Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)
XI. fejezet. Víziutak, kikötők
XI. FEJEZET Víziutak és kikötők l. BEVEZETÉS A feldolgozás során három időszakot különböztetünk meg. Az első időszak határa 1960. december 31-e, mely a szövegben megegyezik a jelennel és egyben elhatárolja a múltat. A második időszak 1960-tól 1980-ig terjed és ez szorosan kapcsolódik a népgazdaság 20 éves távlati fejlesztési tervéhez. A harmadik az 1980 év után következő és lenem határolt időszak. Ebben a részben kerülnek feldolgozásra a 20 éves tervidőszak utáni fejlesztési lehetőségek. 1.1. A témakör ismertetése Víziközlekedés alatt áruknak és személyeknek vízi járműveken menetrendszerű vagy egyedileg megszervezett szállítását értjük. A víziközlekedés útvonalai a víziutak. Magyarországon nagyhajózásról, Duna-tengeri hajózásról és kishajózásról beszélünk. A nagy haj ózás lehet nemzetközi, átmenő és belső hajózás. Összefoglalóan a nagyhajózást és kishajózást belhajózásnak nevezzük. Nagyhajózás alatt a 250 tonna teherbíróképességű vagy ennél nagyobb, kishajózás alatt pedig az ennél kisebb vízi- járművek közlekedését értjük. Egyes vízfolyásokon, illetőleg azok szakaszain csupán kishajózás lehetséges. A belhajózásra alkalmas víziutak alkotják az ország víziúthálózatát. A kishajózás esetében országos víziúthálózatról nem lehet beszélni, hanem csak össze nem függő, különálló kishajózási utakról. A víziúthálózat természetes (folyók, tavak) és mesterséges (hajócsatornák, csatornázott folyók) víziutakból áll. Hajócsatoma alatt olyan csatornát kell érteni, amely méreteinél és kialakításánál fogva alkalmas arra, hogy a víziközlekedés htjaként használják. Csatornázott folyónak azt a folyót nevezzük, amelyen a víz természetes lefolyási szintjét műtárgyak (duzzasztómű) segítségével legalább olyan magasra duzzasztják, hogy az a vízijárművek közlekedéséhez a duzzasztómű felett megkívánt vízmélységet és hajóút szélességet biztosítsa. Vízi erőhasznosítási és vízkivételi stb. okokból természetesen ennél magasabb vízszint is létrehozható. Kikötők — nyílt és medencés változatban — a víziutak olyan állomáshelyei, ahol a hajók személy- vagy áruforgalom lebonyolítására biztos, védett helyen tartózkodhatnak. A kikötőkhöz — céljuk és nagyságuk szerint — forgalmi (csatlakozó utak, vasútak, stb.) rakodó (partfal, daruk, stb.) és tároló berendezések, tárházak szükségesek. Rakodónak nevezzük a víziútmenti olyan nyílt partszakaszokat, amelyek teheráruk rakodására alkalmasak, és erre a célra esetleg berendezésekkel is ellátottak. A kikötők rendeltetés szerint lehetnek: személyforgalmi, sport-, teherforgalmi és hajózási üzemi kikötők, ezek közé tartoznak a téli kikötők és a téli menhelyek is. A TVK-nak ebben a fejezetében a sportkikötőkkel nem kell foglalkozni, mert ez a témakör a XIV. vízparti üdülés, fürdők, vízisportok és természet- védelem című fejezetben kerül kidolgozásra. A természetes víziutak medrében a hajóút — amennyiben az természettől fogva nem állna rendelkezésre — szabályozási módszerekkel állítható elő. Ezért a folyókon kisvízi szabályozást végeznek. Tavakon a minimális víziút méreteket kotrással állítják elő. A TVK-nak jelen fejezete a szóbanforgó minimális víziút méreteket írja elő, a szükséges munkálatok a III. Árvízmentesítés, árvízvédelem, folyók és tavak szabályozása című fejezetben kerülnek kidolgozásra, mert ezek a mederszabályozás munkálataihoz tartoznak. A fejezet tárgyalja a víziutak vízszint feletti űrszelvényének, a mesterséges víziutak medrének, továbbá a hajózsilipeknek a minimális méreteit is. 1.2 A víziutak és kikötők múltja és jelene. A Duna hazánk legnagyobb és egyben állandóan hajózható folyója. Méretei tekintetében Európa második legnagyobb folyója. Minthogy a Duna egyes mellékágai is hajózhatók, azonkívül a főág egyes szakaszai hajózási forgalom szempontjából különböznek egymástól, azért a könnyebb áttekintés érdekében folyamszakaszokra bontva tárgyaljuk ezeket. 1.21. DUNA: IPOLY TOROK—BUDAPEST (1708—1647 fkm) KÖZÖTTI SZAKASZ A folyam a felületről érkező hordalékát nem tudja teljes egészében továbbszállítani, ezért ezen 347
