználás a munkálatok javasolt sorrendben történő elvégzése esetén a következő módon alakul: 1961—66 gázlóberendezés, partbiztosítási munkálatok 15 millió Ft 1967—75 mederkotrás Budapest felett 107 millió Ft 1967—75 nagymarosi hajózsilip építése 102 millió Ft 1966—80 mederrendezés szab. munkálatok Budapest alatt 13 millió Ft A vízszint jelentős további javulását eredményezi az 1980 után megépülő adonyi vízlépcső. A vízlépcső költségei a TVK Nagylétesítmények című fejezetében vannak előirányozva. Az összköltségből a hajózás érdekében történő beruházás 120 millió forint. A viziutak kerettervében előirányzandó beruházás még a hajóútkitűző szolgálat fejlesztése érdekében tervezett 11 millió Ft-os beruházás. A DB ajánlása szerint az újrendszerű hajóút kitűző jelekre 1965—68 években kell áttérni. Szentendrei Dunaág A viziút DB ajánlásaiban előírt geometriai méreteit mederkotrás fogja biztosítani. Az 1967— 75-ben végrehajtandó mederkotrás 51 millió Ft költségfelhasználást jelent. A partbiztosítások elvégzésére a III. fejezet ütemtervét fogadjuk el. Soroksári Dunaág A Dunaág forgalmi viszonyaiban csak a DTCS megépülte után várható jelentős változás. Ezért a viziutat csak 1980 utáni ütemezéssel fejlesztjük. Megépül ekkor az 1000 tonnás uszályok befogadására alkalmas felső torkolati hajózsilip és az alsótorkolati erőmű. 2.32. A KIKÖTÖK ÉS RAKODOK FEJLESZTÉSÉNEK ÉS LÉTESÍTÉSÉNEK SORRENDJE ÉS A SORREND INDOKOLÁSA Kikötők és rakodók fejlesztésének sorrendjét a forgalmi viszonyok alakulása szabja meg. Ipari kikötőink közül a II. ötéves tervidőszakban elkészül a DCM kikötője, 78 millió Ft-os beruházással. Még ugyanebben az időszakban megkezdődik és 1980-ig fokozatosan kiépül a Budapest Északi Kikötő, mely a városrendezés folytán megszüntetendő Margit rakpart rakodó helyébe lép. Nagyobb költséggel létesítendő kikötő még a lágymányosi téli kikötő. Ennek megépítését 1970—80 közötti időszakra tervezzük. Ebben az időszakban kívánjuk megvalósítani a várható programnak megfelelően a Csepeli Nemzeti és Szabadkikötő fejlesztését, a III. sz. kereskedelmi medence megépítését is. Kisebb rakodóink közül a szobi kőrakodó átépítését a nagymarosi vízlépcső üzemelése előtti időszakban 1965—70-re tervezzük. A személyhajó állomások fejlesztését 1961—80 között egyenletesen elosztva tervezzük. Ugyanez vonatkozik a Szentendrei Dunaág és a Soroksári Dunaág hajóállomásainak fejlesztésére is. Az egyes kikötők és rakodók fejlesztését és a költségfelhasználás ütemtervét táblázatba foglalva közöljük. 373
