Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)
XI. fejezet. Víziutak, kikötők
rosi kikötő és az adonyi rakodó fejlesztéséről, fenntartásáról és felújításáról. Az ipari rakodók fenntartása és fejlesztése az egyes vállalatok feladata. A szobi, dunabogdányi és visegrádi kőrakodó az ÉM. 1. sz. Kőbánya kezelésében van és így fejlesztésükről is az ÉM. gondoskodik. Az új ipari létesítmények — DCM, szászha- lombattai Hőerőmű, Váci Hajógyár — kikötőiről, rakodóiról és ezek fejlesztéséről, az üzemek, illetőleg a szakminisztériumok határoznak. Az Állami Erdőgazdaság gondoskodik a kezelésében lévő farakodók fenntartásáról (Solti szigeti farakodó). Az ercsi cukorrépa rakodó a tanács kezelésében van és így fejlesztéséről a helyi tanács gondoskodik. 2.2. A víziutak és kikötők keretterve 2.21. A NAGY ÉS A KISHAJOZÄS KERETTERVE Duna Szob (П80) — Tass (1586) közötti szakasza A fenti Dunaszakaszon a Duma-bizottsági ajánlások szerint a szabályozás jelenlegi ütemében Budapest felett 2,5 m, Budapest alatt 3,0 m, a szabályozás befejeztével pedig Budapest felett 3,0 m, Budapest alatt 3,5 m-es vízmélységet kell biztosítani. Ennek érdekében Budapest alatt a nagy-budapesti Dunaszakasz alsó végén be kell fejezni a még hiányos nagyvízi szabályozást és kiegészíteni azt a közép- és kisvízi szabályozással. (Részleteiben lásd III. fejezet 1. 32—23). Délebbre az ún. Csepel-sziget menti Dunaszakaszon is a századforduló táján végrehajtott, de eredményeiben nem egészen kielégítő középvízi szabályozási munkálatokat kell befejezni és kisvízi szabályozással hatékonyabbá tenni. A szabályozási munkálatokat az OVF által 1956- ban elfogadott általános szabályozási terv szerint kell végrehajtani az alábbi fontossági sorrendben: Kulcsi kanyar, tassi kanyar, hárosi kanyar egymás után következő rendezése. Az itt említett szabályozási munkálatok a következő 15 évben feltétlenül végrehajtandók, egyrészt Budapest árvédelme, másrészt a hajózás nagymértékű fejlődése érdekében. Az előírt szabályozási munkálatok befejezésével a 6. TVK-hoz tartozó Dunaszakasz Budapest alatti részén a megkívánt 3,5 m-es mélység és a 240 m széles hajóút mindenütt biztosítva lesz. A szélsőséges vízjárási években azonban mégis bizonyos korlátozásokkal kell számolnunk. Az előírt mélység ugyanis a Dunabizottság ún. hajózási és szabályozási kisvízszintre vonatkozik, aminél egyes szárazabb években lényegesen kisebb vízállások is előfordulnak, és így a teljes mélységet kihasználni kívánó hajók is csak terhelés-korlátozással közlekedhetnek. A szélsőséges és egyéb jellemző vízállásokat a 6. TVK-hoz tartozó Dunaszakasz 10 fontosabb vízmércéjén az alábbi táblázatban foglaljuk össze, össze. A táblázat 4. és 5. rovatának egybevetéséből látható, hogy a Budapest alatti Dunaszakaszon 1,0 m-rel kisebb az LKV, mint a DB érték. A duna- bizottsági vízszintnél kisebb vizek tartóssága átlagosan 6%. Vízmérce Fkm V.m.„0” LKV 1957. é DB víz OO >7 sí 2 LN HV LNV 1 Nagymaros 1694,60 100,06 100,39 101,17 102,32 105,16 106,47 33 1,11 2,26 6,41 Vác 1679,50 98,79 98,84 99,70 100,89 104,37 105,74 5 91 2,10 6,90 Felsőgöd 1671,78 92,22 98,68 98,99 — 104,02 105,34 46 77 7,12 Újpest 1654,00 96,96 96, 9 0 97,77 99,22 103,10 104,32-6 81 2,26 7,36 Lánchíd 1646,50 95,65 96,16 97,25 98,71 102,35 103,70 51 1,60 3,06 8,05 Kvassay zs. 1642,15 95,49 96,13 97,08 98,49 101,79 103,19 64 1,59 3,00 7,70 Budafok 1636,90 94,97 95,69 96,71 98,03 101,05 102,43 72 1,74 3,06 7,46 Ercsi 1613,20 93,27 93,67 94,65 95,98 98,97 100,39 40 1,38 2,71 7,12 Adony 1597,80 92,35 92,69 93,70 94,88 97,75 99,10 34 1,35 2,53 6,75 Tass 1586,00 91,36 91,86 92,84 94,06 96,89 98,20 50 1,48 2,70 6,84 (Dunaújváros) 1580,60 90,95 91,37 92,40 93,61 96,47 97,80 42 1,45 2,66 6,85 36-3
