Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)

XI. fejezet. Víziutak, kikötők

Kimutatást közöl a vasútról víziútra terelhető áru­mennyiségről. Meghatározza a távlati forgalmi fej­lesztési tervek alapján az 1980. évre várható szállí­tandó árumennyiséget. k) Vízgazdálkodásunk számokban. OVF 1961. „A folyószabályozás” c. fejezet sok felhasználha­tó adatot tartalmaz. l) 1954. évi Országos Vízgazdálkodási Keretterv. VIZITERV. A „Víziutak és kikötők” c. fejezete más tervekben nem szereplő adatokat és fejleszté­seket tartalmaz. m) A csepeli Nemzeti és Szabadkikötő fejleszté­si terve. Guót Béla 1955. A fejlesztési terv a legrészletesebben taglalja az egyes ágazatok részéről felmerült igények alapján a fejlesztés szükségességét. n) A Duna komplex vizerőhasznosítása. Nagy­marosi Vízlépcső. VIZITERV. o) A Duna komplex vizerőhasznosítása. Adonyi vízlépcső. VIZITERV. A vázlattervek a vízlépcső hajózsilipjeinek részletes méreteit és tájékoztató költségelőirányzatát tartalmazzák. p) A Budapest—Paks közötti Dunaszakasz álta­lános szabályozási terve 1942. r) A Vád—Szentenrei Dunaág szabályozása. Ta­nulmány 1947. E tanulmány mindkét Dunaágra meghatározza a szabályozás irányelveit. Ez a mun­ka szolgál jelenleg is alapul a kérdéses szakaszok szabályozásánál. s) Budapest—Paks közötti Dunaszakasz általá­nos szabályozási tervének átdolgozása 1952. t) A Nagymarosi Vízerőmű rövidített tervfel a da­lának (Tsz.: 11736) a folyamszabályozást tárgyaló része. VIZITERV. u) A Nagymarosi Vízerőmű a hasznos esés nö­velése érdekében szükséges szabályozásokra kidol­gozott tanulmányok. VIZITERV. v) A főváros árvédelmének távlati fejlesztési terve. (FÖMTI Tsz.: 72001). A kérdéses szakaszra vonatkozó gázlóadatok, víz­járási adatok és jégviszonyok évenkénti csoporto­sításban a VITUKI Vízrajzi évkönyvében kerülnek közreadásra. A Dunabizottság Hidrológiai Évkönyve 1961. év­től közli a fenti adatokat az egész folyóra vonat­kozólag. Ezeknek alapján tájékozódhatunk a vizs­gált folyószakasz fölötti és alatti Duna-szakaszok alakulásáról. A 6. TVK-ban érintett hajóút forgalmára vonat­kozó adatok csak részeiben ismeretesek. Forgalmi adatok, melyek évről-évre rendszerezetten hozzá­férhetők volnának, csak a MAHART részéről áll­nak rendelkezésre. Az előzetes forgalmi tanulmány adatain kívül például a forgalom sűrűségeire vo­natkozó adatok nem állapíthatók meg. Ilyenkép­pen a belforgalomhoz szükséges átrakodó berende­zések tervezése csak feltételezett és részadatok alapján állítható össze. A jövőben szükséges adatgyűjtés elsősorban a kikötők, rakodók raktározási berendezéseire, átra- kodási lehetőségeire, ezek forgalmára, illetve ki­használási mértékéree kell hogy kiterjedjen. Ezen kívül foglalkozni kell a hiajóúton közlekedő egy­ségek leállási, várakozási idejével, mert csak ezen adatok ismeretében lehet megbízható fejlesztési alapadatokat összeállítani. 2.12. A TERVEZÉSNÉL KÖVETENDŐ FEJLESZTÉSI ALAPELVEK A víziutak és kikötők tervezésénél követendő fejlesztési alapelvek a következők: — A komplex vízgazdálkodási létesítmények megvalósításával kapcsolatosan a közlekedés haté­konyabbá tétele céljából a belhajózási víziutaknak a várható forgalommal arányos fejlesztését irá­nyoztuk elő. — A belhajózás várható távlati forgalmának megállapításánál a különböző közlekedési ágazatok (vasúti-, közúti-, víziszállítás) szállítási kapacitásá­ból és forgalomnövekedéséből számított önköltség­ből indultunk ki és ezen az alapon megállapítottuk a távlati szállítási feladatok megoszlását a külön­böző közlekedési ágazatok között. A szállítási ön­költség alatt a távlatilag várható önköltséget kell érteni. — A meglévő víziúthálózatra mértékadó főmé­retek szempontjából — a Dunára vonatkozólag — a Duna-bizottság előírásait vettük mértékadónak. A víziúthálózat — csatornázatlan folyószakaszain a szabályozási munkákhoz előírt mederméreteket úgy alakítottuk ki, hogy a Dunán a 94% tartóssá- gú jégmentes vízszint mellett az előírt vízmélység és szélesség, mint minimum mindig rendelkezésre álljon. — A víziúthálózat mentén azokon a helyeken, ahol a személyforgalom és a teheráru átrakodó for­galom gócpontjai kialakulnak és a forgalom bizo­nyos minimális méretet meghalad, kikötőket, vagy rakodókat létesítünk. Rakodókra a minimális for­galom 10 000 to/év. A kikötők tároló és rakodóbe- rendezéseonek létesítését egyedileg kell mérlegelni úgy, hogy az elérhető megtakarításból a berende­zések beruházási költsége 10 év alatt megtérüljön. — Kitértünk a téli kikötők, illetőleg menhelyek szükségességének kérdésére, mind a hajózási idény meghosszabbítása, mind a hajópart biztonságának fokozása érdekében. — A Keretterv összeállításánál a MAHART, kö- zületek, ipartelepek stb. elfogadott kikötőfejleszté­si terveit figyelembe vettük. 2.13. AZ EGYES SZERVEK SZEREPE A VÍZIUTAK ÉS KIKÖTÖK FEJLESZTÉSÉBEN A Szob—Tass közötti folyamszakaszon a hajóút biztosítását célzó folyamszabályozási munkálato­kat, a szükséges tervezési, kivitelezési és fenntar­tási munkálatokat a hajóút fejlesztésének külön­böző időszakában az Országos Vízügyi Főigazgató­ság felügyelete alatt a Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság végzi. A KPM V. Főosztálya felügyelete alatt a MA­HART gondoskodik a vizsgált Dunaszakasz vala­mennyi személyhajó állomása, a nemzeti és sza­badkikötő, a budapesti északi kikötő, a ferencvá­362

Next

/
Thumbnails
Contents