Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)
X. fejezet. Vízerőhasznosítás
Nagymarosi Vízlépcsőn átvezetett közforgalmi közúti híddal összeköttetést létesítenek a két part között és pótolják a Budapest—Komárom közötti 120 km-es Dunaszakaszon hiányzó, a háború alatt elpusztult esztergomi közúti hidat. A nagymarosi duzzasztás biztosítja a Dunakanyarban tervezett nagyteljesítményű szivattyús energiatározók számára a közel állandó alvízszin- tet, amely mind beruházási költségben, mind az üzemköltségben megtakarítást jelent; s végül a közei állandó folyó- és talaj vízszintek közegészségügyi, telepítési és üdülési szempontból jelentenek kedvező lehetőségeket. Összefoglalva az elmondottakat megállapítható, hogy a Nagymarosi Vízerőmű, mint a magyar csehszlovák közös vízerőműrendszer egyik tagja, mind műszaki, mind vízgazdálkodási és energia- gazdasági szempontból célszerű és hatékony beruházás, amely egyben elősegíti a két szomszédos ország baráti együttműködésének további erősítését is. A Dunamenti Hőerőmű rekuperációs vízerőműve, a hőerőmű részére a Dunából kiemelt hűtővíz potenciális energiáját hasznosítja. Az erőmű ezért csupán kapcsolódó létesítménynek tekinthető. 5,3 millió kWo évi energiatermelése a viszonylag egyenletes teljesítmény folytán azonban mégis számottevő. Üzeme más vízgazdálkodási, vagy nép- gazdasági ágra nincs befolyással. Az Adonyi vízlépcső megvalósítása, mint alsó tározó — komoly mértékben növeli a Nagymarosi Vízerőmű csúcsüzemének tartósságát, biztosítva a vízállások kiegyenlítettségét és a mindenkori megfelelő hajózási mélységet. Ugyanakkor a vízduzzasztással feleslegessé teheti egyes hidraulikus energiatározók alsó tározómedencéjét, lényegesen növelve ezzel gazdaságosságukat. A közel állandó duzzasztott vízszint, mely Budapestnél eléri a jelenlegi közép vízhozamok szintjét, kedvező kihatással van a főváros vízellátására, különös tekintettel az alacsony dunai vízállások miatt előforduló vízellátási nehézségekre. Fentieken kívül a Soroksári Dunaág élővízforgalmát alacsony dunai vízállások esetén is állandóvá teszi a Kvassay vízerőmű szivattyúüzeme nélkül és biztosítja fokozódó öntözési és ipari vízigény állandó gravitációs betáplálását a Soroksári Dunaágba és a Duna—Tisza csatornába. A Kvassay Vízerőmű népgazdasági jelentősége a villamosenergiatermelés mellett (átlagos évi 4,9 millió kWó) elsősorban abban jelentkezik, hogy mint szivattyútelep az Adonyi vízlépcső megépül- téig biztosítani tudja alacsony Duna vízállások mellett is a rögzített vízszintű Soroksári Dunaág megfelelő élővízforgalmát, ami igen kedvezően hat ki a Dunaágból kiágazó öntözőcsatornák vízellátására, a Dunaág halgazdálkodására, a dél-budapesti ipari vízellátás vízminőségére1, a szennyvízkezelésre, nem utolsó sorban pedig a dunaági sportlehetőségekre, ill. közegészségügyre. A Kvassay vízerőmű oktatási, kísérleti és bemutató vízerőműként is létesül, amelyre elsősorban a főváros területén való elhelyezkedése ad alapot. Az a tény pedig, hogy kijelölt üzemeltetője a Kelenföldi Hőerőmű Vállalat tőle légvonalban legfeljebb 1 km-re van, s a két erőmű között a kábelcsatlakozás megvalósítható, lehetőséget ad hazánkban első ízben az ún. zárt vízerőmű (helyszíni kezelő nélküli vízerőmű) üzeménél is megfelelő tapasztalatok szerzésére. A szigetszentmiklósi vízerőmű létesítése a DTCs IV. ütemének 150 m3/s többletvízigényéhez csatlakozik. Más vízgazdálkodási, vagy népgazdasági ágazatra nézve nincs jelentősége, mert a víz levezetése a nagy Dunából a Soroksári Dunaágba enél- kül is megoldható. Jelentősége tehát csak vízerő- hasznosítás szempontjából van, ami azonban lényeges, mert közel állandó teljesítményt (4,4 MW) szolgáltat. 3.12 TÖRPE VÍZERŐMŰVEK A megvalósításra ajánlott törpe vízerőművek kizárólag a vízerőhasznosítás célját szolgálják, adottságaik miatt más vízgazdálkodási, vagy népgazdasági ágazatra nincsenek kihatással. Az összes, jelenleg gazdaságosan megvalósítható lehetőség együttes beépített teljesítőképessége mintegy 1200 kW, átlagos évi energiatermelése pedig kereken 6,0 millió kWó, elenyésző része tehát a jelenlegi, méginkább a távlati területi villamosenergia igénynek. A területen így törpe vízerőhasz- nosításnak általános energiaellátási szempontból komolyabb jelentősége nincsen és mivel komplex vízhasznosításra sem alkalmasak, csupán helyi jellegű energiaellátási szempontból jelentősek (állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, vízgazdálkodási társulatok, erdőgazdaságok, stb.) ott, ahol az energiaigény igazodni tud a kisvízfolyások szélsőséges vízjárásához és a villamosenergia hálózat nagyobb távolsága a fajlagos beruházási költségek és a villamosenergia kWó-kénti ára miatt — olcsóbb, mintha a szükséges energiát az országos hálózatból vételeznék. 3.13 HIDRAULIKUS ENERGIATAROZŐK A 6. vízgazdálkodási terület mintegy 6000 MW összteljesítőképességű hidraulikus energiatározási lehetősége messze felülmúlja hazánk, sőt a KGST- országok tőlünk csúcsenergiával gazdaságosan ellátható területének 20 éven belüli igényeit. A megvizsgált 'hidraulikus energiatározók döntő többségének jelenlegi tervfokozata legfeljebb a tanulmány- terv szintet éri el. 3.2. A továbbfejlesztés érdekében végrehajtandó teendők 3.21. KÖZEPES ÉS KISESÉSÜ VÍZERŐMŰVEK A Nagymarosi Vízerőmű a vízgazdálkodási és a villamosenergiaipar távlati fejlesztési tervének 1966—1975 közötti időtartamában kerül megvalósításra. Figyelembevéve azt, hogy a tényleges építési munkát kb. 1,5 év előkészítő munka (útáthe- lyezés, iparvágány és lakótelepítés, felvonulási te342
