Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)
XI. fejezet. Víziutak, kikötők
képest 35—70 cm-rel magasabb. Jelenleg ezt a víz- szintet használják vízrajzi és hajózási kérdések eldöntésénél, a csatolt táblázatok adatai erre a vízszintre vonatkoznak. 1.27. KIKÖTÖK, RAKODÓK, HAJÓÁLLOMÁSOK A víziutak természetes tartozékai a kikötők, rakodók, hajóállomások. A 6. TVK-hoz tartozó minden hajóúton a kikötési lehetőség általában mindenhol megvan, mert 2—3 km távolságon belül mindenütt található olyan hely, ahol a hajók közel állhatnak a parthoz és a magukkal hozott rakó dó-berendezésekikel árut rakhatnak ki a partra. A kikötő a hajózásnak igen fontos tartozéka. Kikötő nélkül a hajózás elhalad a város mellett, és a hajózási forgalom oda terelődik, ahol a jól megépített raktárakkal, vasúti vágányokkal és' közutakkal, átrakó berendezésekkel jól felszerelt és jól megszervezett kikötők vannak. A külföldi hajók is szívesen keresik fel azokat a kikötőket, ahol a kirakás és a berakás gyorsan megtörténhetik, ahol korszerű darukkal rövid idő alatt rakodhatnak, ahol raktárak állnak rendelkezésre. Magyarországon az első világháború óta nincs tengeri kikötő. Ennek részbeni pótlására alakult meg 1935-ben a Duna Tengerhajózási R. T., mely 3 db, 500—600 t-ás hajóval megkezdte a folyamtengeri hajózást. A Dunán tehát Magyarország vezette be elsőnek a közvetlen átrakás nélküli folyam-tengerhajózást, és ezáltal az európai szárazföld belsejében a budapesti kikötő egyben tengeri kikötő is lett. Ha tehát a víziutat úgy alakítjuk ki, hogy Budapestig 3 000 t-ás uszályokkal és kisebb tengeri hajókkal is el lehessen jönni, akkor ez még inkább ide fogja vonzani a közép- és keleteurópai államok vízi forgalmát. Arra kell tehát törekedni, hogy a dunai nagy víziforgalom ne haladjon el mellettünk. A dunai víziforgalomban Budapest legyen a gócpont, a célkikötő, ahová a tengerre is járó hajók árut hoznak, illetve visznek innen a távoli vidékekre. A 3. sz. melléklet tünteti fel azokat a rakodóikat, kikötőket, amelyekeet ezekre a célokra kijelöltek és építettek. A kereskedelmi, az ipari és a célkikötők mind Budapest közelében helyezkednek el. Az újpesti télikikötő a legforgalmasabb és legalkalmasabb kikötő, bejárata az 1653 fkm-nél van. Többirányú rendeltetése van a nagykiterjedésű, jégzajlástól mentes kikötő medencének. A vízterület — melyet az öblöt keresztező vasúti híd ketté oszt — kb. 20%-ban a Georghiu-Dej Hajógyár és a Darugyár, 10%-ban a Folyami Erők, 10%-ban a MAHART II. sz. Űszóműhely, 30%-ban a MAHART Haióiavító Üzem használja, 20%-ban szabad telelő terület és 10%-ban a forgalom lebonyolítását célzó hajóút. Telelési befogadóképessége: 250 úszóegység. Az öböl átlagos vízmélysége DB alatt 3,0 m, de a tengerjáró hajók vízrebocsá- tási helyén 4,5 m mély helyek is vannak. Bejáratát legalább kétévenként kotorni szokták. A MAHART kezelésébe 3 800 m2 rakfelület áll rendelkezésre, azonkívül 960 m2 alapterületű raktárépület. Felhasználják e kikötőt evezős versenyek megtartására is, minthogy kimondott sportkikötője a fővárosnak nincs. Az 1652,2 fkm-nél, közvetlenül a Rákos-patak torkolata felett a balparton van az ú. n. Északi Kikötő, ahol a Folyamszabályozó és Kavicskotró Vállalat úszóegységei telelnek. 1939-ben kezdődött ennek építése, de a közbejött második világháború miatt befejezésre nem került sor. A tervezett 500 m hosszú kikötő mintegy 30%-ban készült el. Megépült eddig 150X150 m méretű ideiglenes kikötőmedence. A bejárat partjait 2X200 fm hosszban kőburkolattal látták el, partjain raktárak már épültek, de a gépi berendezések (fix elevátor, kavicsosztályozó stb.) még hiányoznak. Földrézsűvel kiképzett alkalmas sójaterülete is van a kikötőnek, a déli oldalon 50 fm vízparti szélességgel. Ideiglenes jellegű, 4 m széles makadám út vezet a kikötő területére. Az óbudai Dunaág az 1551—1553 fkm-ek között télikikötőnek alkalmas:, mert a jég benyomulását az ág északi végénél levő jégtörő megakadályozza. A Duna-ág északi részén van a gázgyári rakodó, de a Duna-ág többi helyén is partra rakható az áru. A vízmélység itt a legkisebb vízállás idején is elégséges, még a legnagyobb merülésű terhelt hajóknak is. Jelenleg ezt a téli kikötőt alig használják, mert a szomszédos hajógyárban hajók téli javítását nem vállalják. Valamikor itt állott az egykori DunagŐzhajózási Társaság több mint kétszáz elavult, átépítésre váró, már szinte roncsszámba menő, de még úszóképes hajóparkja. Az óbudai Duna-ágban mintegy 60 darab hajó teleltetésére van hely. Az óbudai Duna-ág tőszomszédságában van az óbudai sziget déli végén, a hajógyári öböl, amelyben évente nyolc-tíz vontató vagy személy- szállító hajót és ugyanannyi uszályt építenek. A Soroksári Dunaág bejárata az 1642 fkm-nél a balparton a Kvassay zsilipnél van. Az egész Dunaág téli kikötőnek számítható, benne szinte korlátlan számban telelhetnek hajók. Hajó javításra, sőt hajóépítésre alkalmas műhely is van Dunaharasz- tinál. A Soroksári Dunaág 57—56 kilométerei között kiváló rakodási lehetőség van hajóról vasútra és közútra, meg viszont, ez az ú. n. Ferencvárosi kikötő. Ennek kiépítését a soroksári Duna-ág rendezése tette lehetővé. A Duna-ág hajózhatóvá tétele által a fővárosnak alkalma nyílt a soroksári Duna-ág balpartján, tehát a város felőli oldalon elterülő, mintegy 1 km hosszú, legnagyobb részt feltöltött területen, a maga részére kifejleszthető kikötő helyet biztosítani. A Duna-ágba az árvizek nem jutnak be, így a rakterűiét még a Nagy-Duna árvize esetén sem kerülhet víz alá. A jégzajlás veszélyeitől is mentes ez a terület. A -f- 5,50 méter (101,00 m. Orsz.) magas rakodópart nagyon kedvező a vasúti és közúti csatlakozások miatt. A mai kiépített kikötő magas partfala mögött 100 m széles sáv van, amelyre két raktársort terveztek. Egyelőre csak egy raktár 358
