Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)
X. fejezet. Vízerőhasznosítás
gyi-, Pilísmaróti Malom-, Török patakok, a Fekete víz és a Bükkös patak-, vízerőkészlete, vízkészlete, topográfiai adottságai, stb. legalább egyes szakaszokon feltételezni engedte a gazdaságos vízerő- hasznosítást. A vizsgálatok szerint szinte kizárólagosan üzem- vízcsatomázás törpe vízerőmű létesítése célszerű egy koncentrált, de nagyobb esést hasznosító vízerőmű építésével és hazai gyártású turbinák alkalmazása mellett úgy, hogy a belsőségekbe sem üzemvízcsatoma, sem műtárgyak ne kerüljenek. A kiépítésre javasolható 24 törpe vízerőhaszno- sítási lehetőség vízfolyásonként az alábbiak szerint oszlik meg: Kemence patakon Nagyvölgyi patakon Börzsönyi patakon Malomvölgyi patakon Török patakon Bükkös patakon 7 vízerőmű ossz. 5 vízerőmű ossz. 3 vízerőmű ossz. 5 vízerőmű ossz. 1 vízerőmű ossz. 3 vízerőmű ossz. 458 kW beép. telj. kép 218 kW beép. telj. kép. 103 kW beép. telj. kép. 238 kW beép. telj. kép. 49 kW beép. telj. kép. 133 kW beép. telj. kép. Mindösszesen: 24 vízerőmű ossz. 1199 kW beép. telj. kép. Mint törpe vízerőmű lánc legkedvezőbbek a Kemence-, a Nagyvölgyi-, és a Malomvölgyi patakok vízerőhasznosítási lehetőségei. Egyedi telepként leggazdaságosabb a Kemence II. vízerőmű 124 kW 645 ezer kWó/év Kemence I. vízerőmű 97 kW 524 ezer kWó/év Kemence VII. vízerőmű 45 kW 261 ezer kWó/év Börzsönyi I. vízerőmű 40 kW 249 e er kWó/év Nagyvölgyi III. vízerőmű 45 kW 237 ezer kWó/év A felsorolt és megvizsgált törpe vízerőhasznosítási lehetőségek létesítése elsősorban helyi szervek (állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, vízgazdálkodási társulatok, erdőgazdaságok, stb.) érdekeltségébe tartozik és döntően rajtuk múlik a törpe vízerőkészlet gazdaságos kihasználása. 2.23. A HIDRAULIKUS ENERGIATAROZOK KERETTERVE A villamosenergia csúcsigények rohamos növekedése és a kielégítésükkel kapcsolatos gazdaságossági számítások alapján célszerűnek látszik hazánkban is mielőbb hidraulikus energiatározót épí- tesíteni. Az eddigi vizsgálatok szerint a 6. vízgazdálkodási területen, a Dunazúg hegységben, a Börzsönyben és a Budai hegységben erre igen kedvező lehetőségek vannak a hidrológiai és topográfiai adottságok miatt. Ezek vizsgálata során a 20 éves népgazdasági terv irányelveinek (700 MW hidraulikus energiatározó létesítése) megfelelően elsősorban a Hegyestetői és a Prédikálószéki hidraulikus energia tár ózó jöhet számításba. 2.231. A hegyestetői hidraulikus energiatározó A hegyestetői hidraulikus energiatározó létesítményei a Hegyestető és Szentmihályhegy tetején, Nagymaros felett, a Duna balpartján fekszenek. A Szentmihályhegy legmagasabb pontja 485 m (Orsz.) míg a tőle DDNY irányban lévő Hegyestető 482 m (Orsz.). A kettő között végighúzódó gerinc (nyereg) alkalmas a megfelelő nagyságú felső tározó medence elhelyezésére. A csúcsoktól a hegyoldal nagyjából egyenletes lejtővel fut le a Duna-partra. A Duna-part azonban helyenként rendkívül keskeny sáv, amelyet a hegyoldal és a Duna között futó közút és vasútvonal még jobban leszűkít. A Szentmihályhegyről és a Hegyestetőről részletes sziklafeltárás nem áll rendelkezésünkre. Csupán a hegy felső rétegeit vizsgálták a tározómedence helyén és környékén,. Eszerint általában a felszíni humuszréteg és vékony földtakaró alatt andezittömbökből álló breccsa várható, amely erősen vízáteresztőnek mutatkozik és csupán egyes helyeken található a talajfelszín alatt 2—3 m mélységben összefüggő, erősen repedezett andezit. A környék átlagos geológiai felépítése alapján azonban feltételezhető, hogy az elvégzett feltárásoknál nagyobb mélységekben kedvező tulajdonságú andezit van. A felső tározómedence a Szentmihályhegy és a Hegyestető közötti nyeregben helyezkedik el. 2,0 millió m3 befogadóképességével napi 4,1 üzemóra mellett még 25%-os tartalék tározóteret biztosít. A tározóban átlagban 5 m magas, kitermelt kőből épülő körtöltés és mintegy 23 m-es bevágás mellett, 25 m-es vízjáték állhat elő. A medence maximális üzemvízszintje 459,50 m (Orsz. A. f.) átlagos vízszintje pedig 447,50 m A. f. (Orsz.) A medence feneke 433 m A. f. (Orsz.) szinten van. A kettős nyomóalagút, a felső tározómedence és az erőtelep között 1400 m hosszú és egyenként 3,6 m átmérőjű körszelvény. Az erőtelep csak a Duna medrében építhető meg 10—15 m-re a parttól, ami 1000—1200 m új part építését teszi szükségessé. Az elhelyezendő 4 db gépegységnek megfelelően függőleges tengelyelrendezés esetén a gépház 16 m széles és 110 m hosszú. A gömb- és csőzárak a gépháztól független, külön daruval kiszolgált folyosóra kerülnek. A gépház és az említett folyosó közötti térben helyezkednek el a villamos berendezések, míg a szükséges nagyfeszültségű kapcsolóberendezések a gépház tetejére kerülnek. A 300 MW teljesítmény leadásához szükséges 4 db gépegység tájékoztató adatai, a Ganz-MÁVAG előzetes vizsgálatai alapján, egyenként az alábbiak: 338
