Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)
X. fejezet. Vízerőhasznosítás
alacsonyabb vízállás (99,07 A. f.) esetén is 3,57 m vízmélység adódik a küszöb felett, ami a 94% tartósságú legkisebb hajózási vízállásnál már 4,50 m. A vízlépcső tengelye az alsófőn halad át. A hajózsiliphez 1,5 kamra hosszúságban mólókkal és vezetőművekkel szegélyezett hajóvárakozó tér csatlakozik. A vízlépcsőn keresztül vezető közúti híd 7 m pályaszélességű + 2 X 1,5 m széles gyalogjáróval. A balparti 121. sz. és a jobbparti 11. sz. közúthoz csatlakozó bekötőút a híddal együtt a két part közötti kapcsolatot és a nagymarosi vasútállomástól kiágazó vágánnyal a vízlépcső üzemének kiszolgálását biztosítják. A vízlépcső kezelőszemélyzete számára Nagymaroshoz csatlakozóan 120 lakásos lakótelep létesül. A vízlépcső alatti szakaszon a hajózási vízmélység biztosítása, továbbá az alvízszint csökkentése útján a vízerőtelep esésének és ezzel teljesítőképességének növelése érdekében nagy jelentőségű az 1696—1652 fkm közötti, kb. 24,6 millió m3-nyi al- vízi mederkotrás. A duzzasztási szint 2300 m3/s vízhozamig 108,50 m A. f. 2300—3000 m3/s között fokozatosan 108,00 m A. f. csökken, ezt tartják 6000 m3/s-ig, míg 6000 m3/s vízhozam felett a duzzasztás szünetel. A duzzasztás hatása a legkisebb vízhozamok idején 110 km hosszú szakaszon érvényesül, Komárom felett azonban már jelentéktelen. A mellékfolyók közül az Ipolyon 11, a Garamon 12, a Vágón 35, a Nyitrán 26, a Zsitván 15, a Kis-Dunán 20, a Mosonyi Dunaégban pedig 15 km távolságra hat vissza, Ezért a mélyfekvésű területek védelmére, a meglévő árvédelmi létesítményeket erősítik, vagy új létesítmények építése válik szükségessé. A töltések alatti vízátbocsájtó talajrétegeken át- szivattyútelepek emelik át a befogadóba. A Nagymarosi Vízlépcső duzzasztásának hatása és így az ellene való védekezés is túlnyomóan az 1. sz. vízgazdálkodási területre terjed ki. A duzzasztott partszakasz legnagyobb része ugyanis oda esik és a környező terület térszintje is ott nagyobb területen fekszik a duzzasztási szint alatt. Ezeket a munkálatokat részleteiben az 1. sz. TVK tárgyalja. Itt tehát csak a vízlépcső létesítésének a 6. sz. vízgazdálkodási területre vonatkozó hatásait, és a hatások kiküszöbölését szolgáló létesítményeket tárgyaljuk. A vízlépcső közvetlen környezetében a legnagyobb változást a terület rendezése jelenti. A vízlépcső alvízi és felvízi oldalán mindkét parton, Nagymaros, illetőleg Visegrád község széléig szabályozott, bevédett partvonal létesül és a part és hegy közé eső terület feltöltésre kerül. Ezzel Nagymaros, főleg azonban Visegrád terjeszkedési lehetőséghez jut. Ezzel egyidejűleg megszűnik a visegrádi partot jelenleg elcsúfító hajójavító-telep és kőbánya-rakodó is. Visegrád és Dömös között a keskeny 105—106 m A. f. szintű mezőgazdasági terület, továbbá a 11. sz. főközlekedési út mintegy 3,6 km hosszú szakasza elöntésre kerül. Az út új nyomvonala a jobbparti hegy lábára helyeződik át, megszűnik a Gi- zella-telepi hajóállomás és a kórház elöntésre kerülő gazdasági épületeit magasabb területre helyezik át. Át kell építeni a dömösi hajóállomást és a dobogókői vízmüvet, továbbá kártalanítani kell az érintett területen mintegy 35 épületet. Dömös község Duna felőli oldalán 1 km hosszban tereprendezés és partvédőmű létesül. Az 1071—1079 fkm szelvények között terül el az ún. Püismaróti öblözet. Ennek nyugati része már az 1. sz. vízgazdálkodási területre esik. A 11. sz. közút és a jelenlegi Duna-part közötti terület kiterjedése kereken 800 ha, mely mezőgazdasági művelés alatt áll. A Duna felőli oldalon 2,7 km hosszban árvédelmi töltés húzódik. Pilismaróttól északra 60 ha nagyságú terület megvédését irányozták elő, 0,4 km töltés, 1,9 km belvíz- és szivárgócsatoma és 0,1 m3/s teljesítményű szivattyútelep segítségével. Az öblözet területéből kereken 530 ha-t önt el a megduzzasztott Duna, mert megvédése a hosszan elnyúló alakja és az altalaj nagyfokú vízáteresztőképessége miatt fajlagosan rendkívül drága volna. Az ily módon kialakuló csendesvízű tó a vízi sportoknak nyújt kedvező lehetőségeket. Az elöntésre kerülő területen levő épületeket, számszerint mintegy 35 db-ot kártalanítani kell. Áthelyezésre, illetve felemelésre kerül a 11. sz. közút 2,0 km hosszú szakasza, továbbá új nyomvonalon kell vezetni az öblözeten áthaladó 20 kV-os távvezetéket 13 km hosszban. Nagymaros—Szob—Ipoly szakasz. A Duna balpartján az 1697—1708 fkm szelvények és az Ipoly balpartján a 0—13 km szelmények közötti szakaszon terül el. A duzzasztott víz az alacsony fekvésű parti területsávot, a rajtuk levő épületeket, Szob község egy részét és a 121. sz. közút egyes szakaszait elöntéssel fenyegeti. A Nagymaros—szobi vasútvonal és a közút más szakaszainak rézsűit az elhabolás ellen meg kell védeni. A duzzasztás káros hatásainak kiküszöbölésére a következő létesítményeket tervezik: Védőtöltés és szivárgó létesül Szob megvédésére 1,8 km hosszban, 1 m3/s teljesítményű szivattyúteleppel. Átvágás és 1,6 km hosszban védtöltés létesül az Ipoly folyón Letkés község közelében, továbbá szivattyútelep 0,15 m3/s teljesítménnyel. Ugyancsak Letkésnél övcsatorna épül 2,1 km hosszban. Letkés és Ipolydamásd község egyes részei feltöltésre kerülnek. A 121. sz. közutat Nagymaros és Szob között 3,0 km hosszban meg kell emelni és 4,2 km hosszban rézsűvédelemmel ellátni. Az út Ipoly- völgyi szakaszán 4,6 km hosszban kell az utat átépíteni és 2 km hosszban a rézsüt a hullámverés ellen védeni. A kétvágányú vasútvonal Zebegény— Szob közötti szakaszát 2,1 km hosszban kell a hullámverés ellen kőszórással megvédeni. A vasút és az út néhány műtárgyát meg kell erősíteni, illetőleg át kell építeni. Az elöntés miatt, illetőleg a védőművek részére 318 ha területet, továbbá mintegy 85 épületet kell kisajátítani, illetőleg kártalanítani. A vízlépcső alatti Dunaszakaszon az alvízi kotrás eredményeképpen általában alacsonyabban helyezkedik el a folyam és ezzel együtt a partmenti területsáv talajvízszíne. Ennek következtében némileg 333
