Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)
X. fejezet. Vízerőhasznosítás
megfelelő ármentesítés érdekében a töltéseket meg kell erősíteni és vonalvezetésükben módosításokat kell végrehajtani. A vízlépcső létesítése ezek szerint a különböző vízgazdálkodási ágazatoknál az alábbiakban jelentkezik: A vízerőhasznosítás szempontjából jól illeszkedik a Duna hasznosítási sémájába. Hajózás szempontjából a vízlépcső a szükséges vízmélységeik állandósulásával, a kanyarulati viszonyok megjavulásával, a hajóút szélességének növekedésével, valamint a térülési idők csökkenésével jelent előnyt. Ármentesítés és folyószabályozás szempontjából meg kell erősíteni a töltéseket, növelni kell a hullámverés elleni védelmüket, jelentősen csökken viszont az egyébként elvégzendő folyamszabályozási munkák mennyisége. A vízlépcső csökkenti az alatta levő szakaszon a jégtorlaszképződés veszélyét is. Belvízmentesítés szempontjából a vízlépcső új lecsapolócsatomák, szivattyútelepek létesítését teszi szükségessé, a meglevő szivattyútelepek üzemideje és emelési magasságának tartóssága pedig megnő. A vízlépcső az öntözést kedvezően befolyásolja, mert országos viszonylatban is jelentős területén a gravitációs öntözésre nyílik lehetőség. Előfeltétele egyúttal a DTCs. IV. ütemében a kedvező vízkivételnek. A vízlépcső különösen a főváros ivó- és ipari vízellátása szempontjából kedvező, mert a vízkivételi művek teljesítőképessége tetemesen megnő, ugyanakkor azonban egyes vízellátó berendezéseket át kell építeni. A vízlépcső következtében a szennyvizek gravitációs bevezetésének és az öntisztulásnak a lehetősége csökken, ami a szennyvizek fokozottabb tisztítását, ill. átemelő szivattyútelepek létesítését kívánja. A vízlépcső az üdülési adottságokat növeli, a vizi- sportoknak kedvezőbb lehetőségeket biztosít. A vízlépcsővel kapcsolatban részletesebb gazdaságossági vizsgálat nem készült, a vízerőmű műszaki adatai az alábbiak: Kiépítési vízhozam 3000 m3/s Kiépítési vízhozamhoz tartozó esés 4,9 m Kiépítési teljesítmény 150 MW Évi átlagos energiatermelés 775 millió kWó Beruházási költségek: Vízlépcső 2 178 millió Ft Védelmi létesítmények 622 millió Ft Alvizi kotrás 260 millió Ft Összesen: 3 060 millió Ft A tervezett építési ütemezés szerint az I. ütemben megépül az erőtelep a szerelő tér, a hajózsilip és mindkét part felé 2—2 duzzasztónyílás, a II. ütem 6, a Ill-ban pedig 7 duzzasztónyílás. 1.214 Kvassay vízerőmű A Kvassay vízlépcső Budapesten, a Soroksári Du- na-ág felső kiágazása közelében, a Dunaág 58 + 300 szelvényében épült a hajó- és vízbeeresztő-zsilip között. Lényegében komplex feladatot lát el, mert az energiatermelésen kívül szivattyúüzemével biztosítani tudja a Soroksári Dunaág rendszeres vízellátását az öntözés, a halászat, a vízisportok, a szennyvízkezelés, stb. érdekében. A Kvassay vízerőmű 50 m3/s-os kiépítési vízhozamát éppen a fenti érdekek, a már meglevő alaplemez és pillérvégek, valamint a hajó- és beeresztőzsilip szomszédsága miatt korlátozott helyi adottságok figyelembevételével állapították meg. Az erőmű az energiatermelési és szivattyúzási igény kielégítésén kívül tan-, bemutató és kísérleti célokra is épült fővárosi elhelyezkedése miatt, amiértis az alapvető műszaki igényeken túlmenően van kiképezve és felszerelve. A Kvassay vízerőmű üzembehelyezése után a Dunaág vízellátását elsősorban a vízerőmű fogja biztosítani. A Kvassay vízerőmű egyik feladata tehát a Dunaág számára beeresztendő vízmennyiség biztosítása az adott esés energiatermelésére történő hasznosítása mellett (turbinaüzem). A másik feladata az erőműnek az, hogy alacsony dunai vízállások idején — amikor gravitációsan nem lehet a vizet a Dunaágba beengedni — a turbinákat szivattyúként járatva vizet nyomjon a Dunaágba, és így biztosítsa a Dunaág élővízforgalmát (szivattyúüzem) a rögzített Dunaági vízszint tartása mellett. A Soroksári Dunaág vízszintjét különböző érdekek (ipari-, öntözővízkivételek, hajózás, belvíz, halászat, stb.) egybehangolásával rögzítették. Ennek következtében a Dunaágba nem lehet csak az energiatermelés érdekeit nézve bármennyi vizet beengedni. Határt szab ennek a tassi vízleeresztési lehetőség (a hajózsilipet építik át erre a célra), ill. öntözési idényben ezen felül az öntözővízigény, továbbá az utóbbi esetben a hajózási űrszelvény betartása is. A vízerőmű helyes előírás szerinti üzeme tehát igen fontos az egész Dunaág legkülönbözőbb szempontú érdekeinek kielégítése szempontjából. A vízerőműnél az esést a Dunai vízállás (felvízi) és a Dunaág rögzített vízszintje (alvizi) közötti különbség adja meg. A Soroksári Dunaág rögzített vízszintje a Kvassay vízerőműnél 96,90 m. A. f. (Orsz.). Ettől normál üzemben ± 5 cm, rendkívüli esetben + 20 cm eltérés is lehetséges. A Kvassay vízerőműnél az esés 0—699 cm között változik. Ezt a teljes eséstartományt azonban az erőtelep a turbinaüzemhez minimálisan szükséges eséstől eltekintve márcsak azért sem tudja kihasználni, mert a Dunaágba bejutó vizet minden esetben le kell Tassnál engedni és ez a Duna vízállásától (Tassi alvízállás) függ. így 462 cm-nél („0” pont 95,49 Orsz.) már nincs energiatermelés. A Duna vízállása a Dunaág rögzített vízszintjénél esetenként alacsonyabb. Ez az ún. negatív esés tartománya, amely 0 és — 156 cm között változhat. Tehát -f- 60 cm és ± 0 cm között a beeresztő zsilipen gravitációs vízbeeresztés, és ha szükséges, akkor szivattyúüzemmel vízpótlás; + 0 cm és — 156 cm között tisztán szivattyúüzem lehetséges. A Duna vízszállítása a legkisebb vízállás idején 336
