Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)
X. fejezet. Vízerőhasznosítás
is 600 m3/s körül van, tehát a Kvassay vízerőműnél — az eséstől eltekintve — a szükséges 50 m3/s vízhozam mindig rendelkezésre áll. Az energetikai számítások szerint: maximális teljesítmény 1600 KW átlagos évi közepes teljesítmény 556 kW évi max. energiatermelés 8226 ezer kWó évi átlagos energiatermelés 4876 ezer kWó évi min. energiatermelés 1960 ezer kWó évi átlagos kihasználási óraszám 3062 óra évi max. turbina üzemnapok 365 nap évi átlagos turbina üzemnapok 290 nap évi min. turbina üzemnapok 165 nap évi max. árvízszüneti napok 42 nap évi átlagos árvízszüneti napok 5 nap évi min. árvízszüneti napok 0 nap szivattyúüzem lehetséges évente max. 185 nap szivattyúüzem lehetséges évente átlag 70 nap szivattyúüzem lehetséges évente min. 0 nap A vezénylőteremből az erőmű valamennyi fontosabb része jól áttekinthető. A villamosvédelmi berendezések a generátorokra és a transzformátorokra terjednek ki. A Kvassay vízerőmű fajlagos beruházási költsége és termelési egységköltsége igen magas. Oka ennek, egyrészt a bemutató-, tan- és kísérleti jelleg, másrészt a gépegységeknek olyan megválasztása, hogy azok szivattyúüzemre is alkalmasak legyenek. A termelési egységköltség számításánál nincsenek figyelembevéve a gépészeti berendezés automatizáltságából kifolyólag megvalósítható létszámcsökkentési lehetőség, sem pedig a szivattyúüzemre áthárítható amortizációs-, anyag és személyzeti költségek. Ezek figyelembevétele mellett a vízerőmű termelési egységköltsége hozzávetőlegesen 41,5 fill./ kWó. Az erőmű csúcsüzem tartására — a Soroksári Duna ág rögzített alvízszintje miatt — nem alkalmas. 2.215. Szigetszentmiklósi Vízerőmű Az Adonyi Vízlépcső üzembevétele után a Kvassay vízerőmű energetikai adatai — kedvező értelemben — gyökeresen megváltoznak. Az adonyi duzzasztás ugyanis a Kvassay vízerőmű felvizénél olyan állandó duzzasztási szintet jelent, amely feleslegessé teszi a szivattyúüzemet és csak a tassi vízleeresztési lehetőségekből befolyásolt, ill. korlátozott energiatermelést biztosít. Az adonyi állandó duzzasztási és a Soroksári Dunaág rögzített vízszintje szinte állandóan közel azonos esést állít elő a Kvassay vízerőműnél, tehát a várható teljesítményét is állandósítani fogja. A gépcsarnokban nyer elhelyezést a két turbinaegység szabályozását végző berendezés, nyomóolajtelep, stb., valamint a gépek kiszolgálását célzó 40/10 t-ás futódaru. Az erőműben két teljesen azonos szerkezetű gépegység épül be. A gépegységek megválasztásánál figyelemmel kellett lenni az erőmű szinkron-kompenzátor üzemére, valamint a szivattyúüzemre is. A függőleges tengelyű, Kaplan rendszerű, számyla- pátos turbinák jellemző adatai az alábbiak (egyenként) : szerkezeti esés 4,6 m víznyelés a szerkezeti esésnél 25,0 m3/s max. teljesítmény 1250 LE járókerék átmérő 3150 mm járólapátok száma 4 db turbina fordulatszáma 65/perc Ez a turbina 1,0 m-es szintkülönbség esetén szivattyú üzemben 9,0 m3/s vízmennyiséget tud átemelni a Dunából a Dunaágba. A vízszállítás az emelési magasság csökkenésével fokozódik. A függőleges tengelyű generátor műszaki adatai az alábbiak teljesítőképesség 1000 kVA névleges feszültség 3 kV fordulatszám 428/perc teljesítménytényező (cos q>) 0,7 A Duna—Tisza csatorna építésének IV. ütemében — az Adonyi Vízlépcső üzembelépése után — a szükséges 257 m3/s vízigényből még hiányzó 150 m3/s már nem biztosítható gazdaságosan a Soroksári Dunaágon keresztül. Ennek bővítése helyett célszerűbb ezért egy átmetszés létesítése Csepel-szi- geten a Nagy-Duna és a Soroksári Dunaág között Szigetszentmiklós környékén. Az átmetszés a Duna 1634 fkm szelvényétől indul a 101,00 m Orsz. adonyi duzzasztási szintről 150 m3/s vízszállítás figyelembevételével. Kitorkol- lásánál árvízkapu létesül. Az 5,4 km hosszú átmetszés végén a Soroksári Dunaág 97,10 m Orsz. szintjéhez mérten az átmetszés 6 cm/km vízszin- esését figyelembevéve 3,6 m esés adódik. Ezt az esést hasznosítja majd a Szigetszentmiklósi Vízerőmű 4,4 MW kiépített teljesítmény és évi átlagos 36,8 millió kWó energiatermelés mellett. A DTCs jelenlegi tervezési állapotában a Szigetszentmiklósi vízerőműre részletesebb adatok nem állnak rendelkezésre. 2.22 TÖRPE VÍZERŐMŰVEK KERETTERVE A törpe vízerőművek üzeménél szerzett tapaszta- igény — utóbbi több évi alakulását — figyelembe^ véve megállapítható, hogy törpe vízerőművet az országos villamosenergia hálózatra kapcsolva csak akkor érdemes létesíteni, ha az mind fajlagos beruházási, mind pedig termelési egységköltség szempontjából rendkívül gazdaságos. így — kivételes esetektől eltekintve — a törpe vízerőhasznosítás csupán helyi jelentőségű, és csak ott időszerű, ahol valamilyen helyi, és az országos villamos távvezeték hálózatról gazdaságosan meg nem oldható villamos, vagy mechanikai energiaigény (daráló, fűrésztelep ,stb.) a hasznosítás szükségességét felveti (állami gazdaság, termelőszövetkezet, vízgazdálkodási társulatok, erdőgazdaság, stb.). A 6. vízgazdálkodási területen nyolc vízfolyás — a Kemence-, Nagyvölgyi-, Börzsönyi-, Malomvöl43 6 TVK 337
