Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)

XI. fejezet. Víziutak, kikötők

Rakodó berendezések: 1 db 80 és 1 db 25 m-es szállító szalag, 600 t/nap. Raktározási terület: 2650 m2. Költségek: építési költség 1,1 mill. Ft, gépi be­rendezés 2,0 mill. Ft, egyéb 0,6 mill. Ft. Összes építési költség: 3,7 mill. Ft. SZEMÉLYHAJC ÁLLOMÁSOK ÉS A SZEMÉLYHAJÖKKAL KAPCSOLATOS RAKODOK A jelenleg üzemelő személyhajó állomások álta­lában hasonló kiépítettségűek és nagyjából egyező berendezésűek. A 6. TVK területére eső forgalmi szakaszon azonban sok hajóállomás, ill. tervezett állomás még nincs kiépítve. Az 1980-ig megvalósí­tandó beruházási munkákat a hajóállomások kor­szerűsítését és a tervezett új állomások létesítését részletes indokolás nélkül az előző oldali táblázat­ban foglaljuk össze, Ft beruházási keret alapján. A személyhajó állomásokkal kapcsolatos rakodó­kat túlnyomórészt darabáru forgalom lebonyolítá­sára használják. A jelenlegi áruszállítás olyan kis méretű, hogyha ennek 250%-os fejlesztését is irá­nyozzuk elő, akkor sem indokolt a rakodók nagy teljesítményű szállítóberendezéssel való felszere­lése. Egyes frekventáltabb helyeken esetleg kisebb szállítószalagok beállítása válhat szükségessé. IPARI RAKODOK ÉS KIKÖTÖK Szob kőbánya rakodó A Nagymarosi Vízierőmű duzzasztó hatására a Dunán és a mellékfolyókon megemelkedik a víz­szint és ennek folyományaképpen a jelenlegi tel­jes egészében víz alá kerül. A szobi kőbánya a Duna partján az Ipoly torko­latánál jelenleg is osztályrakodóval rendelkezik, ahova a bányaüzemekből keskeny nyomtávú ipar- vasúton szállítják a zúzott, vagy alaktalan alapkö­veket. Az egyvágányú kisvasúti pálya jelenleg az Ipoly vasúti híd 0,8—1,10 m magas töltésén halad. A Nagymarosi Vízierőmű létesítésével a rakodó teljesen víz alá kerül és használhatatlanná válik. A Vízügyi Tervező Iroda a fentiek figyelembe­vételével egy, a célnak megfelelő rakodó építési (tanulmány) tervet készített, a tervezet szerint a kövek szállítása a bányaüzemből a Duna partján építendő 5 m koronaszélességű töltésen építendő keskenyvágányú vasúton bonyolódik le a meglévő gázüzemű vontatómozdony segítségével. A rakodó átépítésére ezt a tervet fogadjuk el. A rakodó kikötője a meglevőhöz hasonlóan he­lyezkedik el. A magas vízszint miatt az építendő töltésnek rézsűjét lábazati kőhányással megtámasz­tott kőkerítés védi. A töltéskorona 50 m-es hosszon, 5 m szélességű a rakodóterület biztosítására. A töl­tés hossza 310 m. Az uszályok kikötésének további biztosítására kotrás nem szükséges, mert a kikötő töltés a rézsün a partéi mellé épül közvetlen. A töltésen 25 m távolságban kikötőbakok lesznek be­építve beton alapba. A jelenlegi kisvasút pályát az Ipoly híd előtt már 50 méterre fel kell szedni az alépítmény fel­bontása nélkül. Az Ipoly hídtól a Duna partig a vágány a parttal párhuzamosan halad és két ágra oszlik. A dunaparti oldalon van a rakodó-vágány, melynek folytatása a kihúzó vágány. A második vágány a mozdony — megkerülő és fogadó vágány. Kőberak odó berendezés: A rakodó előtt kikötendő két álló hajóra (uszály) gumi szál­lítószalag berendezés van tervezve, a jelenlegi szer­kezetek felhasználásával és kipótlásával. A szállí­tószalag berendezés az ott kikötött állóhajókra tá­maszkodik fel. A gumiszalagokra vaslemez (meg­levő) adagolókból kerül a berakandó kő. A kisvasúti szerelvények észak felől húzott me­netben érkeznek a kikötő rakodó vágányára, majd a szükséges csilléket a szalagok elé — a kihúzóvá­gány felé haladással, állítja be a mozdony. Az üres csilléket a mozdony körüljárása után el­viszi húzott menetben. Visegrádi kőrakodó A kőrakodót, melynek évi kapacitása 60 000 ton­na, szabadtéri rakodó területe 1,5 ha, az ÉM. a kö­vetkező időszakban nem kívánja fejleszteni. Dunai Cement- és Mészmű rakodója Vác felett kb. 3 km-re létesülő Dunai Cément­és Mészmű termékei egy részének Dunán történő szállítása céljából, megfelelő befogadóképességű korszerű kikötőüzemre van szükség. Az eredeti el­gondolások szerint a DCM mészkőbányájából ko­hókövet szállítanak a Dunai Vasmű részére (Duna­újváros) vas és acél gyártáshoz és onnan granuált kohósalakot (őrölt cementliszttel való adagolás­hoz). A MÉLYÉPTERV tanulmányi tervet készített egy medenceszerűen kiképzett korszerű kikötőről a várható forgalmi adatok figyelembevételével. A kikötő a Büki sziget által képzett holtágban létesül, amely az északi oldalon keresztgáttal van elzárva. Az öböl 70—80 m széles és kb. 450 m hosszú, szabad víztükrű medence, melynek déli vé­gét részben szikiapad zárja el. A medencét a cél­nak megfelelően kotrással és robbantással kell ki­alakítani. A kikotort anyag elsősorban a kikötőpar­tok kialakításához és a kikötő plató feltöltéséhez, továbbá a kikötő északi végében lévő kb. 150 m mh hosszú öböl feltöltéséhez nyer felhasználást. (106.40 m A. f. szintre.) A kikötő jégvédelmének biztosítására a Büki szi­getet + 8,20 m szintre kell feltölteni. A medencepart védelmére a kohósalak berakás­nál 80 m h. szög-támfalas, a cement berakásnál ke- szonalapozású 30 m h., összesen 110 fm függőleges partfal épül. A kikötő többi szakaszán a part lényegesen ol­csóbb, kővel burkolt rézsüs partkiképzésű, mert ott a rakodó berendezések olyanok, hogy függőle­ges partfalra nincs szükség. A kikötő nautikái szerelvényeit — kikötőbakok, ütközőgerendák, cölöpkötegek, vízmércék, lejáró­lépcsők és jelzőberendezések stb. képezik. 47 6 tvk 369

Next

/
Thumbnails
Contents