Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)

X. fejezet. Vízerőhasznosítás

rület feltöltése, felvonulás) előzi meg, létre kellene hozni az államközi megegyezést. Ezt követően ajánlatot kell kérni a kij'elölendő szállító vállalatoktól a gépi berendezésekre. acélszerkezetekre, stib., majd. ezek ismeretében, el kell készíteni és jóváhagyatni a beruházási programot. Ennek jóváhagyása, majd az államszerződés megkötése után — lényegében a meglévő adatokra támaszkodva — át kell dolgozni a rövidített tervfeladatot végleges tervfeladattá. A műszaki megoldás kialakulásával párhuzamosan folytatni kell a vízépítési és vízgépészeti kismintakísérleteket és be kell indítani a kiviteli tervezéshez szükséges előmunkálatokat (pontos vízszintes és magassági alapponthálózat fejlesztése, feltárófúrások a létesítményrészek konkrét helyén, stb.).

A kiviteli tervezéssel egyidőben előrendelést kell adni a szállító gyáraknak, ki kell jelölni és felfejleszteni a beruházó vállalatot és a kivitelezői szervezetet, hogy idejük legyen mind műszakilag, mind szervezetileg felkészülni a rájuk váró, igen nagy felkészültséget kívánó feladatokra.

Amennyiben a felsorolt népgazdasági-tervezési, műszaki-tervezési munkák ütemesen folytathatók és a szükséges döntések, engedélyezések időben megtörténnek, akkor a helyszíni építés-előkészítő munkák 1966. év elején, a tényleges kivitelezés pedig 1967 közepén megindulhat. Rá kell azonban itt is mutatni arra a fontos követelményre, ami egy ilyen nagyméretű, folyammederben végrehajtandó építkezésnél alapvető fontosságú szempont, éspedig arra, hogy a kivitelezési szervezetnek az építést tökéletesen elő kell készítenie és a megadott ütemterv szerint vagy azt túlteljesítve végrehajtania.

A Dunamenti Hőerőmű rekuperációs vízerőműve 1965-re tervezett és a hőerőmű érdekében elkerülhetetlenül szükséges üzemindulása miatt itt vannak a legsürgősebb teendők. A hidrológiai adatok ugyan már minden részletben tisztázottak, a most induló és még csak kezdeti tervezési stádiumban lévő csőturbinagyártásunk miatt ennek a típusnak beépítése esetén előálló kísérleti lehetőségek figyelembevétele mellett sürgősen dönteni kell a beépítendő turbinatípus kiválasztásáról. Gazdaságossági okok miatt elsősorban a csőturbina jöhet ugyanis szóba, amit emellett a telep csőturbina szempontjából végrehajtható kedvező kísérleti lehetőségei (a főváros közelsége; a hőerőmű beépített 600 MW-jához képest a vízerőmű max. 1 MW, átlag 0,6 MW teljesítménye elhanyagolható, tehát energiatermelési érdekek a kísérleteket nem befolyásolja; a vízhozam független az alvízállástól, ill. az eséstől, tehát szélesebb kísérleti skála lehetősége, stb.) is alátámasztanak.

Az Adonyi vízerőmű jelenlegi tervanyagának továbbfejlesztéséhez él kell végezni a geodéziai, geológiai, és talajmechanikai előmunkálatokat. Részletesen fel kell tárni mind a vízlépcső szelvénye, mind pedig a böge területére vonatkozó hidrológiai, hidraulikai, szivárgási, stb. viszonyokat. Meg kell állapítani a duzzasztás hatását különös tekintettel a fővárosra, és el kell végezni a szükséges kismintakísérleteket.

Az Országos Vízgazdálkodási Keretterv kiinduló

alapadatakor (1960. december 31-i állapot) a Kvas- say vízerőmű részletes kiviteli tervdokumentációja már teljes mértékben rendelkezésre állott, sőt a mélyépítés és gépgyártás is befejezéshez közeledett. Így a továbbfejlesztés érdekében — eltekintve az erőmű bemutató jellege miatt esetleg bekövetkező szükségszerű, de jelenleg előre nem látható, elsősorban gépészeti változtatásokról, — csupán annak megállapítása szükséges, hogy megoldható-e, és hogyan a vízerőmű vezénylése az üzemeltető Kelenföldi Hőerőmű vezénylőterméből, mert ez — ilyen nagyságú vízerőműnél — hazánkban első ízben adna zárt erőmű megvalósítására és vizsgálatára lehetőséget. Ezeknek a tapasztalatoknak egyéb meglévő és tervezett erőművek esetében is messzemenő gazdasági kihatásai lehetnek.

A DTCs tervezési foka jelenlegi állapotában még a tanulmányterv szintet sem érte el. Ennek megfelelően a szigetszentmiklósi vízerőmű tervezéséhez is végre kell hajtani mindazokat a teendőket (hidrológiai, hidrogeológiai, topográfiai, geodéziai, feltárási, stb. — munkálatok), amelyek egy vízerő tervezéséhez általában szükségesek, mert jelenleg lényegében tervezési alapadat nem áll még rendelkezésre.

3.22. TÖRPE VÍZERŐMŰVEK

A hidrológiai, hidrogeológiai, topográfiai, és geodéziai adottságok ismeretei kisvízfolyásaink esetében különösen elmaradottak. Fokozni kell ezért a rendszeres vízállásészlelést és vízhozammérését különösen a vízerőhasznosításra tervbe vett vízfolyások megfelelő szelvényeiben és fel kell mérni a vízfolyások hosszszelvényeit. Megfelelő kiviteli tervek ugyanis csak az említett adatok birtokában készíthetők, a jelenleg rendelkezésre álló adatok a vízfolyások döntő többségében legfeljebb tanulmányterv szintű tervezésre adnak módot.

Szorgalmazni kell ugyanakkor nagyobb választékú vízgépegységek, elsősorban csőturbinák tervezését és gyártását. Jelenleg ugyanis csak egy sorozatban gyártott törpe vízgépegységünk van, a többi, amelyeknek előzetes adatai a keretterv készítésénél felhasználásra kerültek, még részletesebb tervezésre szorul. Pedig a törpe vízerőhasznosítási lehetőségek megfelelő kihasználásának előfeltétele a sorozatban gyártható olcsó, kellő választékban forgalombahozott vízgépegységek és könnyen adaptálható típustervek biztosítása.

Szervezetten és haladéktalanul meg kell indítani a törpe vízerőművek gazdaságos létesítésének, kihasználhatóságának, rövid megtérülési idejének, propagálását mezőgazdasági termelőszövetkezeteknél, állami gazdaságoknál, tanácsoknál, vízgazdálkodási társulatoknál, stb. tájékoztatva az üzemeltető szerveket hogy az általuk fel nem használt energia az országos villamoshálózatra jó áron betáplálható. A propaganda az említett szerveknél elengedhetetlen, mert ezek a vízerőhasznosításban teljesen tájékozatlanok. Az említett szervek mint helyi érdekeltségek kezdeményezése nélkül a törpe vízerőhasznosítási lehetőségek kellő kihasználása nem látszik biztosítottnak, mert az országos vil343