Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)

XI. fejezet. Víziutak, kikötők

épült meg 60 m hosszban, de az is meghosszabbítható 130 m-re. A raktárban futómacskapályák vannak 1,5 t terhelésre. Ez a közút fölé is kinyúlik, így az árut kocsikra is ki tudja rakni. A kikötő közúti hálózata a Soroksári úthoz csatlakozik. A kikötő vasúti kiszolgálását a délre levő kikötői rendező pályaudvar végzi, mely egyidejűleg a Nemzeti és Szabadkikötőt és a Vásárcsarnokot is kiszolgálja. A kikötő partján három vágány van. A partfal mellett 4 db. 3 t emelőképesiségű portáldarut helyeztek el.

A ferencvárosi kikötő partfalának északi végénél, a Kvassay zsilip utóesatomáján átvezető híd (Szigetcsúcsi híd) mellett épült az alacsony dereg- lye-kikötő, amelyet a Duna-ág mentén lévő községekből származó élelmiszerek vízi forgalma részére építettek ki. Ez 30 m széles, és jó közúti kapcsolattal bír.

A Soroksári Dunaág jdbbpartján négy ipari medencét is terveztek, melyek közül egyet építettek ki 900 m hosszal és 75 m szélességgel. Ez az ún. „Francia-öböl”. Jelenleg ez a medence kihasználatlan, partjai nyers földrészük, mellette raktárak és kikötő berendezések még nem létesültek.

A Lágymányosi Téli Kikötő bejárata az 1642 fkm-nél van a jobbparton. Jelenleg használható vízfelülete 5 ha. A kikötőben mintegy 100 hajó telelhet, és benne rakodási lehetőség is van. Itt van a Pesti Hengermalom gabonarakodója silókkal felszerelve (utóbbi években nem használták) és a Fővárosi Elektromos Művek számára szénrakodó is van. E kikötő nagy előnye, hogy benne a víz később fagy be az Elektromos Művek meleg hűtővize miatt, így a hajók ide még a késői jégzajlásos időben is be tudnak menekülni. Hajójavítási lehetőség nincs. A megfelelő vízmélység előállítása végett a kikötő bejáratát időnként kotorni kell.

A Nagy-Duna baloldalán kitorkolló Nemzeti és Szabadkikötő (Vámmentes kikötő) közös bejárattal két medencéből áll, melyek közül elsőnek a déli medencét építették meg. Teljes hossza: 935 m, szélessége 635 m hosszban 150 m, majd 300 m hosszban 100 m. Az északi oldalon 787 fm hosszban partfalat építettek ki 7,6:1 hajlással. A többi partja 2,00 m széles, padkával megszakított 1:1,25 hajlású, kőburkolatú rézsű. A partfalnál 6 db 3 t-ás elektromos hajtású portáldaru, míg a déli rézsűs kiképzésű oldalon 2 db. 50 m nyílású, 7 t teherbírású híddaru az ömlesztett áru kirakására szolgál. A 150 m széles medencerész kezdeténél, a partfal északi oldalán épült a 95,8X36,3 m alapterületű, 28 m magas vasbeton szerkezetű gabonatárház, 33 000 t befogadó képességgel.

A tárház a gabonának hosszabb ideig való tározására és gyors átrakására szolgál. A gabonatárháznak tízemeletes padozatos része és huszonnyolc silóból álló része van. A köztük elhelyezett gépházban vannak a szállító felszerelések, be- és kirakó szalagok.

Későbben (1937-ben) megépített ún. II. kereskedelmi medence teljes hossza 800 m, szélessége 100 m. E medencének csak a déli oldalán (395 m hosszr- ban) építettek partfalat. Az I. és II. medencék közötti földnyelvnek a bejárati csatorna felőli végét kőburkolattal látták el. A medence többi partja

burkolatlan földrézsű. A kiképzett partfal mögött raktárak, vasúti vágányok vannak, ezenkívül 2 db. félportáldarut is elhelyeztek.

A két kereskedelmi medence partján levő raktárak hasznos alapterülete összesen: 72 680 m2.

Ezek közül:

Állandó jellegű

építmény 11 db haszn. terh. 25 360 m2

Csővázas vaslemez raktár 5 db haszn. terh. 7 630 m2

Fabarakok 5 db haszn. terh. 3 190 mGabonatárház 1 db haszn. terh. 21 600 m2

Magtisztító 1 db haszn. terh. 3 600 m2

Gyapjútárház 1 db haszn. terh. 11 300 m2

A kereskedelmi medencékben a hajók télen telelhetnek, rakodhatnak, a megfelelő vízmélységet időnkénti kotrással állítják elő. Hajók javítására lehetőség nincs.

A kereskedelmi kikötők közös bejáratától mintegy 400 m-rel lejjebb van a Petróleum Kikötő bejárata. Hossza 350 m, szélessége 120 m. A medence partjai az északi és déli oldalon rézsűs kőburkolattal készültek, míg a keleti oldalon burkolatlan, mert ebben az irányban a medencét meg lehet hosszabbítani. Bejárati csatornájának két partja és a Duna-part környező része is rézsűs kőburkolatot kapott. A Petróleum kikötő megépítése után annak északi és déli partjára a nyersolajat feldolgozó gyárak egymás után létesültek, és az üzemeket megindították.

Mind a kereskedelmi kikötők, mind a Petróleumkikötő vasúti kiszolgálása céljából megépült a kikötői rendező pályaudvar, a soroksári Duna-ág balpartja és a Soroksári út között, észak-déli irányban, bekötve a Budapest-Kelebia-i vasútvonalba. Ez a gubacsi hídon keresztül van összeköttetésben a kikötők vágányhálózatával, melynek teljes hosz- sza 32,8 km.

A jó víziutak igen jelentős része a rakodó. Ezek már nemcsak Budapest közelében helyezkednek el, hanem a Duna-szakasz mentén másutt is megtalálhatók. Ezek közül jelentősebbek az alábbiak:

A szobi kőbánya rakodója az 1708 fkm-nél, a balparton van. Itt egyszerre két uszály rakodhat, vagy csillékből közvetlenül a hajóba, vagy szállító- szalag közbeiktatásával. A forgalom évi 30—40 ezer tonna.

A dunabogdányi kőbánya rakodója a szentendrei Dunaág 27 fkm-nél a jobbparton van.. Itt a köves hajók megrakodására van gépi berendezésű csúszda is. Egyszerre három hajó rakodhat, egy-egy csúszdánál kettő, kézi 'erővel. Vasúti hálózattal kapcsolatos vasúti vágánya nincs, csupán a bányától a rakodóig húzódik csillepálya. A rakodó évi teljesítőképessége 100—110 ezer t, ennyi forgalmat gyakran ténylegesen le is bonyolítanak.

A budapesti rakpartok közül az óbudai Duna-ág felső végén van az Óbudai Gázgyár daruval felszerelt szénrakodója. Ez a rakodó már szinte az óbudai Duna-ághoz, mint téli kikötőhöz tartozik, mert innen a hajók a jégzajlás megindulásakor könnyen a jégtörő alá, a jégtől védett Duna-ágba ereszkedhetnek. Ehhez a rakodóhoz évente 20—30 ezer tonna között változó mennyiségű szén érkezik, részben külföldről is.

359