Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)

X. fejezet. Vízerőhasznosítás

Nagymarosi Vízlépcsőn átvezetett közforgalmi köz­úti híddal összeköttetést létesítenek a két part kö­zött és pótolják a Budapest—Komárom közötti 120 km-es Dunaszakaszon hiányzó, a háború alatt el­pusztult esztergomi közúti hidat. A nagymarosi duzzasztás biztosítja a Dunaka­nyarban tervezett nagyteljesítményű szivattyús energiatározók számára a közel állandó alvízszin- tet, amely mind beruházási költségben, mind az üzemköltségben megtakarítást jelent; s végül a közei állandó folyó- és talaj vízszintek közegész­ségügyi, telepítési és üdülési szempontból jelente­nek kedvező lehetőségeket. Összefoglalva az elmondottakat megállapítható, hogy a Nagymarosi Vízerőmű, mint a magyar csehszlovák közös vízerőműrendszer egyik tagja, mind műszaki, mind vízgazdálkodási és energia- gazdasági szempontból célszerű és hatékony beru­házás, amely egyben elősegíti a két szomszédos or­szág baráti együttműködésének további erősítését is. A Dunamenti Hőerőmű rekuperációs vízerőmű­ve, a hőerőmű részére a Dunából kiemelt hűtővíz potenciális energiáját hasznosítja. Az erőmű ezért csupán kapcsolódó létesítménynek tekinthető. 5,3 millió kWo évi energiatermelése a viszonylag egyenletes teljesítmény folytán azonban mégis számottevő. Üzeme más vízgazdálkodási, vagy nép- gazdasági ágra nincs befolyással. Az Adonyi vízlépcső megvalósítása, mint alsó tá­rozó — komoly mértékben növeli a Nagymarosi Vízerőmű csúcsüzemének tartósságát, biztosítva a vízállások kiegyenlítettségét és a mindenkori meg­felelő hajózási mélységet. Ugyanakkor a vízduz­zasztással feleslegessé teheti egyes hidraulikus energiatározók alsó tározómedencéjét, lényegesen növelve ezzel gazdaságosságukat. A közel állandó duzzasztott vízszint, mely Budapestnél eléri a je­lenlegi közép vízhozamok szintjét, kedvező kiha­tással van a főváros vízellátására, különös tekintet­tel az alacsony dunai vízállások miatt előforduló vízellátási nehézségekre. Fentieken kívül a Sorok­sári Dunaág élővízforgalmát alacsony dunai vízál­lások esetén is állandóvá teszi a Kvassay vízerőmű szivattyúüzeme nélkül és biztosítja fokozódó öntö­zési és ipari vízigény állandó gravitációs betáplálá­sát a Soroksári Dunaágba és a Duna—Tisza csa­tornába. A Kvassay Vízerőmű népgazdasági jelentősége a villamosenergiatermelés mellett (átlagos évi 4,9 millió kWó) elsősorban abban jelentkezik, hogy mint szivattyútelep az Adonyi vízlépcső megépül- téig biztosítani tudja alacsony Duna vízállások mellett is a rögzített vízszintű Soroksári Dunaág megfelelő élővízforgalmát, ami igen kedvezően hat ki a Dunaágból kiágazó öntözőcsatornák vízellátá­sára, a Dunaág halgazdálkodására, a dél-budapesti ipari vízellátás vízminőségére1, a szennyvízkezelés­re, nem utolsó sorban pedig a dunaági sportlehető­ségekre, ill. közegészségügyre. A Kvassay vízerőmű oktatási, kísérleti és bemu­tató vízerőműként is létesül, amelyre elsősorban a főváros területén való elhelyezkedése ad alapot. Az a tény pedig, hogy kijelölt üzemeltetője a Kelen­földi Hőerőmű Vállalat tőle légvonalban legfel­jebb 1 km-re van, s a két erőmű között a kábel­csatlakozás megvalósítható, lehetőséget ad hazánk­ban első ízben az ún. zárt vízerőmű (helyszíni ke­zelő nélküli vízerőmű) üzeménél is megfelelő ta­pasztalatok szerzésére. A szigetszentmiklósi vízerőmű létesítése a DTCs IV. ütemének 150 m3/s többletvízigényéhez csat­lakozik. Más vízgazdálkodási, vagy népgazdasági ágazatra nézve nincs jelentősége, mert a víz leve­zetése a nagy Dunából a Soroksári Dunaágba enél- kül is megoldható. Jelentősége tehát csak vízerő- hasznosítás szempontjából van, ami azonban lénye­ges, mert közel állandó teljesítményt (4,4 MW) szolgáltat. 3.12 TÖRPE VÍZERŐMŰVEK A megvalósításra ajánlott törpe vízerőművek ki­zárólag a vízerőhasznosítás célját szolgálják, adott­ságaik miatt más vízgazdálkodási, vagy népgazda­sági ágazatra nincsenek kihatással. Az összes, jelenleg gazdaságosan megvalósítható lehetőség együttes beépített teljesítőképessége mintegy 1200 kW, átlagos évi energiatermelése pe­dig kereken 6,0 millió kWó, elenyésző része tehát a jelenlegi, méginkább a távlati területi villamos­energia igénynek. A területen így törpe vízerőhasz- nosításnak általános energiaellátási szempontból komolyabb jelentősége nincsen és mivel komplex vízhasznosításra sem alkalmasak, csupán helyi jel­legű energiaellátási szempontból jelentősek (álla­mi gazdaságok, termelőszövetkezetek, vízgazdálko­dási társulatok, erdőgazdaságok, stb.) ott, ahol az energiaigény igazodni tud a kisvízfolyások szélső­séges vízjárásához és a villamosenergia hálózat na­gyobb távolsága a fajlagos beruházási költségek és a villamosenergia kWó-kénti ára miatt — olcsóbb, mintha a szükséges energiát az országos hálózatból vételeznék. 3.13 HIDRAULIKUS ENERGIATAROZŐK A 6. vízgazdálkodási terület mintegy 6000 MW összteljesítőképességű hidraulikus energiatározási lehetősége messze felülmúlja hazánk, sőt a KGST- országok tőlünk csúcsenergiával gazdaságosan el­látható területének 20 éven belüli igényeit. A meg­vizsgált 'hidraulikus energiatározók döntő többségé­nek jelenlegi tervfokozata legfeljebb a tanulmány- terv szintet éri el. 3.2. A továbbfejlesztés érdekében végrehajtandó teendők 3.21. KÖZEPES ÉS KISESÉSÜ VÍZERŐMŰVEK A Nagymarosi Vízerőmű a vízgazdálkodási és a villamosenergiaipar távlati fejlesztési tervének 1966—1975 közötti időtartamában kerül megvaló­sításra. Figyelembevéve azt, hogy a tényleges épí­tési munkát kb. 1,5 év előkészítő munka (útáthe- lyezés, iparvágány és lakótelepítés, felvonulási te­342

Next

/
Thumbnails
Contents