Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)
X. fejezet. Vízerőhasznosítás
erőmű rekuperációs erőműve építendő meg. További két kisesésű vízerőmű — az Adonyi és Sziget- szentmiklósi — megépítésére gazdasági és műszaki szempontok figyelembevételével csak 1980 után kerülhet sor. A tervbe vett vízierőművek létesítésének időbeli sorrendje, népgazdasági, komplex vízgazdálkodás fejlesztési szempontok és adottságok figyelembevételével, az alábbiak szerint állapítható meg. 2.311. Kvassay vízerőmű Létesítési sorrend szempontjából elsőként kell figyelembevenni, mivel építése 1956-ban megkezdődött, lényegében elkészült és csupán a gépi berendezés szerelése van hátra. A tervek szerint 1982- ben mindkét gépegységével üzembelép. Létesítését indokolja: már a század elején tervbevették és így az alépítmény egy része már korábban megépült, továbbá a Dunaág vízellátása, különös tekintettel az alacsony dunai vízállások idején a szivattyúként is üzemeltethető turbinák alkalmazására. Bár energiatermelési szempontból országos viszonylatban nincs különösebb jelentősége, de kedvező elhelyezkedése és megfelelő kiképzése folytán igen alkalmas kísérleti és tanerőmű céljára is. 2.312. Dunamenti Hőerőmű rekuperációs vízerőműve Energiatermelése országos viszonylatban kis jelentőségű; a Dunamenti Hőerőmű létesítése folytán adódó lehetőség és ennek következtében jelentkező kedvező beruházási költség alakulása folytán kerül sor a 20 éves tervidőszakon belüli megépítésére. 2.313. Nagymarosi vízerőmű Nagyságrendben és jelentőségben országosan is a legelsők közé tartozik. Egyaránt jól illeszkedik be a közös magyar—csehszlovák, mind pedig a magyar Dunaszakasz vízerőhasznosítási tervébe. Tervezési és feltárási munkái előrehaladottak. Mielőbbi megvalósítása energiatermelési (csúcsenergia) és vízgazdálkodási, továbbá hajózási szempontból egyaránt előnyös és szükséges. Építésének kezdési időpontját a nemzetközi tárgyalások befolyásolják. Teljes üzembehelyezése 1974-re várható, részleges üzembehelyezése pedig már 1971-re. 2.314. Adonyi vízerőmű Országosan is jelentős energiatermelési és vízgazdálkodási szempontból egyaránt. Gazdaságossági mutatód a természeti adottságok folytán kedvezőtlenebbek a nagymarosi erőműnél. Jól beleilleszkedik a Duna vízerőhasznosítási tervébe a fent említett okokon túlmenően népgazdasági és vízgazdálkodási szempontból is csak 1980 után javasolható kivitelezésre. 2.315. Szigetszentmiklósi vízerőmű Energiatermelése országos viszonylatban nem jelentős, bár nagyobb mint a Kvassay-, vagy dunamenti rekuperációs erőmű energiatermelése. Létesítésére inkább mezőgazdasági vízellátás biztosításával kapcsolatban kerülhet sor a Duna—Tisza csatorna létesítésétől függően. Tervezése kezdeti állapotban van. Fentiek folytán megvalósítása csak 1980 után javasolható. 2.32 A TÖRPE VÍZERŐMŰVEK LÉTESÍTÉSÉNEK SORRENDJE ÉS A SORREND INDOKOLÁSA A 6. sz. vízgazdálkodási területen feltárt és a II. számú táblázatban feltüntetett 24 gazdaságos törpe vízerőhasznosítási lehetőség közül, a 20 éves tervidőszakban a Kemence patakon és mellékágán a Nagy völgyi patakon tervezett erőműlánc megépítése javasolható. A 12 erőtelepből álló erőműlánc, kereken 15 millió Ft beruházással, 676 kW beépített teljesítmény mellett átlagosan évi 3,4 millió kWó energiatermelést biztosít. Az erőműlánc létesítésének elsőbbsége a zártabb telepítésből eredő üzemelési előny indokolja. A Börzsönyi, Malomvölgyi, Bükkös és Török patakokra telepíthető további 12 törpe erőtelep létesítése 1980. utáni időszakban javasolható. A törpe erőtelepek létesítési sorrendjének tényleges kialakulását nagy mértékben befolyásolhatja a jövőben, várható határozottabban kialakuló helyi igény és kezdeményezés. 2.33. A HIDRAULIKUS ENERGIAHATAROZOK LÉTESÍTÉSÉNEK SORRENDJE ÉS A SORREND INDOKOLÁSA A Börzsönyben, a Dunazúg-hegységben és a Budai hegyvidéken a Dunára, mint vízszolgáltatóra és befogadóra támaszkodva, igen komoly hidraulikus energiatározó lehetőségeink vannak. Ezek közül hazai viszonylatban a 20 éves távlati terven belül elsősorban a hegyestetői és csak ezt követően a prédikálószéki hidraulikus energiatározó létesül. Ezek adottságai ugyanis a legkedvezőbbek. 340
